Szakaszcsillapítás

Innen: HamWiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Rádiótechnikai fogalomként szakaszcsillapításnak az a csillapítást nevezzük, amely csillapodást elszenved a jel az adóantenna koaxcsatlakozójától a vevőantenna koaxcsatlakozójáig. A kábelveszteséget már kábelcsillapításnak nevezzük, amely decibelben mért adó- és vevőoldali értéke az össz rádióba jutó jel számításakor összeadandó.

Alapok

Amennyiben az adóantenna és a vevőantenna rálát egymásra és a többutas terjedés csillapító hatásai nem jelentkeznek, akkor az alábbi összefüggés igaz:

[math]P_V = \frac{P_A G_A A_h}{4\pi R^2}[/math]

ahol
  • PV: vevő antennából kivehető teljesítmény
  • PA: adóantennába táplált teljesítmény
  • GA: adóantenna nyeresége
  • R: adó és vevő antennája közötti távolság (méterben)
  • Ah: vevőantenna hatásos felülete, [math]A_h = G_V \frac{\lambda^2}{4\pi}[/math]
  • GV: vevőantenna nyeresége
  • λ: hullámhossz (méterben)

Szakaszcsillapítás - rálátás esetén

A fenti részben említett összefüggésbe helyettesítve:

[math]P_V = \frac{P_A G_A G_V \lambda^2}{(4\pi R)^2}[/math]

Decibelben: [math]a_0 [dB] = 10 \cdot lg\Bigg(\frac{4\pi R}{\lambda}\Bigg)^2 - (G_A + G_V) = 32,45 + 20 \cdot lg (f_{MHz}) + 20 \cdot lg (R_{km}) - (G_A + G_V)[/math]

Változtatható képlet
Eredmény
f: Hz, R: méter, Ga és Gv: antenna nyeresége
A Pki (watt) a vevő U_50ohm számításához lett megadva.

És ez az érték a gyakorlatban még kedvezőtlenebb, ha

  • többutas terjedés hatására részleges vagy esetenként teljes kioltódással kell számolni
  • polarizáció nem egyezik, merőleges polarizáció 17 dB veszteséget is okozhat.
  • tereptárgy lóg bele a fresnel zóna által határolt részbe,
  • a Föld görbülete takar bele a fresnel zóna által határolt részbe.