„Rádióamatőr” változatai közötti eltérés
56. sor: | 56. sor: | ||
* [[Távíró]]: a legősíbb kommunikációs mód. Kézzel egy morze billentyű segítségével adják és füllel veszik. Előnye, hogy saját távíró üzemmódot ismerő adó-vevő készülék igen egyszerűen építhető. Továbbá a koncentrált energiakibocsátása miatt azonos rádióteljesítmény mellett a legnagyobb távolság ezzel az üzemmóddal hidalható át. | * [[Távíró]]: a legősíbb kommunikációs mód. Kézzel egy morze billentyű segítségével adják és füllel veszik. Előnye, hogy saját távíró üzemmódot ismerő adó-vevő készülék igen egyszerűen építhető. Továbbá a koncentrált energiakibocsátása miatt azonos rádióteljesítmény mellett a legnagyobb távolság ezzel az üzemmóddal hidalható át. | ||
− | * Fónia: hangtovábbításra SSB és FM (keskenysávú FM) modulációt használunk. Ezen általában magyarul vagy angolul próbálunk összeköttetést teremteni. De ha ismerjük már az ellenállomás nemzetiségét, az ő nyelvén is próbálkozhatunk. | + | * [[Fónia]]: hangtovábbításra SSB és FM (keskenysávú FM) modulációt használunk. Ezen általában magyarul vagy angolul próbálunk összeköttetést teremteni. De ha ismerjük már az ellenállomás nemzetiségét, az ő nyelvén is próbálkozhatunk. |
− | * SSTV: klasszikus állókép átviteli megoldás. | + | * [[SSTV]]: klasszikus állókép átviteli megoldás. |
− | * [ | + | * [[Packet rádió]]: számítógépek közt automatikus csomaghelyesség ellenőrzéssel, szükség esetén automatikus ismétléssel végzett információátvitel. |
+ | <!-- http://www.tapr.org/packetradio.html --> | ||
− | * [ | + | * [[APRS]]: automatikus pozíció információ és meteorológiai adat továbbítására kihegyezett digitális rádiós rendszer. |
− | * Digitális üzemmódok: PSK31, MFSK16, MT63, FSK441 és még sorolhatnánk a sok-sok főként szöveg nagy távolságú átvitelére szolgáló eljárásokat. Előnye, hogy gépelt szöveg továbbítódik. Hátrányként említhető, hogy számítógépet igényel, továbbá egy picit személytelenné válik általa a kapcsolat. | + | * Digitális üzemmódok: [[PSK31]], [[MFSK16]], [[MT63]], [[FSK441]] és még sorolhatnánk a sok-sok főként szöveg nagy távolságú átvitelére szolgáló eljárásokat. Előnye, hogy gépelt szöveg továbbítódik. Hátrányként említhető, hogy számítógépet igényel, továbbá egy picit személytelenné válik általa a kapcsolat. |
== Rádióamatőrré válás == | == Rádióamatőrré válás == |
A lap 2006. június 22., 13:13-kori változata
Tartalomjegyzék
Rádióamatőr IARU általi definíciója
"A rádióamatőr a rádióamatőr szolgálatok munkájában csak személyes érdeklődésből, anyagi érdek nélkül vesz részt, tevékenysége az önképzésre, műszaki fejlődésére és a szakmai információcserére irányul. Továbbá megfelel a rádióamatőr tevékenység folytatásához szükséges követelményeknek."
A rádióamatőr tevékenysége
A rádióamatőr tevékenység igen sokrétű. Vannak, akik a rádióforgalmazás részét szeretik, vannak akik a sport részét és vannak akik a technikai háttere iránt érdeklődnek.
