„Kapcsoló” változatai közötti eltérés
(→Egyéb: ++hiszerézis) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | = Elektromos = | ||
| + | |||
A '''kapcsoló''' (switch) olyan alkatrész, amely a rajta átfolyó áramot szabályozza. | A '''kapcsoló''' (switch) olyan alkatrész, amely a rajta átfolyó áramot szabályozza. | ||
Egyik állapotában nem folyik át rajta, másikban igen. | Egyik állapotában nem folyik át rajta, másikban igen. | ||
| − | |||
| − | = Típusok = | + | * Nyitott állapotában |
| + | ** vezetése 0 | ||
| + | ** ellenállása végtelen | ||
| + | ** 0 áramú áramgenerátorként modellezhető, | ||
| + | * zárt állapotában | ||
| + | ** vezetése végtelen | ||
| + | ** ellenállása 0 | ||
| + | ** 0 elektromotoros erejű feszültséggenerátorral modellezhető. | ||
| + | |||
| + | == Mechanikus vezérlésű == | ||
| + | |||
| + | === Típusok === | ||
| − | == Áramkörök száma szerint == | + | === Áramkörök száma szerint === |
| − | === Egyáramkörös kapcsoló === | + | ==== Egyáramkörös kapcsoló ==== |
Két kivezetése van. Ezek között folyik vagy nem az áram. | Két kivezetése van. Ezek között folyik vagy nem az áram. | ||
| − | === Kétáramkörös kapcsoló === | + | ==== Kétáramkörös kapcsoló ==== |
Három kivezetése van. | Három kivezetése van. | ||
| 18. sor: | 30. sor: | ||
Az átkapcsolás során rövid ideig előfordulhat, hogy a közös érintkező egyik érintkezőhöz sem kapcsolódik - vagy egyszerre mindkettőhöz. | Az átkapcsolás során rövid ideig előfordulhat, hogy a közös érintkező egyik érintkezőhöz sem kapcsolódik - vagy egyszerre mindkettőhöz. | ||
| − | === N-áramkörös fokozatkapcsoló, forgókapcsoló, Yaxley === | + | Olyan mechanika is van, amelyiknek stabil állapota amikor a közös érintkező semelyik másikhoz sem érintkezik. |
| + | Gépjármű irányjelző kapcsoló ilyen. | ||
| + | |||
| + | ==== N-áramkörös fokozatkapcsoló, forgókapcsoló, Yaxley ==== | ||
N stabil állapotnak megfelelő N érintkezője és ezen felül egy közös érintkezője van. | N stabil állapotnak megfelelő N érintkezője és ezen felül egy közös érintkezője van. | ||
| 25. sor: | 40. sor: | ||
Továbbfejlesztése a kétáramkörös kapcsolónak. | Továbbfejlesztése a kétáramkörös kapcsolónak. | ||
| − | == Stabilitás szerint == | + | === Stabilitás szerint === |
| − | === Bistabil, N-stabil === | + | ==== Bistabil, N-stabil ==== |
Az alkatrészbe épített mechanikus kiegészítő a kapcsoló mindkét ( összes ) állapotát fenntartja, ha külső erő nem hat rá. | Az alkatrészbe épített mechanikus kiegészítő a kapcsoló mindkét ( összes ) állapotát fenntartja, ha külső erő nem hat rá. | ||
| − | === Monostabil, nyomógomb === | + | ==== Monostabil, nyomógomb ==== |
Rugó tartja stabil helyzetben. | Rugó tartja stabil helyzetben. | ||
| 38. sor: | 53. sor: | ||
A stabil állapot lehet nyitott (NO, normally open) vagy zárt (NC, normally closed). | A stabil állapot lehet nyitott (NO, normally open) vagy zárt (NC, normally closed). | ||
| − | = Feszültség, áramerősség, ellenállás, élettartam = | + | === Feszültség, áramerősség, ellenállás, élettartam === |
A kapcsolók egyik lényeges jellemzője az a feszültség, amelyet nyitott állapotban még elvisel. | A kapcsolók egyik lényeges jellemzője az a feszültség, amelyet nyitott állapotban még elvisel. | ||
| 53. sor: | 68. sor: | ||
Kapcsoló élettartamának jellemzésére a hibamentes átkapcsolások számát használják. | Kapcsoló élettartamának jellemzésére a hibamentes átkapcsolások számát használják. | ||
