„Távíró” változatai közötti eltérés

Innen: HamWiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a (++kapcsoló link)
a (URL frissítés)
 
(14 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
11. sor: 11. sor:
 
A két állapotra (előállítására, továbbítására, tárolására, átalakítására – moduláció, demoduláció –, megjelenítésére) külön megkötés nincs, lehet:
 
A két állapotra (előállítására, továbbítására, tárolására, átalakítására – moduláció, demoduláció –, megjelenítésére) külön megkötés nincs, lehet:
  
* [[kapcsoló|nyomógomb]], [[kapcsoló]] két állapota (ajtócsengő, duda, számítógépes billentyűzet, botkormány, egér, távíróbillentyű),  
+
* [[kapcsoló|nyomógomb]], [[kapcsoló]] két állapota (ajtócsengő, duda, számítógépes billentyűzet, botkormány, egér, [[távíróbillentyű]]),  
 
* csend és hang (autóduda, hajókürt, síp, csengő, távírógyakorló),  
 
* csend és hang (autóduda, hajókürt, síp, csengő, távírógyakorló),  
 
* két különböző magasságú (frekvenciájú) hang (Bell-202-nek megfelelő 1200 és 2200 Hz),  
 
* két különböző magasságú (frekvenciájú) hang (Bell-202-nek megfelelő 1200 és 2200 Hz),  
23. sor: 23. sor:
 
* két különböző feszültség, amelyik közül az egyik lehet 0, illetve lehetnek különböző előjelűek (digitális TTL, CMOS technika, RS-232C),  
 
* két különböző feszültség, amelyik közül az egyik lehet 0, illetve lehetnek különböző előjelűek (digitális TTL, CMOS technika, RS-232C),  
 
* két különböző áramerősség, amelyik közül az egyik lehet 0, illetve lehetnek különböző előjelűek (digitális TTL, CMOS technika),  
 
* két különböző áramerősség, amelyik közül az egyik lehet 0, illetve lehetnek különböző előjelűek (digitális TTL, CMOS technika),  
* rádiófrekvenciás vivő valamilyen modulációval, például 100%-os amplitúdómodulációval, frekvencia vagy fázismodulációval, ...| (A1A, A1B, A2A, A2B, F1A, F1B, F2A, F2B, J2A, J2B) |AN, modulációs módok,  
+
* rádiófrekvenciás vivő valamilyen modulációval, például 100%-os amplitúdómodulációval, frekvencia vagy fázismodulációval, ...| (A1A, A1B, A2A, A2B, F1A, F1B, F2A, F2B, J2A, J2B) |AN, [[Modulációs módok jelölése|modulációs módok]],  
 
* papír(csík)on festék illetve annak hiánya (mint a vonalkód),  
 
* papír(csík)on festék illetve annak hiánya (mint a vonalkód),  
 
* papírcsíkon lyukak (lyukszalag, lyukkártya).
 
* papírcsíkon lyukak (lyukszalag, lyukkártya).
58. sor: 58. sor:
 
(Tehát a rövid jel és a rövid szünet; a hosszú jel és a betű közötti szünet; valamint a szavak közötti szünet aránya 1:3:7.)  
 
(Tehát a rövid jel és a rövid szünet; a hosszú jel és a betű közötti szünet; valamint a szavak közötti szünet aránya 1:3:7.)  
  
Ha nem jelzem, az 1:3:7 arányokra fogok gondolni.  
+
Ha nem jelzem, az 1:3:7 arányokra fogok gondolni.
  
 
== Kódok ==
 
== Kódok ==
  
[[Távírókódok]]
+
Ma használt [[távírókódok]]. <br>
 +
Eredeti [http://www.chss.montclair.edu/~pererat/percode.htm távírókódok].
  
 
== Távírósebesség ==
 
== Távírósebesség ==
92. sor: 93. sor:
 
** [[baud]] = 9/10 * szó/perc
 
** [[baud]] = 9/10 * szó/perc
 
** [[baud]] = 9/50 * betű/perc
 
** [[baud]] = 9/50 * betű/perc
* „CODEX”, „CWBAU” etalonszó 60 T <br> [[kép:távíró codex.gif]] [[kép:távíró cwbau.gif]]
+
* „CODEX”, „CWBAU” etalonszó 60 T <br> [[kép:távíró codex.gif]] <br> [[kép:távíró cwbau.gif]]
 
** [[baud]] = 1 * szó/perc
 
** [[baud]] = 1 * szó/perc
 
** [[baud]] = 1/5 * betű/perc
 
** [[baud]] = 1/5 * betű/perc
  
[http://www.legnet.hu/~gg630504/wikiham/tavseb.htm Számolóprogram tradícionális mértékegységek átszámolásához.]
+
Modulációs sebességet &nbsp; tradicionális sebességekből [https://hg9ieg.hu/szamolo/_sz/BT_BCW.html számoló].
  
