„Összeköttetések igazolása (QSL)” változatai közötti eltérés

Innen: HamWiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
3. sor: 3. sor:
 
A hőskorban a rádióamatőrök levélben írták meg egymásnak az összeköttetés körülményeit, később erre úgynevezett [[QSL-lap]]ot rendszeresítettek, amin az összeköttetés legfontosabb adatait egy előrenyomtatott űrlapformába lehetett beírni.
 
A hőskorban a rádióamatőrök levélben írták meg egymásnak az összeköttetés körülményeit, később erre úgynevezett [[QSL-lap]]ot rendszeresítettek, amin az összeköttetés legfontosabb adatait egy előrenyomtatott űrlapformába lehetett beírni.
  
Jelenleg a QSL-lap a legelterjedtebb módja az összeköttetések igazolásának, de terjednek az [[elektronikus QSL-rendszerek]] is, amelyek internetes kommunikáción alapulnak.  
+
Jelenleg a [[QSL-lap]] a legelterjedtebb módja az összeköttetések igazolásának, de terjednek az [[elektronikus QSL-rendszerek]] is, amelyek internetes kommunikáción alapulnak.  
  
  

A lap 2006. június 7., 08:55-kori változata

A rádióamatőrök a sikeres összeköttetésekről igazolást is szoktak küldeni partnerüknek, illetve megfigyelő amatőrök (SWL-ek) is gyakorta igazolást, vételjellemzést küldenek a megfigyelt állomásnak. Ezek az igazolások használhatók fel később különféle rádióamatőr diplomák kérelmezéséhez is.

A hőskorban a rádióamatőrök levélben írták meg egymásnak az összeköttetés körülményeit, később erre úgynevezett QSL-lapot rendszeresítettek, amin az összeköttetés legfontosabb adatait egy előrenyomtatott űrlapformába lehetett beírni.

Jelenleg a QSL-lap a legelterjedtebb módja az összeköttetések igazolásának, de terjednek az elektronikus QSL-rendszerek is, amelyek internetes kommunikáción alapulnak.


Az összeköttetések igazolásánál a kötelező tartalmi elemek a következők:

  • állomásunk saját hívójele, amelyet az összeköttetéskor használtunk
  • állomásunk földrajzi helye
  • a partner hívójele
  • az összeköttetés dátuma
  • az összeköttetés időpontja (UT / GMT-ben)
  • frekvencia vagy sáv
  • alkalmazott adásmód(ok)
  • az ellenálloms jeleinek vételjellemzése az adott adásmódnak megfelő sztenderd skálán (pl. RS / RST / RSV stb.)
  • az igazolás hitelesítése (aláírás, digitális aláírás, hitelesítő bélyegző)