| − | = Speciális típusok = | + | === Speciális típusok === |
| − | == Higanykapcsoló == | + | ==== Higanykapcsoló ==== |
Üvegcsőbe nyúló két elektróda közötti zárást folyékony higany végzi. | Üvegcsőbe nyúló két elektróda közötti zárást folyékony higany végzi. | ||
| 64. sor: | 79. sor: | ||
Mozgó berendezésben vagy extrém hőmérsékleten működése bizonytalan. | Mozgó berendezésben vagy extrém hőmérsékleten működése bizonytalan. | ||
| − | == Reed kapcsoló == | + | ==== Reed kapcsoló ==== |
Érintkezői védőgázzal feltöltött üvegcsőben helyezkednek el. | Érintkezői védőgázzal feltöltött üvegcsőben helyezkednek el. | ||
| 73. sor: | 88. sor: | ||
Tekercsbe helyezve rendkívül egyszerű és megbízható Reed jelfogó (Reed relé) készíthető segítségével. | Tekercsbe helyezve rendkívül egyszerű és megbízható Reed jelfogó (Reed relé) készíthető segítségével. | ||
| − | == DIL kapcsoló == | + | ==== DIL kapcsoló ==== |
Jellemzően kevés átkapcsolásra használják. | Jellemzően kevés átkapcsolásra használják. | ||
| 79. sor: | 94. sor: | ||
Készülék belsejében helyezik el. | Készülék belsejében helyezik el. | ||
| − | == Záródugó, jumper, 0 ohmos ellenállás == | + | ==== Záródugó, jumper, 0 ohmos ellenállás ==== |
Jellemzően kevés átkapcsolásra használják. | Jellemzően kevés átkapcsolásra használják. | ||
| 88. sor: | 103. sor: | ||
A 0 ohmos ellenállás átkapcsolásához forrasztópáka kell. | A 0 ohmos ellenállás átkapcsolásához forrasztópáka kell. | ||
| − | == Szenzor == | + | ==== Szenzor ==== |
Két, egymástól szigetelt elektróda mindössze. | Két, egymástól szigetelt elektróda mindössze. | ||
| 94. sor: | 109. sor: | ||
Zárt állapotban ennek a kapcsolónak az ellenállása lényegesen nagyobb nullánál. | Zárt állapotban ennek a kapcsolónak az ellenállása lényegesen nagyobb nullánál. | ||
| − | == Nagyfrekvenciás == | + | ==== Nagyfrekvenciás ==== |
Alkatrészház illetve érintkezők kialakítása tápvonalszerű. | Alkatrészház illetve érintkezők kialakítása tápvonalszerű. | ||
| − | == Robbanásbiztos == | + | ==== Robbanásbiztos ==== |
| + | |||
| + | === Kapcsolások === | ||
| + | |||
| + | ==== Soros kapcsolás ==== | ||
| + | |||
| + | Két kapcsoló sorbakapcsolva a logikai ÉS műveletet valósítja meg. | ||
| + | Akkor és csak akkor folyik át rajta áram, ha mindkét kapcsoló be van kapcsolva. | ||
| + | |||
| + | ==== Párhuzamos kapcsolás ==== | ||
| + | |||
| + | A párhuzamos kapcsolás a logikai VAGY művelet. | ||
| + | Akkor és csak akkor folyik át áramm ha legalább az egyik be van kapcsolva. | ||
| + | |||
| + | ==== Ekvivalencia kapcsolás ==== | ||
| − | + | Ez a kapcsolás a logikai ekvivalenciát valósítja meg. | |
| + | Akkor és csak akkor folyik át rajta áram, ha a kapcsolók állása megegyezik. | ||
| + | Tipikus alkalmazás folyosó két végén mint világításkapcsoló. | ||
| − | == | + | ==== Invertáló kapcsolás ==== |
| − | == Hiszterézis == | + | Ez a kapcsolás a bejövő két áramot egymással felcseréli. |
| + | Egyenáramú motor irányváltójaként elterjedt. | ||
| + | |||
| + | === Egyéb === | ||
| + | |||
| + | ==== Pergés ==== | ||
| + | |||
| + | ==== Ívképződés ==== | ||
| + | |||
| + | ==== Hiszterézis ==== | ||
A kapcsolónak két állapota van és az áramkör többi része feltételezi, hogy a két állapot közötti átkapcsolás gyors és határozott. | A kapcsolónak két állapota van és az áramkör többi része feltételezi, hogy a két állapot közötti átkapcsolás gyors és határozott. | ||
| 112. sor: | 152. sor: | ||
