Rádióamatőr

Rádióamatőr IARU általi definíciója

"A rádióamatőr a rádióamatőr szolgálatok munkájában csak személyes érdeklődésből, anyagi érdek nélkül vesz részt, tevékenysége az önképzésre, műszaki fejlődésére és a szakmai információcserére irányul. Továbbá megfelel a rádióamatőr tevékenység folytatásához szükséges követelményeknek."

A rádióamatőr tevékenysége

A rádióamatőr tevékenység igen sokrétű. Vannak, akik a rádióforgalmazás részét szeretik, vannak akik a sport részét és vannak akik a technikai háttere iránt érdeklődnek.

Szakmai tevékenységek

Igen érdekes része a rádióamatőr tevékenységnek a kutatási, konstruktőri rész, ahol a cél minél érdekesebb rádiós megoldás kifejlesztése, megvalósítása. Jelenleg rádiós fejlesztések az alábbiak szerint kategorizálhatók:

• Hullámterjedési megfigyelések és optimális kihasználása - megfigyelői tevékenység
• Antenna konstrukciók - hullámtani és elektromechanikai munka
• Rádió és kiegészítő áramkörök tervezése, építése - elektronika
• Digitális jelfeldolgozás, moduláció fejlesztés - elektronika és szoftverfejlesztés
• Rádió távkezelés és hangtovábbítás AX.25 illetve TCP/IP felett - informatika
• Átviteli közegtől független információátvitel, rendszerek összekapcsolása AX.25 illetve TCP/IP felett - informatika

Sport tevékenységek

• Rádiós tájfutás (rókavadászat)
• Gyalográdió, az „Éteri csúcsok”
• Gyorstávírászat (HST)

A rókavadászat lényege, hogy nyílt terepen el vannak helyezve apró rádiós jeladók, amelyet egy vevőkészülékkel és egy irányított antennával időre meg kell találni, a jeladónál található kódszámot leírni, vagy egyéb módon igazolni, hogy tényleg megtalálta a versenyző. Hazánkban két nagy jelentőségű rókavadászattal foglalkozó honlap is található: www.ardf.hu és a ardf.puskas.hu címeken.

A gyalográdió irányzat a természetjárást és a magas hegytetőkről való jó rádiófrekvenciás terjedés örömét ötvözi. Tehát a rádióamatőr felgyalogol egy magas hegytetőre, ahova a szép kilátás miatt eleve érdemes felgyalogolni, majd előveszi rádió adó-vevőjét, és a hegytetőről nagytávolságú összeköttetéseket próbál létesíteni.

A gyorstávírászat tipikus szellemi sport, melynek alapja a morze tudás művészetének minél magasabb szinten történő művelése. Az 1950-es évektől kezdve rendeznek belőle versenyeket. A 70-es évektől pedig már nemzetközi versenyek is jegyzettek. Az első EB 1983-ban, az első VB 1995-ben került megrendezésre.

Sport kategóriába sorolt tevékenységek

Otthoni QTH-ról (QTH = rádiós telephely) sok-sok RH vagy URH összeköttetés létesítése, sok-sok hazai és külföldi rádióamatőrrel szót váltani. Jellegzetes összeköttetés teremtési célok Magyarországról:

• RH-n másik kontinenssel vagy a Föld túloldalán (Új-Zéland) élő emberekkel - a legtöbb összeköttetés
• Tengeri szigeteken élő emberekkel - igazi kuriózum a szigeteken élők kis létszáma miatt
• URH-n és mikrohullámon 1000 km-es távolságokra élő emberekkel - célszerű magas pontra kitelepülni

Az alábbi kommunikációk már inkább technikai jellegűek, mintsem sok-sok összeköttetéssel kecsegtető tevékenységek. Azonban éppen ez adja ezek igazi izgalmát.

• Nemzetközi Űrállomás személyzetével, akik szintén hívójeles rádióamatőrök (!!)
• Rádióamatőr műholdakon keresztül Föld-műhold-Föld
• Holdról visszapattanó rádióhullámokkal Föld-Hold-Föld
• Néhány év múlva a Mars körül pályára álló műholddal Föld-Mars-Föld

A forgalmazási tevékenység „trófeája” a QSL-lap, a rádióamatőr vételnyugtázó lap. Ez a lap tartalmazza a kapcsolat főbb adatait, időpontját, egymás hívójelét és forgalmazási helyét. Egyes amatőrök egyéni gyártású képeslapot alkalmaznak erre a célra. Egy rádióamatőr összeköttetést csak akkor lehet lezártnak tekinteni, ha a felek kölcsönösen megküldik egymásnak vételnyugtázó (QSL) lapjaikat.

Az internet terjedésével létrejött néhány online QSL-küldő internetes portál is. Egyik ilyen például az eQSL rendszer.

Rádióamatőr kommunikációs csatornák

Az alábbiakban leírt üzemmódokat nem kötelező ismerni és használni, azonban mint lehetőséget, mindenképp érdemes megismerni.

