„Csomagrádió” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
(Közérthetőbb formában, ábrával újraírva) |
|||
| (2 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | == Jelentősége == | |
| − | |||
| − | + | A csomagrádió (angolul packet radio) a hagyományos adatátviteli (szövegátviteli) megoldásoktól eltérően | |
| − | + | * a végpontok szoftvere megvárja sorvégi <enter> leütését, így gépelés közben nem használja a rádiófrekvenciát. | |
| + | * egyetlen '''címzett''' csomagban elküldi a kívánt ellenállomásnak a teljes mondatot. Ezáltal egyidejűleg több állomás is dolgozhat ugyanazon frekvencián időosztásos módszerrel egymás zavarása nélkül. | ||
| + | * a csomagban a címzésen kívül [[CRC]] (csomag épségét ellenörző kódszám) is található, ezáltal ha a csomag nem ért át sértetlenül a címzetthez, akkor a címzett számítógépe nem küld pozitív nyugtát, sőt jó eséllyel negatív nyugtát küld vissza, így az üzenet küldője addig ismétli a hibásan átment mondatot, amíg az hibátlanul át nem ér. | ||
| + | * ha nem érjük el közvetlenül az ellenállomást, lehetőség van közvenső állomásokon keresztül (''via'') címezni a csomagot. Lásd alábbi ábrát. | ||
| − | + | [[Kép:Csomagradio via.gif|center]] | |
| − | |||
| − | + | A rádiókészüléket a mikrofon bemenetén és a fejhallgató kimenetén keresztül kapcsoljuk a csomagrádió többi komponenséhez. Napjainkban külső [[baycom modem]] illetve külső [[TNC]] helyett a hangkártyára épülő megoldás ([[soundmodem]]) használata is igen elterjedt. Ekkor a rádió mikrofon bemenetét és hangszóró kimenetét a számítógép hangkártyájával kötjük össze, a adás-vétel ([[PTT]]) jelet pedig a soros port egyik, eredetileg adatfolyam vezérlésre ("handshake") használt vezetékéből (RTS) állítjuk elő. | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | + | == Története == | |
| − | + | A rádióamatőr csomagrádió története 1978-ra nyúlik vissza, amikor a kanadai rádióamatőrök egy maroknyi csapata megalkotta a [[VADCG]] adatátviteli [[protokoll]]t. Ezután a következő jelentős lépés az volt, amikor 1984-ben az ARRL kiadta az [[AX.25]] protokoll 2.0-ás verzióját. Ettől kezdve számítjuk a napjainkban is működő rádióamatőr csomagrádió hálózat születését. | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | + | == Mire használható a csomagrádió? == | |
| − | + | Címzett információátvitelre, és mint a fenti ábrából látszik, akár másik, éppen csomagrádiózó rádióamatőr állomását is felhasználhatjuk arra, hogy automatikusan közvetítse az általunk a célállomásfelé eljuttatni kívánt csomagot. A célállomás a visszaút címzésekor automatikusan ugyanezen útvonalat fogja választani. | |
| − | * | + | Amennyiben a mondat (információ, adat) átvitele nem sikerült hibátlanul, a rendszer automatikusan újraküldi a csomagot, ezzel biztosítva a mondat hibátlan megérkezését a túloldalra. |
| − | * [ | + | |
| + | == Milyen alkalmazások terjedtek el? == | ||
| + | |||
| + | Sok állomás ([[node]], csomópont) biztosítja az alábbi szolgáltatásokat: | ||
| + | |||
| + | * '''azonnali üzenetküldés''' az állomásra belépett másik felhasználónak (msg) | ||
| + | * '''szövegelés''' a többi, belépett rádióamatőrrel | ||
| + | * '''levelezés''' | ||
| + | * '''hírek, újdonságok közlése''' (news) | ||
| + | * '''friss hullámterjedési információk''' elérése (dx cluster), | ||
| + | * fájlok fel- és letöltése az adott node-ra (napjainkban ez már kevésbé életszerű) | ||
| + | * megtekinthetjük az állomás által látott további állomások listáját és '''továbbléphetünk más állomások felé''' | ||
| + | * Linux alapú állomás esetén még '''parancssort is kérhetünk''' (ssh-n keresztüli távoli bejelentkezéshez hasonlóan) | ||
| + | |||
| + | == Kis segítség az induláshoz == | ||
| + | |||
| + | * [[Hogyan üzemeljünk be egyszerűen otthon AX.25 végpontot?]] - amivel kapcsolódhatsz máshova | ||
| + | * [[Hogyan üzemeljünk be otthon egy egyszerű AX.25 node-ot?]] - erre kapcsolódhat a másik rádióamatőr | ||
| + | |||
| + | |||
| + | [[Kategória:Rádióamatőr üzemmódok]] | ||
A lap jelenlegi, 2009. február 7., 10:25-kori változata
Tartalomjegyzék
Jelentősége
A csomagrádió (angolul packet radio) a hagyományos adatátviteli (szövegátviteli) megoldásoktól eltérően
- a végpontok szoftvere megvárja sorvégi <enter> leütését, így gépelés közben nem használja a rádiófrekvenciát.