[http://hu.wikipedia.org/wiki/Hiszter%C3%A9zis Hiszterézis] | [http://hu.wikipedia.org/wiki/Hiszter%C3%A9zis Hiszterézis] | ||
| − | == Kenőáram == | + | ==== Kenőáram ==== |
| − | (Hagyományos telefonközpontban kis egyenáramra (kenőáramra) szuperponálják a hangáramot.) | + | ((Hagyományos telefonközpontban kis egyenáramra (kenőáramra) szuperponálják a hangáramot.)) |
| − | = Kitekintés = | + | === Kitekintés === |
A kapcsoló természetesen [[érzékelő]]. | A kapcsoló természetesen [[érzékelő]]. | ||
| − | |||
| − | |||
Gyakran egybeépítik jelzőlámpával ( [[elektroncső|Glimm]], [[izzó]], [[LED]] ). | Gyakran egybeépítik jelzőlámpával ( [[elektroncső|Glimm]], [[izzó]], [[LED]] ). | ||
| 126. sor: | 164. sor: | ||
Villanymotorban, dinamóban kommutátornak hívják a kapcsolót. | Villanymotorban, dinamóban kommutátornak hívják a kapcsolót. | ||
Higanykapcsolót használt villanymotorjában [http://hu.wikipedia.org/wiki/Jedlik_%C3%81nyos Jedik Ányos]. | Higanykapcsolót használt villanymotorjában [http://hu.wikipedia.org/wiki/Jedlik_%C3%81nyos Jedik Ányos]. | ||
| + | |||
| + | == Elektromos vezérlésű == | ||
| + | |||
| + | === Jelfogó === | ||
| + | |||
| + | Elekromágnessel és vasmaggal egybeépítve [[jelfogó]] vagy [[csengő]] készíthető. | ||
| + | |||
| + | === Szilárdtest relé === | ||
| + | |||
| + | === Analóg kapcsoló === | ||
| + | |||
| + | = Adatátviteli kapcsoló = | ||
| + | |||
| + | (( helyi hálózat switch )) | ||
| + | |||
| + | = Programkapcsoló = | ||
| + | |||
| + | Program futását befolyásoló paraméter. | ||
| + | |||
| + | Pl. MS-DOS operációs rendszerben a DIR parancsnak megadott /P kapcsoló hatására a kiírás nem folyamatos, hanem képernyőnként billenytűleütésre váró: DIR /P. | ||
[[Kategória:Elektronikai alkatrészek]] | [[Kategória:Elektronikai alkatrészek]] | ||
A lap 2007. január 6., 22:03-kori változata
Tartalomjegyzék
Elektromos
A kapcsoló (switch) olyan alkatrész, amely a rajta átfolyó áramot szabályozza. Egyik állapotában nem folyik át rajta, másikban igen.
- Nyitott állapotában
- vezetése 0
- ellenállása végtelen
- 0 áramú áramgenerátorként modellezhető,
- zárt állapotában
- vezetése végtelen
- ellenállása 0
- 0 elektromotoros erejű feszültséggenerátorral modellezhető.
Mechanikus vezérlésű
Típusok
Áramkörök száma szerint
Egyáramkörös kapcsoló
Két kivezetése van. Ezek között folyik vagy nem az áram.
Kétáramkörös kapcsoló
Három kivezetése van. A közös ( common ) érintkező hol az egyik, hol a másik érintkezőhöz kapcsolódik.
Az átkapcsolás során rövid ideig előfordulhat, hogy a közös érintkező egyik érintkezőhöz sem kapcsolódik - vagy egyszerre mindkettőhöz.
Olyan mechanika is van, amelyiknek stabil állapota amikor a közös érintkező semelyik másikhoz sem érintkezik. Gépjármű irányjelző kapcsoló ilyen.
N-áramkörös fokozatkapcsoló, forgókapcsoló, Yaxley
N stabil állapotnak megfelelő N érintkezője és ezen felül egy közös érintkezője van. A közös érintkező az N közül egyhez csatlakozik.
Továbbfejlesztése a kétáramkörös kapcsolónak.
Stabilitás szerint
Bistabil, N-stabil
Az alkatrészbe épített mechanikus kiegészítő a kapcsoló mindkét ( összes ) állapotát fenntartja, ha külső erő nem hat rá.
Monostabil, nyomógomb
Rugó tartja stabil helyzetben. Külső erő átkapcsolja, de az erő megszűntekor visszaáll az eredeti helyzetbe.
A stabil állapot lehet nyitott (NO, normally open) vagy zárt (NC, normally closed).
Feszültség, áramerősség, ellenállás, élettartam
A kapcsolók egyik lényeges jellemzője az a feszültség, amelyet nyitott állapotban még elvisel.