• Távíró: a legősibb kommunikációs mód. Kézzel egy morze billentyű segítségével adják és füllel veszik. Előnye, hogy saját távíró üzemmódot ismerő adó-vevő készülék igen egyszerűen építhető. Továbbá a koncentrált energiakibocsátása miatt azonos rádióteljesítmény mellett a legnagyobb távolság ezzel az üzemmóddal hidalható át.

• Fónia: hangtovábbításra SSB és FM (keskenysávú FM) modulációt használunk. Ezen általában magyarul vagy angolul próbálunk összeköttetést teremteni. De ha ismerjük már az ellenállomás nemzetiségét, az ő nyelvén is próbálkozhatunk.

• SSTV: klasszikus állókép átviteli megoldás.

• Csomagrádió: számítógépek közt automatikus csomaghelyesség ellenőrzéssel, szükség esetén automatikus ismétléssel végzett információátvitel.

• APRS: automatikus pozíció információ és meteorológiai adat továbbítására kihegyezett digitális rádiós rendszer.

• Digitális üzemmódok: PSK31, MFSK16, MT63, FSK441 és még sorolhatnánk a sok-sok főként szöveg nagy távolságú átvitelére szolgáló eljárásokat. Előnye, hogy gépelt szöveg továbbítódik. Hátrányként említhető, hogy számítógépet igényel, továbbá egy picit személytelenné válik általa a kapcsolat.

Rádióamatőrré válás

Legfontosabb feltétel a belső indíttatás, motiváció az önképzésre, kísérletezésre.

Általában a rádiófrekvencia, mint nemzeti erőforrás használatát kormányrendeletek szabályozzák, amit a Nemzeti Hírközlési Hatóság ellenőriz illetve az engedélyeket is ő bocsájtja ki.

Rádióállomás üzemeltetéséhez rádióengedély, amatőr engedélyhez sikeres vizsga kell.

Felkészülés a vizsgára

A rádióamatőr rendelet melléklete tartalmazza a vizsga tárgyköreit.

A rádióamatőr vizsgára történő felkészüléshez az alábbi segítségek ajánlottak:

• Rádióamatőr vizsga felkészítő tanfolyam
• Rádióklubokban felkészülni
• Vizsgázott rádióamatőr segítségével készülni
• Vizsgafelkészítő könyvből tanulni
• Internetes rádióamatőr vizsgafelkészítő anyagokból készülni

Vizsga

A vizsga egy írásbeli és egy szóbeli részből áll. Az írásbeli rész

• műszaki alapismeretek
• biztonságtechnikai alapismeretek
• jogi alapismeretek
• rádióforgalmazási ismeretek, rövidítések ismerete

A szóbeli résznél két vizsgázónak kell két külön helyiségből szabályos rádiós forgalmazást lebonyolítania. Ennek elsajátításához mindenképp keress meg egy vizsgázott, rutinos rádióamatőrt.

Kezdő- (E), alap- (A) és HAREC (B) fokozatú valamint morze ( távíró ) vizsga van. Sikeres vizsga után néhány héttel a hatóság megküldi a vizsgabizonyítványod.

Sikeres vizsga után

Vizsgabizonyítványod alapján kérhetsz rádióengedélyt, amely feljogosít rádióamatőr kísérletek és összeköttetések létesítésére. Kezdő-, CEPT Novice és CEPT fokozatú, opcionálisan morzéval kiegészített engedély van; különböző frekvenciasávok, adóteljesítmények és üzemmódok meghatározásával.

CEPT fokozatú rádióengedéllyel külön engedély nélkül rádióállomást üzemeltethetsz az egyezményt aláíró országokban ( szinte egész Európában ). Hasonlóan egyszerűen rádiózhatnak külföldi amatőrök Magyarországon.

Ha megérkezik az amatőr rádióengedélyed, akkor már csak a berendezésekről kell gondoskodni. URH-ra első közelítésben egy kézi adó-vevőt a legolcsóbb vásárolni és alumíniumból egy normális tetőantennát készíteni.

Rövidhullámra mindenképp asztali vagy „portable” adó-vevő célszerű. A régi használtak olcsóbbak; az újak jobb minőségűek, de drágábbak.

A többi az egyén érdeklődési területe szerint szokott alakulni.

Megjegyzések

Az utóbbi évtizedek drasztikus fejlődést hoztak az információs technológiában. Köznapivá vált a mobiltelefon, az Internet, miközben a majd egy évszázadig uralkodó tömegtájékoztatási és speciális kommunikációs eszköz – maga a rádió – mindinkább a háttérbe szorult. Valahol azért megbújik számos új eszközben, csak fődarabból részegységgé degradálódott, működése is sokat változott.

Az idősebbek még emlékeznek arra, hogy vetélkedés folyt a családi rádiókészülék típusa, kvalitásai kapcsán, s esti programként családok ültek le és hallgatták a műsort. Később megérkezett a televízió (bujtatva, láthatatlanná téve rádiót, mert az ott van benne ma is), megváltoztak a szokások, a rádió meg fokozatosan beleszürkül az alkatrészek tömegébe. Ki az a bolond, aki ma az utcán sétálgat, s boldogan hallgatja a kezében tartott hattranzisztoros böhöm táskarádiót?

