„Kapcsoló” változatai közötti eltérés
(→Kétpólusú kétáramkörös: + Keresztváltó) |
|||
(18 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
6. sor: | 6. sor: | ||
Egyik állapotában nem folyik át rajta, másikban igen. | Egyik állapotában nem folyik át rajta, másikban igen. | ||
− | * Nyitott állapotában | + | * <font color="#0000ff">Nyitott állapotában</font> |
** vezetése 0 | ** vezetése 0 | ||
** ellenállása végtelen | ** ellenállása végtelen | ||
** 0 áramú áramgenerátorként modellezhető, | ** 0 áramú áramgenerátorként modellezhető, | ||
− | * zárt állapotában | + | * <font color="#ff0000">zárt állapotában</font> |
** vezetése végtelen | ** vezetése végtelen | ||
** ellenállása 0 | ** ellenállása 0 | ||
16. sor: | 16. sor: | ||
== Mechanikus vezérlésű == | == Mechanikus vezérlésű == | ||
+ | |||
+ | Az ''N-áramkörös'' és az ''N-szeres működésű'' kifejezések szinonimák. | ||
=== Típusok === | === Típusok === | ||
22. sor: | 24. sor: | ||
[[Kép:Kapcsoló SPST NO.png|right]] | [[Kép:Kapcsoló SPST NO.png|right]] | ||
+ | [[Kép:Kapcsoló SPST NC.png|right]] | ||
Két kivezetése van. | Két kivezetése van. | ||
28. sor: | 31. sor: | ||
SPST - Single pole single throw. | SPST - Single pole single throw. | ||
− | Alaphelyzetben lehet nyitott ( NO, Normally open ) vagy zárt ( Normally | + | Típusjel: '''101'''. <!-- villanyszerelés --> |
+ | |||
+ | Alaphelyzetben lehet | ||
+ | * nyitott ( záró kapcsoló, NO, Normally open, Form A ) vagy | ||
+ | * zárt ( bontó kapcsoló, NC, Normally closed, Form B ). | ||
+ | |||
+ | ==== Kétpólusú kapcsoló ==== | ||
+ | |||
+ | Két, mechanikusan együtt működtethető, de elektromosan független egypólusú egyáramkörös kapcsoló. | ||
+ | |||
+ | Típusjel: '''102'''. <!-- villanyszerelés --> | ||
+ | |||
+ | ==== Hárompólusú kapcsoló ==== | ||
+ | |||
+ | Három, mechanikusan együtt működtethető, de elektromosan független egypólusú egyáramkörös kapcsoló. | ||
+ | |||
+ | Típusjel: '''103'''. <!-- villanyszerelés --> | ||
==== Egypólusú kétáramkörös kapcsoló ==== | ==== Egypólusú kétáramkörös kapcsoló ==== | ||
36. sor: | 55. sor: | ||
Három kivezetése van. | Három kivezetése van. | ||
A közös ( common ) érintkező hol az egyik, hol a másik érintkezőhöz kapcsolódik. | A közös ( common ) érintkező hol az egyik, hol a másik érintkezőhöz kapcsolódik. | ||
− | '''Váltókapcsoló'''nak is hívják. | + | '''Váltókapcsoló'''nak és '''morze kapcsoló'''nak is hívják. |
+ | |||
+ | Típusjel: '''106'''. | ||
Az átkapcsolás során rövid ideig előfordulhat, hogy a közös érintkező egyik érintkezőhöz sem kapcsolódik - vagy egyszerre mindkettőhöz. | Az átkapcsolás során rövid ideig előfordulhat, hogy a közös érintkező egyik érintkezőhöz sem kapcsolódik - vagy egyszerre mindkettőhöz. | ||
+ | * Amelyik előbb bont és utána zár Form C-vel, | ||
+ | * amelyik előbb zár és utána bont Form D-vel jelölik. | ||
Olyan mechanika is van, amelyiknek stabil állapota amikor a közös érintkező semelyik másikhoz sem érintkezik. | Olyan mechanika is van, amelyiknek stabil állapota amikor a közös érintkező semelyik másikhoz sem érintkezik. | ||
− | + | Az átkapcsoló 0 állással vagy a gépjármű irányjelző kapcsoló ilyen. | |
SPDT - Single pole double throw. | SPDT - Single pole double throw. | ||
59. sor: | 82. sor: | ||
DPDT - Double pole double throw. | DPDT - Double pole double throw. | ||
+ | |||
+ | ==== Keresztváltó ==== | ||
+ | |||
+ | Két, mechanikusan összekapcsolt egypólusú kétáramkörös kapcsoló, belső összekötéssel. | ||
+ | |||
+ | Típusjel: '''107''' | ||
