Kapcsoló

Innen: HamWiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gg630504 (vitalap | közreműködések) 2006. november 27., 22:24-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Egyéb: ++hiszerézis)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A kapcsoló (switch) olyan alkatrész, amely a rajta átfolyó áramot szabályozza. Egyik állapotában nem folyik át rajta, másikban igen. Külső hatás vezérli, ezért érzékelő.

Típusok

Áramkörök száma szerint

Egyáramkörös kapcsoló

Két kivezetése van. Ezek között folyik vagy nem az áram.

Kétáramkörös kapcsoló

Három kivezetése van. A közös ( common ) érintkező hol az egyik, hol a másik érintkezőhöz kapcsolódik.

Az átkapcsolás során rövid ideig előfordulhat, hogy a közös érintkező egyik érintkezőhöz sem kapcsolódik - vagy egyszerre mindkettőhöz.

N-áramkörös fokozatkapcsoló, forgókapcsoló, Yaxley

N stabil állapotnak megfelelő N érintkezője és ezen felül egy közös érintkezője van. A közös érintkező az N közül egyhez csatlakozik.

Továbbfejlesztése a kétáramkörös kapcsolónak.

Stabilitás szerint

Bistabil, N-stabil

Az alkatrészbe épített mechanikus kiegészítő a kapcsoló mindkét ( összes ) állapotát fenntartja, ha külső erő nem hat rá.

Monostabil, nyomógomb

Rugó tartja stabil helyzetben. Külső erő átkapcsolja, de az erő megszűntekor visszaáll az eredeti helyzetbe.

A stabil állapot lehet nyitott (NO, normally open) vagy zárt (NC, normally closed).

Feszültség, áramerősség, ellenállás, élettartam

A kapcsolók egyik lényeges jellemzője az a feszültség, amelyet nyitott állapotban még elvisel.

Másik az az áramerősség, amit zárt állapotban még elbír.

Mindkét érték függ az áram frekvenciájától ( nemétől ). Jellemzően egyenáramú és 50 Hz-es adatot szokás megadni.

A kapcsoló ellenállása nyitott állapotban nagyon jó közelítéssel végtelen, zárt állapotban pedig nulla. Ha mégsem, akkor az lényeges adata a kapcsolónak.

Kapcsoló élettartamának jellemzésére a hibamentes átkapcsolások számát használják.

Speciális típusok

Higanykapcsoló

Üvegcsőbe nyúló két elektróda közötti zárást folyékony higany végzi. Működtetéshez ezt a kapcsolót egyszerűen el kell fordítani, hogy az érintkezők beleérjenek (vagy nem) a higanyba.

Robbanásbiztos, nagyáramú.

Mozgó berendezésben vagy extrém hőmérsékleten működése bizonytalan.

Reed kapcsoló

Érintkezői védőgázzal feltöltött üvegcsőben helyezkednek el. Ez a megoldás megvédi a szennyeződéstől, korróziótól.

Külső mágneses tér hatására az érinkezők összeérnek, a tér megszűntekor szétkapcsolódnak.

Tekercsbe helyezve rendkívül egyszerű és megbízható Reed jelfogó (Reed relé) készíthető segítségével.

DIL kapcsoló

Jellemzően kevés átkapcsolásra használják. Nem a használó, hanem karbantartó állítja be. Készülék belsejében helyezik el.

Záródugó, jumper, 0 ohmos ellenállás

Jellemzően kevés átkapcsolásra használják. Nem a használó, hanem karbantartó állítja be. Készülék belsejében helyezik el. Záróldugó, lemezke zárja a kapcsolót; a nyitott állapothoz ezt egyszerűen el kell távolítani.

A 0 ohmos ellenállás átkapcsolásához forrasztópáka kell.

Szenzor

Két, egymástól szigetelt elektróda mindössze. Az áramkör zárását az operátor ujja végzi amikor mindkét elektródához hozzáér. Zárt állapotban ennek a kapcsolónak az ellenállása lényegesen nagyobb nullánál.

Nagyfrekvenciás

Alkatrészház illetve érintkezők kialakítása tápvonalszerű.

Robbanásbiztos

Egyéb

Ívképződés

Hiszterézis

A kapcsolónak két állapota van és az áramkör többi része feltételezi, hogy a két állapot közötti átkapcsolás gyors és határozott. Ezt, valamint az állapot stabil fenntartását mechanikus szerkezet biztosítja. A kapcsoló karjának elmozdítása egy darabig nem kapcsolja át a kapcsolót, majd bizonyos erőnél az átkapcsolás gyorsan és határozottan történik.

Hiszterézis

Kenőáram

(Hagyományos telefonközpontban kis egyenáramra (kenőáramra) szuperponálják a hangáramot.)

Kitekintés

A kapcsoló természetesen érzékelő.

Elekromágnessel és vasmaggal egybeépítve jelfogó vagy csengő készíthető.

Gyakran egybeépítik jelzőlámpával ( Glimm, izzó, LED ).

Villanymotorban, dinamóban kommutátornak hívják a kapcsolót. Higanykapcsolót használt villanymotorjában Jedik Ányos.