Felmerül a kérdés, hogy szükség van-e a rádióamatőrre, van –e értelme még a rádióamatőr tevékenységnek?

Nos, a nagyközönség számára alapvetően tisztázatlan a rádióamatőrködés lényege: Az a tévhit vert gyökeret, hogy a rádióamatőr része volt annak a kommunikációs rendszernek, amely kiszolgálta a távközlési igényeket, akkor, amikor a távközlés még gyerekcipőben kullogott, a budapesti telefonszámok előbb öt, később hatjegyűek voltak, s egy távolsági telefonhívás lehetőségére legalább egy órát kellett várni a postahivatalban és a telefonigénylés beadása után két évtizedet a bekötésre.

Ugye, hogy így elolvasva a fenti sorokat hangos kacajra fakad az olvasó, főleg a fiatalabbak. Az idősebb generációk is, csak éppen keserű ez a kacaj.

A rádióamatőrök azonban soha nem voltak részei ennek a távközlési rendszernek néhány, alig közismert, pozitív kivétellel. Amikor szükség volt rá, amikor életet, vagyoni eszközöket kellett menteni, ott voltak, ahol lenniük kellett. S ezt el is várták tőlük azon kevesek, akik tisztában voltak azzal, ha sürgősen orvost kell hívni, a távközlés infrastruktúra fejletlensége miatt a szomszéd Jóskához kell fordulni (aki ugyan kicsit habókos, mert valami rádióamatőrködéssel foglalkozik, ami ráadásul pénzt sem hoz, csak visz). Az meg csak lekopog valami titokzatos jeleket, amit a városban a Pista meg is ért (pedig nem is vasutasok), s pont az első elérhető telefon éppen ott a városban van. Igen ám, csakhogy a postahivatal zárva, az orvosnak van ugyan telefonja, csak nincs honnan hívni. Mi maradt a Pistának: a drótszamár.

Ha híre járt ilyen és hasonló dolognak, talán az újság is megírta, de legtöbbször nem.

Ezek az idők elmúltak, ám a természet kiismerhetetlen természete megmaradt. Ugyanolyan misztikus dolog a rádió, még ma is. A dobozból beszélő ember, aki a távolban ül, s titokzatos úton, módon valahogy mégis belebújt abba a dobozba. Aki erre kíváncsi, választ keres, s hiába bontja meg a dobozt, csak részleges választ talál. Élettelen alkatrészek sokaságát. Hogy is van ez? Kérdés kérdést szül, és a kérdések sokasodása elvezet egy olyan útra, amelyen továbbhaladva örökké csak a válaszokat keressük.

Nos a rádióamatőr pont ilyen kíváncsiskodó szerzet. Szeretné megtudni, hogy mi van a dobozban, s ami benne van, az hogyan működik. S azt is tudni akarná, hogyan jut el a távolban beszélő ember hangja őhozzá. Később ő is szeretné a hangját (mondjuk inkább a gondolatait) a távolban élőkkel megosztani, közös érdeklődésük tapasztalatait kicserélni, új dolgokat hallani. S a természet érdekes jelenségeket produkál. A földet körülvevő troposzféra és ionoszféra állandóan izeg, mozog, mert a napocska nyugtalansága erre kényszeríti. Annak a távoli embernek a jelei pedig rádióhullámokon érkeznek, ha éppen kedvük van, mert ez a fránya sárga csillag ott az égen nem bír egy pillanatig sem nyugton maradni, Jaj, de ne is maradjon, mert az is bajokat okoz a rádióhullámoknak.

No de sebaj, a világ tele van ilyen kíváncsiskodó fickókkal, s valahogy mindig egymásra találnak a rádióhullámok segítségével. Ezek a nyughatatlan emberek állandóan megoldást keresnek mindenféle problémára, keresik egymást az éterben, gyűjtögető életmódot folytatnak az egymással történő kapcsolatteremtésben, miközben állandóan szidják az éppen meglévő technikát és a hullámterjedést, s mindig új megoldásokon, trükkökön jár az agyuk.

Nos ezek a rádióamatőrök, a Jóskák, Pisták, Joek, Bobok, Vladok, Alexek és még nagyon, nagyon sokan mások - minden nemzet lányaiból és fiaiból. Nem kommunikátorok ők, de ha a szükség úgy hozza, összeállnak, és ahol baj van, ott sajátos tudásukkal, speciális gyakorlatukkal és technikájukkal segítenek.

S amikor már semmi sem működik, beleértve a teljes kommunikációs rendszert – soha ne legyen ismét ilyen eset! – ezek a cimborák képesek a sufniból előrántani valamit, amivel mégis csak kapcsolatot tudnak egymással teremteni, s ez most kommunikáció, segítségnyújtás, hírközlés.