+ | |||
+ | ==== Négypólusú kétáramkörös ==== | ||
+ | |||
+ | Négy, mechanikusan összekapcsolt egypólusú kétáramkörös kapcsoló. | ||
+ | |||
+ | QPDT - Quadruple pole double throw - 4PDT. | ||
=== Stabilitás szerint === | === Stabilitás szerint === | ||
74. sor: | 109. sor: | ||
A stabil állapot lehet nyitott (NO, normally open) vagy zárt (NC, normally closed). | A stabil állapot lehet nyitott (NO, normally open) vagy zárt (NC, normally closed). | ||
+ | |||
+ | === Fizikai felépítés === | ||
+ | |||
+ | Rendkívül változatos formában jelenik meg, de alapvetően szigetelő alapon két ( vagy több ) fém alkatrészből áll, amelyek egymáshoz képest elmozdulhatnak. | ||
+ | Az érintkezési pontokat gyakran pogácsaszerűre gyártják. | ||
+ | Gyakran rugós, hiszterézises felépítés biztosítja, hogy lassú működtetéskor a kapcsoló gyorsan és megfelelő erővel kapcsoljon. | ||
=== Feszültség, áramerősség, ellenállás, élettartam === | === Feszültség, áramerősség, ellenállás, élettartam === | ||
138. sor: | 179. sor: | ||
==== Robbanásbiztos ==== | ==== Robbanásbiztos ==== | ||
+ | |||
+ | === Speciális kapcsolók === | ||
+ | |||
+ | ==== Csillárkapcsoló ==== | ||
+ | |||
+ | Egy mechanikába két, függetlenül működtethető egypólusú egyáramkörös kapcsoló. Egyik kivezetésük gyakran közösítve van. | ||
+ | |||
+ | Típusjele: '''105'''. | ||
+ | |||
+ | ==== Zsalukapcsoló, zsalunyomó ==== | ||
+ | |||
+ | Egy mechanikába két kapcsoló van, amelyek közül legfeljebb egyik lehet bekapcsolva. Ezt mechanikus vagy elektromos reteszelés teljesíti. Redőny, lift, stb. motorjának vezérlésére fejlesztették. | ||
+ | |||
+ | Típusjele: '''R105'''. | ||
+ | |||
+ | ==== [[#Invertáló kapcsolás|Keresztkapcsoló]] ==== | ||
=== Kapcsolások === | === Kapcsolások === | ||
172. sor: | 229. sor: | ||
Előrehuzalozva (4 kivezetéssel) '''keresztkapcsoló'''ként ismert. | Előrehuzalozva (4 kivezetéssel) '''keresztkapcsoló'''ként ismert. | ||
+ | |||
+ | Típusjel: '''107'''. | ||
=== Egyéb === | === Egyéb === | ||
− | ==== Pergés ==== | + | ==== Pergés, prellezés ==== |
+ | |||
+ | Amikor egy kapcsolót felkapcsolunk, a rugalmas lemezke rezgése miatt körülbelül századmásodperc ... tizedmásodperc közötti ideig fennálhat egy olyan állapot, amikor gyakori zárás és bontás egymásutánja jellemzi a kapcsoló működését. | ||
+ | |||
+ | Ugyanez a jelenség megfigyelhető nyomógomb esetén is, főként amelynek nincs rugós átkapcsoló mechanikája, hanem az ujjunkkal mindössze egy rudazattal közvetítve zárjuk/bontjuk az áramkört. Ez esetben a kezünk apró remegése okoz az átmenet idejében szintén a fent ismertetett rövid ideig zárás és nyitás gyorsan változó állapotát abban a pillanatban, amikor a gomb megnyomásakor a lemezek éppen összeérnek illetve amikor elengedéskor éppen elválnának. | ||
+ | |||
+ | '''Miért kellemetlen jelenség ez?''' | ||
+ | |||
+ | * mivel a lemezkék a prellezés során csak századmásodpercekre távolodnak el, 230 V-os hálózatban illetve egyéb erősáramú hálózatban elektromos ív keletkezik az érintkezők között, amely roncsolja az érintkező felületét, továbbá a szikra elektromágneses zavart bocsát ki. Ezért erősáramú kapcsolókban elterjedt, hogy erős rugóval kivitelezett billenőmechanikával gyorsítják a be/kikapcsolást. | ||
+ | * nincs egzakt zárása a kapcsolónak, ezáltal ha például meg szeretnénk számolni, hányszor lett megnyomva a nyomógomb, akkor ez a jelenség a tényleges megnyomás sokszorosát adja. Azonban a prellezés hatása '''gyengeáramú áramkörökben elektronikusan is felszámolható''' az alábbi módszerek bármelyikével: | ||