 
Gyakorlat alapján zajos, kis sávszélességű csatornán (Föld-Hold-Föld összeköttetésnél; a 73 kHz és 136 kHz-es amatőrsávokban) alacsony modulációs sebességet (nagy elemi időt) használja.  
 
Gyakorlat alapján zajos, kis sávszélességű csatornán (Föld-Hold-Föld összeköttetésnél; a 73 kHz és 136 kHz-es amatőrsávokban) alacsony modulációs sebességet (nagy elemi időt) használja.  
 
Ez a lassú távíró (QRS, [[QRSS]], Slow CW); az elemi idő akár 200 másodperc is lehet, a modulációs sebesség pedig 5 mbaud.  
 
Ez a lassú távíró (QRS, [[QRSS]], Slow CW); az elemi idő akár 200 másodperc is lehet, a modulációs sebesség pedig 5 mbaud.  
  
Ha összeköttetéshez használható periódusidő nagyon rövid – mint a meteornyomvonalas összeköttetésnél - akkor nagy adatáviteli sebességet (kis elemi időt) kell használni – különben rövidebb ideig tart a terjedés, mint egy adási periódus.  
+
Ha összeköttetéshez használható periódusidő nagyon rövid – mint a meteornyomvonalas összeköttetésnél - akkor nagy adatátviteli sebességet (kis elemi időt) kell használni – különben rövidebb ideig tart a terjedés, mint egy adási periódus.  
 
Nagysebességű távíró (HSCW, High Speed CW, QRQ), a modulációs sebesség 250 baud-tól 3 kbaud-ig.
 
Nagysebességű távíró (HSCW, High Speed CW, QRQ), a modulációs sebesség 250 baud-tól 3 kbaud-ig.
 +
 +
== Dekódolási probléma ==
 +
 +
Néhány rövid üzenet dekódolása nem egyértelmű. Egyetlen T<sub>1</sub> hosszú jelről nem dönthető el, hogy az
 +
* T<sub>1</sub> elemi idejű rövid jel, azaz "E" betű, vagy <br>
 +
* T<sub>2</sub> = 1/3*T<sub>1</sub> elemi idejű hosszú jel, ami "T".
 +
Hasonlóan kétértelmű a "TT" és "I", "TTT" és "S", "TTTT" és "H" valamint a "TTTTT" és "5" üzenet.
 +
 +
További karakterek, szóköz egyértelműsíti az elemi időt és a dekódolást.
 +
 +
További vételi könnyítést okoz, ha a kézi adás pontatlansága ''(hosszúnál rövidebb, de rövidnél hosszabb jel, esetleg szünet)'' helyett pontos időzítésű gépi adással adnak. Ezt a távító-fajtát [[CCW]]-nek nevezik.
  
 
== Vezetékes távíró ==
 
== Vezetékes távíró ==
111. sor: 123. sor:
  
 
CW = Continous wave
 
CW = Continous wave
 +
 +
A1A, A1B régiesen kemény távíró, ellentétben az A2A, A2B hangzó távíróval.
  
 
== Sport ==
 
== Sport ==
119. sor: 133. sor:
 
== Tanulás ==
 
== Tanulás ==
  
[[Morzegyakorlók]]  
+
Bővebben a [[felkészülés a rádióamatőr vizsgára]], [[morzegyakorlók]] szócikkekben.
<!-- taviro.freeweb.hu -->
+
 
 +
[https://hg9ieg.hu/_sz/beszed_es_morzeerthetoseg.html Beszéd- és morzeérthetőség, valamint azok zavarai].
  
 
== Történet ==
 
== Történet ==
126. sor: 141. sor:
 
A (vezetékes) távírót Samuel Finley Breese Morse (1791 .. 1872) 1838-ban mutatta be – festőállványára szerelve telepet, [[kapcsoló]]t, elektromágnest, íróeszközt, papírt, óraművet és vezetéket.
 
A (vezetékes) távírót Samuel Finley Breese Morse (1791 .. 1872) 1838-ban mutatta be – festőállványára szerelve telepet, [[kapcsoló]]t, elektromágnest, íróeszközt, papírt, óraművet és vezetéket.
  
