Mágneses mező

Az elektromágneses jelenségeket két csoportba szokás sorolni. Az elektromos és mágneses jelenségekre. A mágneses jelenségeket mágneses tér, vagy mező elképzelése alapján lehet magyarázni. A mágneses mező a mozgó töltéshordozókra vonatkozó erőhatással jellemezhető. Ennek során a töltéshordozó kinetikus energiája nem változik. Az elektromos térhez hasonlóan a mágneses tér is leírható vákumban egy vektortérrel, amit mágneses indukciónak ( B vektor) szokás nevezni. E tér meghatározása azon alapul, hogy a mágneses térben v sebességgel haladó pontszerü töltésre erő hat.

[math] F=qE+q(v \times B)[/math]

A jobb oldal első tagja ismerős, ez az erő hat a pontszerü töltésre az elektromos tér hatására. A második tag az az erő, mely a mágneses tér hatására jön létre. Ez az erő a mozgó töltés pályájára merőlegesen hat, ezért valóban nem tudja módosítani az elemi töltés kinetikus energiáját. Más szavakkal, a mágneses mezőt nem lehet töltéssel rendelkező részecske gyorsítására használni, csak a pályáját lehet módosítani. Például egy TV képcsőben lehet eltérítést végezni a mágneses térrel, de a gyorsításhoz mégis nagyfeszültséget kell alkalmazni. A természetben sok olyan anyag fordul elő, melyek megváltoztatják a mágneses indukciót. Hasonlóan az elektromos térerő megváltozásához a dielektrikum dielektromos állandója miatt, a mágneses térerősség is megváltozik a közeg úgynevezett mágneses permeabilitása miatt.

[math]B=\mu H [/math]

ahol [math]\mu=4\pi 10^{-7}=1.257 \cdot 10^{-6} \frac{H}{m}[/math]. B a mágneses indukció, H a mágneses térerő

Az SI rendszerben [math]B=\left[\frac{Vs}{m^2}\right][/math], [math]H=\left[\frac{A}{m}\right][/math].