+ | *# ellenállásból és kondenzátorból készített [[aluláteresztő szűrő]]vel és [[hiszterézises komparátor]] felhasználásával. | ||
+ | *# tizedmásodperces késleltető áramkörrel, amely a nyomógomb lemezeinek bármely pillanatbeli összeérésekor a megnyomott állapotnak megfelelő szinten tarja tizedmásodpercig az áramköri egység jelét. Ezáltal a gyors prellezést az áramköri egység nem adja tovább. | ||
+ | *# dupla nyomógomb alkalmazásával, amely például egy [[RS tároló]] R és S lábainak állapotát változtatja. Egyik nyomógomb felel ekkor az egyik állapotért (például be) a másik pedig a másik állapotért (például ki). Az RS tároló kimenete az áramköri egység kimenete. | ||
==== Ívképződés ==== | ==== Ívképződés ==== | ||
+ | |||
+ | Villamos ív ( plazma ) csökkentése: | ||
+ | |||
+ | * szigetelő betolása az érintkezők közé, | ||
+ | * ívfújás levegővel vagy semleges gázzal, | ||
+ | * kapcsolási tér feltöltése [[transzformátorolaj]]jal, | ||
+ | * vákuum létrehozása a kapcsolóban. | ||
==== Hiszterézis ==== | ==== Hiszterézis ==== | ||
186. sor: | 264. sor: | ||
[http://hu.wikipedia.org/wiki/Hiszter%C3%A9zis Hiszterézis] | [http://hu.wikipedia.org/wiki/Hiszter%C3%A9zis Hiszterézis] | ||
+ | |||
+ | ==== Szennyeződés, oxidáció ==== | ||
+ | |||
+ | Érintkezők közé jutott szennyeződés, por bizonytalanná teszi a kapcsoló zárását. | ||
+ | Jellegzetes recsegés az eredmény. <!-- a kapcsoló áramát hanggá alakítva --> | ||
+ | Ellenszere a tokozás, légmentes ( pormentes ) lezárás. | ||
+ | Öntisztulást lehet elérni csúszó érintkezőkkel. | ||
+ | |||
+ | Aranybevonat illetve védőgázos burkolatba helyezés hatásosan előzi meg az oxidációt. | ||
+ | Különösen nagy igénybevétel a trópusi, tengeri klíma. | ||
+ | |||
+ | ((tisztítás)) | ||
==== Kenőáram ==== | ==== Kenőáram ==== | ||
194. sor: | 284. sor: | ||
A kapcsoló természetesen [[érzékelő]]. | A kapcsoló természetesen [[érzékelő]]. | ||
+ | |||
+ | [[Rádióamatőr|Operátor]] működtette kapcsoló és készülék tervezésekor fontos szempont az '''ergonómia'''. | ||
+ | Elrettentő példa a '80-as években divatos, karórába épített, teljesen használhatatlan zsebszámológép. | ||
Gyakran egybeépítik jelzőlámpával ( [[elektroncső|Glimm]], [[izzó]], [[LED]] ). | Gyakran egybeépítik jelzőlámpával ( [[elektroncső|Glimm]], [[izzó]], [[LED]] ). | ||
+ | Glimmel egybeépített világításkapcsoló tönkreteszi a kompakt fénycsövet. <!-- A glimmen át lassan feltölti a pufferkondit. Lassan. --> | ||
+ | Régi, energiatakarékos megoldás a kapcsoló működtetőjét foszforeszkáló műanyagból készíteni. | ||
Villanymotorban, dinamóban kommutátornak hívják a kapcsolót. | Villanymotorban, dinamóban kommutátornak hívják a kapcsolót. | ||
Higanykapcsolót használt villanymotorjában [http://hu.wikipedia.org/wiki/Jedlik_%C3%81nyos Jedik Ányos]. | Higanykapcsolót használt villanymotorjában [http://hu.wikipedia.org/wiki/Jedlik_%C3%81nyos Jedik Ányos]. | ||
+ | |||
+ | Néhány, elsősorban fémvázas járművön használt kapcsolóhoz csak egy vezeték megy. A másik érintkező a kapcsoló felerősítésén keresztül kötődik össze a készülékházzal. | ||
== Elektromos vezérlésű == | == Elektromos vezérlésű == | ||
210. sor: | 307. sor: | ||
=== Szilárdtest relé === | === Szilárdtest relé === | ||
+ | |||
+ | A szilárdtestrelébe vezetett gyengeáramú kapcsolójelet általában [[optocsatoló]]val választják el az általában erősáramú áramkört kapcsoló résztől. Az optocsatoló kimenete pedig egy [[triak]]ot kapcsol. | ||
+ | |||