 +
== Csoport ==
 +
 +
* [[HACWG]] Magyar Távíró Csoport
  
 
[[Kategória:Rádióamatőr üzemmódok]]
 
[[Kategória:Rádióamatőr üzemmódok]]

A lap jelenlegi, 2021. május 24., 21:39-kori változata

Jellemzői

A távíróberendezés egyszerű, olcsó (mint a papír, toll). A lehető legegyszerűbb egydimenziós (soros) átvitellel működik (hasonlóan a mellőzött csomó- és rovásíráshoz). Morse olyan egyszerű kódrendszert talált fel (Távírókódok), amely megtanulható, emberi aggyal (megfelelő sebességhatárok között) kódolható, dekódolható (a kézíráshoz hasonlóan). Adáshoz elegendő egy nyomógomb, kapcsoló. Eredetileg a vevőoldalon óraművel húzott papírszalagra elektromágneshez kapcsolt íróeszköz rajzolja a vett kódokat; elegánsan megoldva a vett üzenet dokumentálását.

Távíró üzemmódú adatátvitelhez két állapotot megkülönböztetni tudó csatorna szükséges. Ez az OOK (On-Off Key, Make-Break), azaz ki-be-kapcsolós (egybites digitális) működés. A két állapotra (előállítására, továbbítására, tárolására, átalakítására – moduláció, demoduláció –, megjelenítésére) külön megkötés nincs, lehet:

  • nyomógomb, kapcsoló két állapota (ajtócsengő, duda, számítógépes billentyűzet, botkormány, egér, távíróbillentyű),
  • csend és hang (autóduda, hajókürt, síp, csengő, távírógyakorló),
  • két különböző magasságú (frekvenciájú) hang (Bell-202-nek megfelelő 1200 és 2200 Hz),
  • vibráció és annak hiánya (pl. siketeknek),
  • fel-le mozgás (pl. siketeknek),
  • billentyűzéshez a távírászon átfolyó áram (szenzoros billentyű),
  • távírászon (nyelvén) átfolyó áram közvetlen érzékelése,
  • sötét és világos (zseblámpa, optocsatoló) ,
  • két különböző színű (frekvenciájú) fény,
  • zászlójelzés,
  • két különböző feszültség, amelyik közül az egyik lehet 0, illetve lehetnek különböző előjelűek (digitális TTL, CMOS technika, RS-232C),
  • két különböző áramerősség, amelyik közül az egyik lehet 0, illetve lehetnek különböző előjelűek (digitális TTL, CMOS technika),
  • rádiófrekvenciás vivő valamilyen modulációval, például 100%-os amplitúdómodulációval, frekvencia vagy fázismodulációval, ...| (A1A, A1B, A2A, A2B, F1A, F1B, F2A, F2B, J2A, J2B) |AN, modulációs módok,
  • papír(csík)on festék illetve annak hiánya (mint a vonalkód),
  • papírcsíkon lyukak (lyukszalag, lyukkártya).

Az egyik, nyugalmi állapotot szünetnek (space), míg a másik állapotot jelnek (mark) is nevezik.

„Távírójel” alatt a távíró üzemmódban használt egyik állapotot (be, on, make) értem, ellentétben a távíró kódrendszer egy elemével, szimbólumával.

„Távírószünet” alatt másik állapotot (ki, off, break) értem, ellentétben a távíró üzemmódú adás szünetével.

A két állapot egymást váltja (nincs olyan, hogy két például szünet következik egymás után, mert az egy szünetnek számít).

Jel-áramú üzemben (és ez az elterjedt) a jel ideje alatt folyik áram, míg a szünet alatt nem. Szünet-áramú üzemben fordítva.

Éppen az egymást váltó jelek és szünetek hosszának aránya a távírás lényege.

Az egyes távíró-karakterek átvitelének (az első karakter adásának kezdő) időpontja tetszőleges, nincs egy óragenerátor üteméhez időzítve. A távíró átvitel tehát anizokron (aszinkron) csatornán történik.

A két állapot közötti váltások nem akármikor követezhetnek be, az egyes állapotok fennmaradási ideje (hossza) csak egy elemi idő (T [s]) adott egész számú többszöröse lehet. Pontosabban (ICC szerint:) a

  • szünet 1, 3 és 7 elemi idejű, illetve akármekkora 7 elemi időnél nagyobb idejű lehet, a
  • jel 1 és 3 elemi idejű lehet.

Alapállapot a szünet. Az akármekkora szünet alatt azt értem, hogy magában a szövegben, összeköttetésben van szünet.

Az 1 elemi idejű jel a rövid jel vagy pont, ti, di, dit (Távíró e.gif).

