„Direkt lapküldés” változatai közötti eltérés
a (++ hívójelkönyv) |
|||
| (7 közbenső módosítás, amit 4 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | A [[QSL-lap]] partnerhez való eljuttatásának egyik módja a közvetlen (direkt) lapküldés, ami postai úton történik. | + | A [[QSL-lap]] partnerhez való eljuttatásának egyik módja a '''közvetlen''' (direkt) '''lapküldés''', ami postai úton történik. |
| − | Vannak, akik (ha lapjuk ezt lehetővé teszi) | + | Vannak, akik (ha lapjuk ezt lehetővé teszi) levelezőlapként adják postára a lapot; azonban jellemzőbb, hogy a lapot borítékba teszik. |
| + | Ha a partnertől válaszlapot is vár valaki, célszerű saját magának megcímzett válaszborítékot is küldeni és a válasz postaköltségét is megtéríteni partnere számára (SASE, Self Addressed Stamped Envelope). | ||
| + | Külföldre való küldéskor rendszerint nincs az adott országban érvényes bélyeg, így felbélyegzett borítékot nem könnyű küldeni. | ||
| + | Ilyenkor jöhet segítségül a nemzetközi válaszdíj-szelvény ([[IRC]]) esetleg 1 vagy 2 USD bankjegy (greenstamp) (készpénz borítékban való küldése sok országban illegális!). | ||
| − | A | + | A borítékra pontosan, jól olvashatóan célszerű írni a címzést, lehetőleg a ''cél'' országban szokásos módon (név, település, utca, postafiók száma, irányítószám megfelelő sorrendben elhelyezve). |
| + | Kevésbé ismert országok esetén az országnév mellett a földrész megjelölése is előnyös. | ||
| + | A célország neve angolul vagy franciául kerüljön a borítékra. | ||
| + | Ne maradjon el a feladó címe sem. | ||
| − | + | A partner vagy [[QSL-menedzser]] postacímét [[hívójelkönyv]]ből - leghatékonyabban online adatbázisokból (pl. [http://www.qrz.com QRZ.com]) lehet megszerezni; de van, aki már az összeköttetés közben lediktálja postafiókjának címét. | |
| + | |||
| + | A rádióamatőr hívójelet ''nem'' célszerű feltüntetni a borítékon, mivel a postai alkalmazottak némely országokban rájöttek, hogy a rádióamatőröknek szóló borítékok értéket (bankjegyet) is rejthetnek. | ||
A lap jelenlegi, 2006. július 27., 01:23-kori változata
A QSL-lap partnerhez való eljuttatásának egyik módja a közvetlen (direkt) lapküldés, ami postai úton történik.
Vannak, akik (ha lapjuk ezt lehetővé teszi) levelezőlapként adják postára a lapot; azonban jellemzőbb, hogy a lapot borítékba teszik. Ha a partnertől válaszlapot is vár valaki, célszerű saját magának megcímzett válaszborítékot is küldeni és a válasz postaköltségét is megtéríteni partnere számára (SASE, Self Addressed Stamped Envelope). Külföldre való küldéskor rendszerint nincs az adott országban érvényes bélyeg, így felbélyegzett borítékot nem könnyű küldeni. Ilyenkor jöhet segítségül a nemzetközi válaszdíj-szelvény (IRC) esetleg 1 vagy 2 USD bankjegy (greenstamp) (készpénz borítékban való küldése sok országban illegális!).
A borítékra pontosan, jól olvashatóan célszerű írni a címzést, lehetőleg a cél országban szokásos módon (név, település, utca, postafiók száma, irányítószám megfelelő sorrendben elhelyezve). Kevésbé ismert országok esetén az országnév mellett a földrész megjelölése is előnyös. A célország neve angolul vagy franciául kerüljön a borítékra. Ne maradjon el a feladó címe sem.
A partner vagy QSL-menedzser postacímét hívójelkönyvből - leghatékonyabban online adatbázisokból (pl. QRZ.com) lehet megszerezni; de van, aki már az összeköttetés közben lediktálja postafiókjának címét.
A rádióamatőr hívójelet nem célszerű feltüntetni a borítékon, mivel a postai alkalmazottak némely országokban rájöttek, hogy a rádióamatőröknek szóló borítékok értéket (bankjegyet) is rejthetnek.