+ | Alkalmazási korlátozások: | ||
+ | * Az imént ismertetett felépítésű szilárdtest relé kizárólag váltakozóáramot vagy szüretlen, lüktető egyenáramot képes kapcsolni, mivel a kikapcsolása a rajta átfolyó áram pillanatnyi megszünésekor következik be. | ||
=== Analóg kapcsoló === | === Analóg kapcsoló === | ||
+ | |||
+ | Digitális jellel meghajtott [[MOSFET]]-re épülő kapcsolóelem, amely főáramköre a drain-source lábak között található, a gate lábán kereszül pedig csak kisimpedanciás vagy nagyimpedanciás állapotba kapcsolják a MOSFET-et. | ||
+ | |||
+ | Lásd például: CD4066 ill. 74HC4066 integrált áramkörök belső felépítését. Megjegyzés: gyakran [[demultiplexer]]rel is egybeépítik. Például ilyen a CD4052 illetve a 74HC4052 integrált áramkör is. | ||
= Adatátviteli kapcsoló = | = Adatátviteli kapcsoló = | ||
+ | [[Kép:Adatátviteli kapcsoló.gif|right]] | ||
(( helyi hálózat switch )) | (( helyi hálózat switch )) | ||
− | + | Az adatátviteli kapcsoló (switch) érdekessége, hogy ezen elrendezésben az átkapcsolást nem egy harmadik, külső kar vagy vezetőn folyó áram idézi elő, hanem a tápláló irányból érkező adat elején található célcímet reprezentáló bitsorozat. A kapcsolási irány pedig az eszközben dinamikusan (bár lehetne statikusan is) eltárolt feladó címek alapján történik. Azaz ha egy adott című ezköz küld egy akár mindenkinek szóló (broadcast), akár egy adott eszközcímű berendezés felé címzett keretet, akkor ez a kapcsolóeszköz egyúttal eltárolja azt, hogy ezen a csatlakozási pontján ez a című eszköz található. Ezek után bármely másik lábán érkező adat, amely ennek az eszköznek van címezve az kizárólag erre a csatlakozási pontra kapcsolja rá. | |
− | |||
− | |||
Rokon berendezés a router, amely már nem eszközcím, hanem egy eszköztől független képzett cím, az IP cím alapján választja ki, hogy mely csatlakozón és kinek kell címeznie az adatcsomagot. Ráadásul ezen folyamat során az eszköz fizikai címét is felderíti, mivel az eszköz csak a saját fizikai címére címzett adatokat fogadja el a mindenkinek címzett keretet leszámítva. | Rokon berendezés a router, amely már nem eszközcím, hanem egy eszköztől független képzett cím, az IP cím alapján választja ki, hogy mely csatlakozón és kinek kell címeznie az adatcsomagot. Ráadásul ezen folyamat során az eszköz fizikai címét is felderíti, mivel az eszköz csak a saját fizikai címére címzett adatokat fogadja el a mindenkinek címzett keretet leszámítva. | ||
225. sor: | 330. sor: | ||
= Programkapcsoló = | = Programkapcsoló = | ||
− | Program futását befolyásoló paraméter. | + | Program futását befolyásoló paraméter. Segítségével a program elindításakor választhatunk (másszóval átkapcsolhatunk) a benne megírt több funkciók között. |
+ | |||
+ | UNIX rendszereknél elterjedten argumentumnak vagy a program paraméterének is hívják. A legfontosabb kapcsoló a segítségkérés, amely szokásos megoldása MSDOS esetén a /? UNIXok esetén a -h illetve a --help opció. | ||
+ | |||
+ | Példák: | ||
+ | * MSDOS esetén például a '''dir''' parancs esetén a '''dir /?''' | ||
+ | * UNIX rendszereknél az '''ls''' parancs esetén az '''ls --help''' | ||
− | |||
[[Kategória:Elektronikai alkatrészek]] | [[Kategória:Elektronikai alkatrészek]] |
A lap jelenlegi, 2012. szeptember 15., 21:02-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Elektromos
- 2 Adatátviteli kapcsoló
- 3 Programkapcsoló
Elektromos
A kapcsoló (switch) olyan alkatrész, amely a rajta átfolyó áramot szabályozza. Egyik állapotában nem folyik át rajta, másikban igen.