Szakmai tevékenységek
Igen érdekes része a rádióamatőr tevékenységnek a kutatási, konstruktőri rész, ahol a cél minél érdekesebb rádiós megoldás kifejlesztése, megvalósítása. Jelenleg rádiós fejlesztések az alábbiak szerint kategorizálhatók:
- Hullámterjedési megfigyelések és optimális kihasználása - megfigyelői tevékenység
- Antenna konstrukciók - hullámtani és elektromechanikai munka
- Rádió és kiegészítő áramkörök tervezése, építése - elektronika
- Digitális jelfeldolgozás, moduláció fejlesztés - elektronika és szoftverfejlesztés
- Rádió távkezelés és hangtovábbítás AX.25 illetve TCP/IP felett - informatika
- Átviteli közegtől független információátvitel, rendszerek összekapcsolása AX.25 illetve TCP/IP felett - informatika
Sport tevékenységek
- Rádiós tájfutás (rókavadászat)
- Gyalográdió, az „Éteri csúcsok”
- Gyorstávírászat (HST)
A rókavadászat lényege, hogy nyílt terepen el vannak helyezve apró rádiós jeladók, amelyet egy vevőkészülékkel és egy irányított antennával időre meg kell találni, a jeladónál található kódszámot leírni, vagy egyéb módon igazolni, hogy tényleg megtalálta a versenyző. Hazánkban két nagy jelentőségű rókavadászattal foglalkozó honlap is található: www.ardf.hu és a ardf.puskas.hu címeken.
A gyalográdió irányzat a természetjárást és a magas hegytetőkről való jó rádiófrekvenciás terjedés örömét ötvözi. Tehát a rádióamatőr felgyalogol egy magas hegytetőre, ahova a szép kilátás miatt eleve érdemes felgyalogolni, majd előveszi rádió adó-vevőjét, és a hegytetőről nagytávolságú összeköttetéseket próbál létesíteni.
A gyorstávírászat tipikus szellemi sport, melynek alapja a morze tudás művészetének minél magasabb szinten történő művelése. Az 1950-es évektől kezdve rendeznek belőle versenyeket. A 70-es évektől pedig már nemzetközi versenyek is jegyzettek. Az első EB 1983-ban, az első VB 1995-ben került megrendezésre.
Sport kategóriába sorolt tevékenységek
Otthoni QTH-ról (QTH = rádiós telephely) sok-sok RH vagy URH összeköttetés létesítése, sok-sok hazai és külföldi rádióamatőrrel szót váltani. Jellegzetes összeköttetés teremtési célok Magyarországról:
- RH-n másik kontinenssel vagy a Föld túloldalán (Új-Zéland) élő emberekkel - a legtöbb összeköttetés
- Tengeri szigeteken élő emberekkel - igazi kuriózum a szigeteken élők kis létszáma miatt
- URH-n és mikrohullámon 1000 km-es távolságokra élő emberekkel - célszerű magas pontra kitelepülni
Az alábbi kommunikációk már inkább technikai jellegűek, mintsem a sok-sok összeköttetéssel kecsegtető tevékenység. Azonban éppen ez adja az igazi izgalmát.
- Nemzetközi Űrállomás személyzetével, akik szintén hívójeles rádióamatőrök (!!)
- Rádióamatőr műholdakon keresztül Föld-műhold-Föld
- Holdról visszapattanó rádióhullámokkal Föld-Hold-Föld
- Néhány év múlva a Mars körül pályára álló műholddal Föld-Mars-Föld
A forgalmazási tevékenység „trófeája” a QSL-lap, a rádióamatőr vételnyugtázó lap. Ez a lap tartalmazza a kapcsolat főbb adatait, időpontját, egymás hívójelét és forgalmazási helyét. Egyes amatőrök egyéni gyártású képeslapot alkalmaznak erre a célra. Egy rádióamatőr összeköttetést csak akkor lehet lezártnak tekinteni, ha a felek kölcsönösen megküldik egymásnak vételnyugtázó (QSL) lapjaikat.
Az internet terjedésével létrejött néhány online QSL-küldő internetes portál is. Egyik ilyen például a www.eqsl.cc oldal.
Rádióamatőr kommunikációs csatornák
Az alábbiakban leírt üzemmódokat nem kötelező ismerni és használni, azonban mint lehetőséget, mindenképp érdemes megismerni.