Másik az az áramerősség, amit zárt állapotban még elbír.
Mindkét érték függ az áram frekvenciájától ( nemétől ). Jellemzően egyenáramú és 50 Hz-es adatot szokás megadni.
A kapcsoló ellenállása nyitott állapotban nagyon jó közelítéssel végtelen, zárt állapotban pedig nulla. Ha mégsem, akkor az lényeges adata a kapcsolónak.
Kapcsoló élettartamának jellemzésére a hibamentes átkapcsolások számát használják.
Speciális típusok
Higanykapcsoló
Üvegcsőbe nyúló két elektróda közötti zárást folyékony higany végzi. Működtetéshez ezt a kapcsolót egyszerűen el kell fordítani, hogy az érintkezők beleérjenek (vagy nem) a higanyba.
Robbanásbiztos, nagyáramú.
Mozgó berendezésben vagy extrém hőmérsékleten működése bizonytalan.
Reed kapcsoló
Érintkezői védőgázzal feltöltött üvegcsőben helyezkednek el. Ez a megoldás megvédi a szennyeződéstől, korróziótól.
Külső mágneses tér hatására az érinkezők összeérnek, a tér megszűntekor szétkapcsolódnak.
Tekercsbe helyezve rendkívül egyszerű és megbízható Reed jelfogó (Reed relé) készíthető segítségével.
DIL kapcsoló
Jellemzően kevés átkapcsolásra használják. Nem a használó, hanem karbantartó állítja be. Készülék belsejében helyezik el.
Záródugó, jumper, 0 ohmos ellenállás
Jellemzően kevés átkapcsolásra használják. Nem a használó, hanem karbantartó állítja be. Készülék belsejében helyezik el. Záróldugó, lemezke zárja a kapcsolót; a nyitott állapothoz ezt egyszerűen el kell távolítani.
A 0 ohmos ellenállás átkapcsolásához forrasztópáka kell.
Szenzor
Két, egymástól szigetelt elektróda mindössze. Az áramkör zárását az operátor ujja végzi amikor mindkét elektródához hozzáér. Zárt állapotban ennek a kapcsolónak az ellenállása lényegesen nagyobb nullánál.
Nagyfrekvenciás
Alkatrészház illetve érintkezők kialakítása tápvonalszerű.
Robbanásbiztos
Kapcsolások
Soros kapcsolás
Két kapcsoló sorbakapcsolva a logikai ÉS műveletet valósítja meg. Akkor és csak akkor folyik át rajta áram, ha mindkét kapcsoló be van kapcsolva.
Párhuzamos kapcsolás
A párhuzamos kapcsolás a logikai VAGY művelet. Akkor és csak akkor folyik át áramm ha legalább az egyik be van kapcsolva.
Ekvivalencia kapcsolás
Ez a kapcsolás a logikai ekvivalenciát valósítja meg. Akkor és csak akkor folyik át rajta áram, ha a kapcsolók állása megegyezik. Tipikus alkalmazás folyosó két végén mint világításkapcsoló.
Invertáló kapcsolás
Ez a kapcsolás a bejövő két áramot egymással felcseréli. Egyenáramú motor irányváltójaként elterjedt.
Egyéb
Pergés
Ívképződés
Hiszterézis
A kapcsolónak két állapota van és az áramkör többi része feltételezi, hogy a két állapot közötti átkapcsolás gyors és határozott. Ezt, valamint az állapot stabil fenntartását mechanikus szerkezet biztosítja. A kapcsoló karjának elmozdítása egy darabig nem kapcsolja át a kapcsolót, majd bizonyos erőnél az átkapcsolás gyorsan és határozottan történik.
Kenőáram
((Hagyományos telefonközpontban kis egyenáramra (kenőáramra) szuperponálják a hangáramot.))
Kitekintés
A kapcsoló természetesen érzékelő.
Gyakran egybeépítik jelzőlámpával ( Glimm, izzó, LED ).
Villanymotorban, dinamóban kommutátornak hívják a kapcsolót. Higanykapcsolót használt villanymotorjában Jedik Ányos.
Elektromos vezérlésű
Jelfogó
Elekromágnessel és vasmaggal egybeépítve jelfogó vagy csengő készíthető.
Szilárdtest relé
Analóg kapcsoló
Adatátviteli kapcsoló
(( helyi hálózat switch ))
Programkapcsoló
Program futását befolyásoló paraméter.
Pl. MS-DOS operációs rendszerben a DIR parancsnak megadott /P kapcsoló hatására a kiírás nem folyamatos, hanem képernyőnként billenytűleütésre váró: DIR /P.