- Nyitott állapotában
- vezetése 0
- ellenállása végtelen
- 0 áramú áramgenerátorként modellezhető,
- zárt állapotában
- vezetése végtelen
- ellenállása 0
- 0 elektromotoros erejű feszültséggenerátorral modellezhető.
Mechanikus vezérlésű
Az N-áramkörös és az N-szeres működésű kifejezések szinonimák.
Típusok
Egypólusú egyáramkörös kapcsoló
Két kivezetése van. Ezek között folyik vagy nem az áram.
SPST - Single pole single throw.
Típusjel: 101.
Alaphelyzetben lehet
- nyitott ( záró kapcsoló, NO, Normally open, Form A ) vagy
- zárt ( bontó kapcsoló, NC, Normally closed, Form B ).
Kétpólusú kapcsoló
Két, mechanikusan együtt működtethető, de elektromosan független egypólusú egyáramkörös kapcsoló.
Típusjel: 102.
Hárompólusú kapcsoló
Három, mechanikusan együtt működtethető, de elektromosan független egypólusú egyáramkörös kapcsoló.
Típusjel: 103.
Egypólusú kétáramkörös kapcsoló
Három kivezetése van. A közös ( common ) érintkező hol az egyik, hol a másik érintkezőhöz kapcsolódik. Váltókapcsolónak és morze kapcsolónak is hívják.
Típusjel: 106.
Az átkapcsolás során rövid ideig előfordulhat, hogy a közös érintkező egyik érintkezőhöz sem kapcsolódik - vagy egyszerre mindkettőhöz.
- Amelyik előbb bont és utána zár Form C-vel,
- amelyik előbb zár és utána bont Form D-vel jelölik.
Olyan mechanika is van, amelyiknek stabil állapota amikor a közös érintkező semelyik másikhoz sem érintkezik. Az átkapcsoló 0 állással vagy a gépjármű irányjelző kapcsoló ilyen.
SPDT - Single pole double throw.
N-áramkörös fokozatkapcsoló, forgókapcsoló, Yaxley
N stabil állapotnak megfelelő N érintkezője és ezen felül egy közös érintkezője van. A közös érintkező az N közül egyhez csatlakozik.
Továbbfejlesztése a kétáramkörös kapcsolónak.
Kétpólusú kétáramkörös
Két, mechanikusan összekapcsolt egypólusú kétáramkörös kapcsoló.
DPDT - Double pole double throw.
Keresztváltó
Két, mechanikusan összekapcsolt egypólusú kétáramkörös kapcsoló, belső összekötéssel.
Típusjel: 107
Négypólusú kétáramkörös
Négy, mechanikusan összekapcsolt egypólusú kétáramkörös kapcsoló.
QPDT - Quadruple pole double throw - 4PDT.
Stabilitás szerint
Bistabil, N-stabil
Az alkatrészbe épített mechanikus kiegészítő a kapcsoló mindkét ( összes ) állapotát fenntartja, ha külső erő nem hat rá.
Monostabil, nyomógomb
Rugó tartja stabil helyzetben. Külső erő átkapcsolja, de az erő megszűntekor visszaáll az eredeti helyzetbe.
A stabil állapot lehet nyitott (NO, normally open) vagy zárt (NC, normally closed).