A 3 elemi idejű jel a hosszú jel vagy vonás, tá, dah (Távíró t.gif).

(Tehát a rövid jel és a rövid szünet; a hosszú jel és a betű közötti szünet; valamint a szavak közötti szünet aránya 1:3:7.)

Ha nem jelzem, az 1:3:7 arányokra fogok gondolni.

Kódok

Ma használt távírókódok.
Eredeti távírókódok.

Távírósebesség

Távíró üzemmódban az elemi idő értékére - illetve inverzére, az adatátviteli sebesség és a modulációs sebesség értékére - külön megkötés általában nincs. A sebességet a technikai (és emberi) lehetőségek határolják be. (Elemi idő a legrövidebb távírójel és/vagy távírószünet hossza.)

Az elemi idő mértékegysége megegyezik az idő mértékegységével, azaz másodperc (jele: s).

A modulációs sebesség, szimbólum sebesség és az adatátviteli sebesség mértékegysége a baud (Baudot Jean Maurice Émile (1845-09-11..1903-03-28) francia távírótechnikus tiszteletére), jele a B. A baud az elemi távírójel másodpercben kifejezett idejének reciproka.

B = 1/T

Tradicionális mértékegységek

WPM = szó/perc
BPM = LPM = betű/perc = ütem
1 szó = 5 betű (karakter) + 1 szóköz

  • "PARIS" etalonszó 50 T
    Távíró paris.gif
    • baud = 5/6 * szó/perc
    • baud = 1/6 * betű/perc
  • WPM (1 szó = 9 T) 52 T
    • baud = 13/15 * szó/perc
    • baud = 13/75 * betű/perc
  • WPM 54 T
    • baud = 9/10 * szó/perc
    • baud = 9/50 * betű/perc
  • „CODEX”, „CWBAU” etalonszó 60 T
    Távíró codex.gif
    Távíró cwbau.gif
    • baud = 1 * szó/perc
    • baud = 1/5 * betű/perc

Modulációs sebességet   tradicionális sebességekből számoló.

Gyakorlat alapján zajos, kis sávszélességű csatornán (Föld-Hold-Föld összeköttetésnél; a 73 kHz és 136 kHz-es amatőrsávokban) alacsony modulációs sebességet (nagy elemi időt) használja. Ez a lassú távíró (QRS, QRSS, Slow CW); az elemi idő akár 200 másodperc is lehet, a modulációs sebesség pedig 5 mbaud.

Ha összeköttetéshez használható periódusidő nagyon rövid – mint a meteornyomvonalas összeköttetésnél - akkor nagy adatátviteli sebességet (kis elemi időt) kell használni – különben rövidebb ideig tart a terjedés, mint egy adási periódus. Nagysebességű távíró (HSCW, High Speed CW, QRQ), a modulációs sebesség 250 baud-tól 3 kbaud-ig.

Dekódolási probléma

Néhány rövid üzenet dekódolása nem egyértelmű. Egyetlen T1 hosszú jelről nem dönthető el, hogy az

  • T1 elemi idejű rövid jel, azaz "E" betű, vagy
  • T2 = 1/3*T1 elemi idejű hosszú jel, ami "T".

Hasonlóan kétértelmű a "TT" és "I", "TTT" és "S", "TTTT" és "H" valamint a "TTTTT" és "5" üzenet.

További karakterek, szóköz egyértelműsíti az elemi időt és a dekódolást.

További vételi könnyítést okoz, ha a kézi adás pontatlansága (hosszúnál rövidebb, de rövidnél hosszabb jel, esetleg szünet) helyett pontos időzítésű gépi adással adnak. Ezt a távító-fajtát CCW-nek nevezik.

Vezetékes távíró

Vezeték nélküli, drót nélküli, rádió távíró

Szikratávíró.

CW = Continous wave

A1A, A1B régiesen kemény távíró, ellentétben az A2A, A2B hangzó távíróval.

Sport

Távírász versenyeket rendeznek. Cél a minél nagyobb sebességű de minél kevesebb hibával történő vétel és adás.

Tanulás

Bővebben a felkészülés a rádióamatőr vizsgára, morzegyakorlók szócikkekben.

Beszéd- és morzeérthetőség, valamint azok zavarai.

Történet

A (vezetékes) távírót Samuel Finley Breese Morse (1791 .. 1872) 1838-ban mutatta be – festőállványára szerelve telepet, kapcsolót, elektromágnest, íróeszközt, papírt, óraművet és vezetéket.

Csoport

  • HACWG Magyar Távíró Csoport