- egyetlen címzett csomagban elküldi a kívánt ellenállomásnak a teljes mondatot. Ezáltal egyidejűleg több állomás is dolgozhat ugyanazon frekvencián időosztásos módszerrel egymás zavarása nélkül.
- a csomagban a címzésen kívül CRC (csomag épségét ellenörző kódszám) is található, ezáltal ha a csomag nem ért át sértetlenül a címzetthez, akkor a címzett számítógépe nem küld pozitív nyugtát, sőt jó eséllyel negatív nyugtát küld vissza, így az üzenet küldője addig ismétli a hibásan átment mondatot, amíg az hibátlanul át nem ér.
- ha nem érjük el közvetlenül az ellenállomást, lehetőség van közvenső állomásokon keresztül (via) címezni a csomagot. Lásd alábbi ábrát.
A rádiókészüléket a mikrofon bemenetén és a fejhallgató kimenetén keresztül kapcsoljuk a csomagrádió többi komponenséhez. Napjainkban külső baycom modem illetve külső TNC helyett a hangkártyára épülő megoldás (soundmodem) használata is igen elterjedt. Ekkor a rádió mikrofon bemenetét és hangszóró kimenetét a számítógép hangkártyájával kötjük össze, a adás-vétel (PTT) jelet pedig a soros port egyik, eredetileg adatfolyam vezérlésre ("handshake") használt vezetékéből (RTS) állítjuk elő.
Története
A rádióamatőr csomagrádió története 1978-ra nyúlik vissza, amikor a kanadai rádióamatőrök egy maroknyi csapata megalkotta a VADCG adatátviteli protokollt. Ezután a következő jelentős lépés az volt, amikor 1984-ben az ARRL kiadta az AX.25 protokoll 2.0-ás verzióját. Ettől kezdve számítjuk a napjainkban is működő rádióamatőr csomagrádió hálózat születését.
Mire használható a csomagrádió?
Címzett információátvitelre, és mint a fenti ábrából látszik, akár másik, éppen csomagrádiózó rádióamatőr állomását is felhasználhatjuk arra, hogy automatikusan közvetítse az általunk a célállomásfelé eljuttatni kívánt csomagot. A célállomás a visszaút címzésekor automatikusan ugyanezen útvonalat fogja választani. Amennyiben a mondat (információ, adat) átvitele nem sikerült hibátlanul, a rendszer automatikusan újraküldi a csomagot, ezzel biztosítva a mondat hibátlan megérkezését a túloldalra.
Milyen alkalmazások terjedtek el?
Sok állomás (node, csomópont) biztosítja az alábbi szolgáltatásokat:
- azonnali üzenetküldés az állomásra belépett másik felhasználónak (msg)
- szövegelés a többi, belépett rádióamatőrrel
- levelezés
- hírek, újdonságok közlése (news)
- friss hullámterjedési információk elérése (dx cluster),
- fájlok fel- és letöltése az adott node-ra (napjainkban ez már kevésbé életszerű)
- megtekinthetjük az állomás által látott további állomások listáját és továbbléphetünk más állomások felé
- Linux alapú állomás esetén még parancssort is kérhetünk (ssh-n keresztüli távoli bejelentkezéshez hasonlóan)
Kis segítség az induláshoz
- Hogyan üzemeljünk be egyszerűen otthon AX.25 végpontot? - amivel kapcsolódhatsz máshova
- Hogyan üzemeljünk be otthon egy egyszerű AX.25 node-ot? - erre kapcsolódhat a másik rádióamatőr