Fizikai felépítés
Rendkívül változatos formában jelenik meg, de alapvetően szigetelő alapon két ( vagy több ) fém alkatrészből áll, amelyek egymáshoz képest elmozdulhatnak. Az érintkezési pontokat gyakran pogácsaszerűre gyártják. Gyakran rugós, hiszterézises felépítés biztosítja, hogy lassú működtetéskor a kapcsoló gyorsan és megfelelő erővel kapcsoljon.
Feszültség, áramerősség, ellenállás, élettartam
A kapcsolók egyik lényeges jellemzője az a feszültség, amelyet nyitott állapotban még elvisel. A valós kapcsoló ellenállása kisebb végtelennél, ezért azon nyitott állapotban is disszipálódik teljesítmény. Ugyancsak véges az érintkezők távolsága így mint szikraközök között adott feszültség átüt.
Másik az az áramerősség, amit zárt állapotban még elbír.
Mindkét érték függ az áram frekvenciájától ( nemétől ). Jellemzően egyenáramú és 50 Hz-es adatot szokás megadni.
A kapcsoló ellenállása nyitott állapotban nagyon jó közelítéssel végtelen, zárt állapotban pedig nulla. Ha mégsem, akkor az lényeges adata a kapcsolónak.
Kapcsoló élettartamának jellemzésére a hibamentes átkapcsolások számát használják.
Speciális típusok
Higanykapcsoló
Üvegcsőbe nyúló két elektróda közötti zárást folyékony higany végzi. Működtetéshez ezt a kapcsolót egyszerűen el kell fordítani, hogy az érintkezők beleérjenek (vagy nem) a higanyba.
Robbanásbiztos, nagyáramú, pergésmentes.
Mozgó berendezésben vagy extrém hőmérsékleten működése bizonytalan.
Reed kapcsoló
Érintkezői védőgázzal feltöltött üvegcsőben helyezkednek el. Ez a megoldás megvédi a szennyeződéstől, korróziótól.
Külső mágneses tér hatására az érinkezők összeérnek, a tér megszűntekor szétkapcsolódnak. A neve onnan származik, hogy az érintkezők általában hosszúak és hajlékonyak (reed - ang. nád, nádszál).
Tekercsbe helyezve rendkívül egyszerű és megbízható reed jelfogó (reed relé) készíthető segítségével.
DIL kapcsoló
Jellemzően kevés átkapcsolásra használják. Nem a használó, hanem karbantartó állítja be. Készülék belsejében helyezik el.
Záródugó, jumper, 0 ohmos ellenállás
Jellemzően kevés átkapcsolásra használják. Nem a használó, hanem karbantartó állítja be. Készülék belsejében helyezik el. Záróldugó, lemezke zárja a kapcsolót; a nyitott állapothoz ezt egyszerűen el kell távolítani.
A 0 ohmos ellenállás átkapcsolásához forrasztópáka kell.
Szenzor
Két, egymástól szigetelt elektróda mindössze. Az áramkör zárását az operátor ujja végzi amikor mindkét elektródához hozzáér. Zárt állapotban ennek a kapcsolónak az ellenállása lényegesen nagyobb nullánál.
Nagyfrekvenciás
Alkatrészház illetve érintkezők kialakítása tápvonalszerű.
Robbanásbiztos
Speciális kapcsolók
Csillárkapcsoló
Egy mechanikába két, függetlenül működtethető egypólusú egyáramkörös kapcsoló. Egyik kivezetésük gyakran közösítve van.
Típusjele: 105.
Zsalukapcsoló, zsalunyomó
Egy mechanikába két kapcsoló van, amelyek közül legfeljebb egyik lehet bekapcsolva. Ezt mechanikus vagy elektromos reteszelés teljesíti. Redőny, lift, stb. motorjának vezérlésére fejlesztették.
Típusjele: R105.
Keresztkapcsoló
Kapcsolások
Soros kapcsolás
Két kapcsoló sorbakapcsolva a logikai ÉS műveletet valósítja meg. Akkor és csak akkor folyik át rajta áram, ha mindkét kapcsoló be van kapcsolva.
Párhuzamos kapcsolás
A párhuzamos kapcsolás a logikai VAGY művelet. Akkor és csak akkor folyik át áramm ha legalább az egyik be van kapcsolva.