- Távíró: a legősíbb kommunikációs mód. Kézzel egy morze billentyű segítségével adják és füllel veszik. Előnye, hogy saját távíró üzemmódot ismerő adó-vevő készülék igen egyszerűen építhető. Továbbá a koncentrált energiakibocsátása miatt azonos rádióteljesítmény mellett a legnagyobb távolság ezzel az üzemmóddal hidalható át.
- Fónia: hangtovábbításra SSB és FM (keskenysávú FM) modulációt használunk. Ezen általában magyarul vagy angolul próbálunk összeköttetést teremteni. De ha ismerjük már az ellenállomás nemzetiségét, az ő nyelvén is próbálkozhatunk.
- SSTV: klasszikus állókép átviteli megoldás.
- Packet rádió: számítógépek közt automatikus csomaghelyesség ellenőrzéssel, szükség esetén automatikus ismétléssel végzett információátvitel.
- APRS: automatikus pozíció információ és meteorológiai adat továbbítására kihegyezett digitális rádiós rendszer.
- Digitális üzemmódok: PSK31, MFSK16, MT63, FSK441 és még sorolhatnánk a sok-sok főként szöveg nagy távolságú átvitelére szolgáló eljárásokat. Előnye, hogy gépelt szöveg továbbítódik. Hátrányként említhető, hogy számítógépet igényel, továbbá egy picit személytelenné válik általa a kapcsolat.
Rádióamatőrré válás
A rádiófrekvencia, mint nemzeti erőforrás használatát kormányrendeletek szabályozzák, amit a Nemzeti Hírközlési Hatóság ellenőriz illetve az engedélyeket is ő bocsájtja ki.
Rádióállomás üzemeltetéséhez rádióengedély, az engedélyhez sikeres vizsga kell.
Felkészülés a vizsgára
A 6/2006-os miniszteri rendelet teljes szövege itt látható. Melléklete a vizsga tárgykörei.
A rádióamatőr vizsgára történő felkészüléshez az alábbi segítségek ajánlottak:
- Rádióamatőr vizsga felkészítő tanfolyam
- Rádióklubokban felkészülni
- Vizsgázott rádióamatőr segítségével készülni
- Vizsgafelkészítő könyvből tanulni
- Internetes rádióamatőr vizsgafelkészítő anyagokból készülni
Vizsga
A vizsga egy írásbeli és egy szóbeli részből áll. Az írásbeli rész
- műszaki alapismeretek
- biztonságtechnikai alapismeretek
- jogi alapismeretek
- rádióforgalmazási ismeretek, rövidítések ismerete
A szóbeli résznél két vizsgázónak kell két külön helyiségből szabályos rádiós forgalmazást lebonyolítania. Ennek elsajátításához mindenképp keress meg egy vizsgázott, rutinos rádióamatőrt.
Kezdő- (E), alap- (A) és HAREC (B) fokozatú valamint morze ( távíró ) vizsga van. Sikeres vizsga után néhány héttel a hatóság megküldi a vizsgabizonyítványod.
Sikeres vizsga után
Vizsgabizonyítványod alapján kérhetsz rádióengedélyt, amely feljogosít rádióamatőr kísérletek és összeköttetések létesítésére. Kezdő-, CEPT Novice és CEPT fokozatú, opcionálisan morzéval kiegészített engedély van; különböző frekvenciasávok, adóteljesítmények és üzemmódok meghatározásával.
CEPT fokozatú rádióengedéllyel külön engedély nélkül rádióállomást üzemeltethetsz az egyezményt aláíró országokban ( szinte egész Európában ). Hasonlóan egyszerűen rádiózhatnak külföldi amatőrök Magyarországon.
Ha megérkezik az amatőr rádióengedélyed, akkor már csak a berendezésekről kell gondoskodni. URH-ra első közelítésben egy kézi adó-vevőt a legolcsóbb vásárolni és alumíniumból egy normális tetőantennát készíteni.
Amennyiben rövidhullámra is megkaptad az engedélyt, arra mindenképp asztali vagy „portable” adó-vevő célszerű. A régi használtak olcsóbbak; az újak jobb minőségűek, de drágábbak.
A többi az egyén érdeklődési területe szerint szokott alakulni.