„Baycom típusú modem” változatai közötti eltérés

Innen: HamWiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a (megjegyzes)
60. sor: 60. sor:
  
 
A Baycom típusú modem közvetlen PC-re kapcsolásának egyetlen komoly hátránya, hogy a szoftvernek tudnia kell a bitek átvételéhez időzítenie, mivel a soros portot csak mint közvetlen a bitből jelszintet képző eszközt használja.  
 
A Baycom típusú modem közvetlen PC-re kapcsolásának egyetlen komoly hátránya, hogy a szoftvernek tudnia kell a bitek átvételéhez időzítenie, mivel a soros portot csak mint közvetlen a bitből jelszintet képző eszközt használja.  
Ez DOS operációs rendszer alatt nem is volt probléma, azonban a multitaszkos modern operációs rendszerek esetén annál nagyobb gondot okoz.  
+
Ez C64-en, és DOS operációs rendszer alatt nem is volt probléma, azonban a multitaszkos modern operációs rendszerek esetén annál nagyobb gondot okoz. <!-- Kis kitekintés: a zenészeknek pontosan ugyanez a sirásuk a midijel miatt... -->
 
A GNU/Linux esetén a kernelbe építették a Baycom szoftvermodult, így GNU/Linux esetén használható maradt.
 
A GNU/Linux esetén a kernelbe építették a Baycom szoftvermodult, így GNU/Linux esetén használható maradt.
  

A lap 2006. október 29., 14:15-kori változata

A Baycom típusú AFSK modem nem más, mint egy H/L jelszintet 1200 illetve 2200 Hz-re leképező jelgenerátor, illetve vételkor az 1700 Hz alatti frekvenciát H szintnek, az 1700 Hz feletti frekvenciát L szintként detektáló eszköz.

Szokás DCD-t beépíteni. Egyik megoldás a vett jelet dekódoló PLL behúzásának figyelése. Másik a már digitális RxD jel időzítésének figyelése ( digitális zajzár; másik PLL-lel vagy PIC-kel ).

A H/L szinteket pedig a számítógépbe vezették. Az NRZI kódolással és az AX.25 keretezéssel, valamint egyes esetekben a digitális zajzár működtetésének feladatával a számítógép vagy TNC foglalkozott.

Alább néhány múzeális darab kapcsolása látható. A TCM3105-ös IC-t már ne nagyon akarja senki se beszerezni, mert már 1990-től nem gyártják.

Az alkalmazott 1200 és 2200 Hz-es frekvencia megegyezik a BELL 202-es távbeszélő modem szabvánnyal.

TCM3105 IC-vel
XR2206 XR2211 IC-kkel
TCM3105 IC-vel
FX614 IC-vel

Készült modem CMOS IC-kből valamint vétel oldalon 758-as stereo dekóder (!) IC-vel, adás oldalon UJT-s oszcillátorral.

Ha a rádió és a modem között DIN5 ( stereo Tuchel ) csatlakozás van, akkor annak szokásos bekötése:

  • 'A' változat
    • 1 TxA, adott hangfrekvenciás jel ( rádió < modem )
    • 2 GND
    • 3 PTT, rádió adásra kapcsolás ( rádió < modem )
    • 4 RxA, vett hangfrekvenciás jel ( rádió > modem )
    • 5 SQ, vevő zajzár kimenete ( rádió > modem )
  • 'B' változat
    • 1 RxA, vett hangfrekvenciás jel ( rádió > modem )
    • 2 GND
    • 3 TxA, adott hangfrekvenciás jel ( rádió < modem )
    • 4 NC
    • 5 PTT, rádió adásra kapcsolás ( rádió < modem )

Ha a modem és a TNC ( számítógép ) között DIN5 csatlakozás van, akkor annak szokásos bekötése:

  • 1 RxD, vett adat ( modem > TNC )
  • 2 GND
  • 3 TxD, adott adat ( modem < TNC )
  • 4 ~DCD, vett jel érzékelés ( modem > TNC )
  • 5 PTT, rádió adásra kapcsolás ( modem < TNC )

A fenti ábrán látható egyszerű modemek az alábbi módon lettek számítógéphez csatlakoztatva:

  • ZX Spectrum
    Spectrum illesztő
    • Az illesztő közvetlenül a számítógép rendszerbuszára csatlakozik.
    • TTL szintekkel illeszkedik a modem felé.
  • Commodore 64 esetén a kazettás egység bitszintű I/O-in keresztül:
    • adatbemenet (RxD): a magnó billentyűlenyomást detektáló vonala volt, néhány szoftvernél a bitszintű adatbemeneti (RD) láb
    • adatkimenet (TxD): a magnó motorját vezérlő lába volt.
    • adásra kapcsolás (PTT): a magnó csatlakozó bitszintű adatkimenete (WR) lába volt. Érdekessége, hogy a külső áramkör csak addig tartotta „nyomva” a PTT-t, amíg a szoftver fel-le rángatta a WR lábat. Ha elpusztult volna a szoftver, a periodikus lábállapot-invertálás elmaradt, ezáltal a rádió vételre állt vissza.
  • IBM PC illetve egyéb, RS232 interfésszel rendelkező számítógépek esetén is az egyszerű, bitállapotot közvetlenül leképző ( telefonos modemet vezérlő ) lábak lettek felhasználva. Tehát nem az RS232 szabványban használt RX/TX vonalak.
    • adatbemenet (RxD): CTS láb (9 pólusúnál 8-as láb; 25 pólusúnál 5-ös láb )
    • adatkimenet (TxD): DTR láb (9 pólusúnál 4-es láb; 25 pólusúnál 20-as láb)
    • adásra kapcsolás (PTT): RTS láb (9 pólusúnál 7-es láb; 25 pólusúnál 4-es láb)

A jel invertálódására a szoftver nem volt érzékeny, mivel NRZI kódolást használtak. Ezáltal a rövidhullámon, SSB-be kapcsolt rádió esetén nem okozott problémát az LSB/USB mód eltévesztése sem.

A Baycom típusú modem közvetlen PC-re kapcsolásának egyetlen komoly hátránya, hogy a szoftvernek tudnia kell a bitek átvételéhez időzítenie, mivel a soros portot csak mint közvetlen a bitből jelszintet képző eszközt használja. Ez C64-en, és DOS operációs rendszer alatt nem is volt probléma, azonban a multitaszkos modern operációs rendszerek esetén annál nagyobb gondot okoz. A GNU/Linux esetén a kernelbe építették a Baycom szoftvermodult, így GNU/Linux esetén használható maradt.

A fentiek miatt ezen megoldás csak mint alkalmi illetve kísérleti megoldás jöhet szóba. Tartósabb célra történő rendszer építése esetén ajánlott valami külső, KISS interfésszel rendelkező mikrovezérlős TNC alkalmazása, amely RS232 protokollal kommunikál a PC-vel. Az RS232-n a TNC teljes AX.25 kereteket cserél a PC-vel (amihez nem fontos a precíz időzítés), ugyanakkor általában a fentiekhez hasonló Baycom típusú modem van a mikrovezérlőre építve. Így ennél a megoldásnál már a külső mikrovezérlő időzít. A PC csak AX.25 szintű kereteket és TNC vezérlő parancsokat küldözget.

Alkalmi megoldásként még szóba jöhet a soundmodem is, amely hangkártyával csinálja a modulációt és a demodulációt.