Ekvivalencia kapcsolás
Ez a kapcsolás a logikai ekvivalenciát valósítja meg. Akkor és csak akkor folyik át rajta áram, ha a kapcsolók állása megegyezik. Tipikus alkalmazás folyosó két végén mint világításkapcsoló.
Invertáló kapcsolás
Ez a kapcsolás a bejövő két áramot egymással felcseréli. Egyenáramú motor irányváltójaként elterjedt. Lelke egy kétpólusú kétáramkörös kapcsoló.
Előrehuzalozva (4 kivezetéssel) keresztkapcsolóként ismert.
Típusjel: 107.
Egyéb
Pergés, prellezés
Amikor egy kapcsolót felkapcsolunk, a rugalmas lemezke rezgése miatt körülbelül századmásodperc ... tizedmásodperc közötti ideig fennálhat egy olyan állapot, amikor gyakori zárás és bontás egymásutánja jellemzi a kapcsoló működését.
Ugyanez a jelenség megfigyelhető nyomógomb esetén is, főként amelynek nincs rugós átkapcsoló mechanikája, hanem az ujjunkkal mindössze egy rudazattal közvetítve zárjuk/bontjuk az áramkört. Ez esetben a kezünk apró remegése okoz az átmenet idejében szintén a fent ismertetett rövid ideig zárás és nyitás gyorsan változó állapotát abban a pillanatban, amikor a gomb megnyomásakor a lemezek éppen összeérnek illetve amikor elengedéskor éppen elválnának.
Miért kellemetlen jelenség ez?
- mivel a lemezkék a prellezés során csak századmásodpercekre távolodnak el, 230 V-os hálózatban illetve egyéb erősáramú hálózatban elektromos ív keletkezik az érintkezők között, amely roncsolja az érintkező felületét, továbbá a szikra elektromágneses zavart bocsát ki. Ezért erősáramú kapcsolókban elterjedt, hogy erős rugóval kivitelezett billenőmechanikával gyorsítják a be/kikapcsolást.
- nincs egzakt zárása a kapcsolónak, ezáltal ha például meg szeretnénk számolni, hányszor lett megnyomva a nyomógomb, akkor ez a jelenség a tényleges megnyomás sokszorosát adja. Azonban a prellezés hatása gyengeáramú áramkörökben elektronikusan is felszámolható az alábbi módszerek bármelyikével:
- ellenállásból és kondenzátorból készített aluláteresztő szűrővel és hiszterézises komparátor felhasználásával.
- tizedmásodperces késleltető áramkörrel, amely a nyomógomb lemezeinek bármely pillanatbeli összeérésekor a megnyomott állapotnak megfelelő szinten tarja tizedmásodpercig az áramköri egység jelét. Ezáltal a gyors prellezést az áramköri egység nem adja tovább.
- dupla nyomógomb alkalmazásával, amely például egy RS tároló R és S lábainak állapotát változtatja. Egyik nyomógomb felel ekkor az egyik állapotért (például be) a másik pedig a másik állapotért (például ki). Az RS tároló kimenete az áramköri egység kimenete.
Ívképződés
Villamos ív ( plazma ) csökkentése:
- szigetelő betolása az érintkezők közé,
- ívfújás levegővel vagy semleges gázzal,
- kapcsolási tér feltöltése transzformátorolajjal,
- vákuum létrehozása a kapcsolóban.
Hiszterézis
A kapcsolónak két állapota van és az áramkör többi része feltételezi, hogy a két állapot közötti átkapcsolás gyors és határozott. Ezt, valamint az állapot stabil fenntartását mechanikus szerkezet biztosítja. A kapcsoló karjának elmozdítása egy darabig nem kapcsolja át a kapcsolót, majd bizonyos erőnél az átkapcsolás gyorsan és határozottan történik.
Szennyeződés, oxidáció
Érintkezők közé jutott szennyeződés, por bizonytalanná teszi a kapcsoló zárását. Jellegzetes recsegés az eredmény. Ellenszere a tokozás, légmentes ( pormentes ) lezárás. Öntisztulást lehet elérni csúszó érintkezőkkel.
Aranybevonat illetve védőgázos burkolatba helyezés hatásosan előzi meg az oxidációt. Különösen nagy igénybevétel a trópusi, tengeri klíma.
((tisztítás))
Kenőáram
((Hagyományos telefonközpontban kis egyenáramra (kenőáramra) szuperponálják a hangáramot.))
Kitekintés
A kapcsoló természetesen érzékelő.
Operátor működtette kapcsoló és készülék tervezésekor fontos szempont az ergonómia. Elrettentő példa a '80-as években divatos, karórába épített, teljesen használhatatlan zsebszámológép.
Gyakran egybeépítik jelzőlámpával ( Glimm, izzó, LED ). Glimmel egybeépített világításkapcsoló tönkreteszi a kompakt fénycsövet. Régi, energiatakarékos megoldás a kapcsoló működtetőjét foszforeszkáló műanyagból készíteni.
Villanymotorban, dinamóban kommutátornak hívják a kapcsolót. Higanykapcsolót használt villanymotorjában Jedik Ányos.
Néhány, elsősorban fémvázas járművön használt kapcsolóhoz csak egy vezeték megy. A másik érintkező a kapcsoló felerősítésén keresztül kötődik össze a készülékházzal.
Elektromos vezérlésű
Nem lineáris alkatrészt a karakterisztikája nem lineáris részének két pontján üzemeltetve az kapcsoló jellegűen működik. Példa a triak, tirisztor ki- illeve bekapcsolt állapota vagy lezárt illetve telítésben vezető tranzisztor.
Jelfogó
Elekromágnessel és vasmaggal egybeépített mechanikus kapcsolóból jelfogó vagy csengő készíthető.
Szilárdtest relé
A szilárdtestrelébe vezetett gyengeáramú kapcsolójelet általában optocsatolóval választják el az általában erősáramú áramkört kapcsoló résztől. Az optocsatoló kimenete pedig egy triakot kapcsol.
Alkalmazási korlátozások:
- Az imént ismertetett felépítésű szilárdtest relé kizárólag váltakozóáramot vagy szüretlen, lüktető egyenáramot képes kapcsolni, mivel a kikapcsolása a rajta átfolyó áram pillanatnyi megszünésekor következik be.
Analóg kapcsoló
Digitális jellel meghajtott MOSFET-re épülő kapcsolóelem, amely főáramköre a drain-source lábak között található, a gate lábán kereszül pedig csak kisimpedanciás vagy nagyimpedanciás állapotba kapcsolják a MOSFET-et.
Lásd például: CD4066 ill. 74HC4066 integrált áramkörök belső felépítését. Megjegyzés: gyakran demultiplexerrel is egybeépítik. Például ilyen a CD4052 illetve a 74HC4052 integrált áramkör is.
Adatátviteli kapcsoló
(( helyi hálózat switch ))
Az adatátviteli kapcsoló (switch) érdekessége, hogy ezen elrendezésben az átkapcsolást nem egy harmadik, külső kar vagy vezetőn folyó áram idézi elő, hanem a tápláló irányból érkező adat elején található célcímet reprezentáló bitsorozat. A kapcsolási irány pedig az eszközben dinamikusan (bár lehetne statikusan is) eltárolt feladó címek alapján történik. Azaz ha egy adott című ezköz küld egy akár mindenkinek szóló (broadcast), akár egy adott eszközcímű berendezés felé címzett keretet, akkor ez a kapcsolóeszköz egyúttal eltárolja azt, hogy ezen a csatlakozási pontján ez a című eszköz található. Ezek után bármely másik lábán érkező adat, amely ennek az eszköznek van címezve az kizárólag erre a csatlakozási pontra kapcsolja rá.
Rokon berendezés a router, amely már nem eszközcím, hanem egy eszköztől független képzett cím, az IP cím alapján választja ki, hogy mely csatlakozón és kinek kell címeznie az adatcsomagot. Ráadásul ezen folyamat során az eszköz fizikai címét is felderíti, mivel az eszköz csak a saját fizikai címére címzett adatokat fogadja el a mindenkinek címzett keretet leszámítva.
Programkapcsoló
Program futását befolyásoló paraméter. Segítségével a program elindításakor választhatunk (másszóval átkapcsolhatunk) a benne megírt több funkciók között.
UNIX rendszereknél elterjedten argumentumnak vagy a program paraméterének is hívják. A legfontosabb kapcsoló a segítségkérés, amely szokásos megoldása MSDOS esetén a /? UNIXok esetén a -h illetve a --help opció.
Példák:
- MSDOS esetén például a dir parancs esetén a dir /?
- UNIX rendszereknél az ls parancs esetén az ls --help