„Baycom típusú modem” változatai közötti eltérés
(++ ZX Spectrum illesztő) |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A Baycom típusú [[AFSK]] modem nem más, mint egy H/L jelszintet 1200 illetve 2200 Hz-re leképező jelgenerátor, illetve vételkor az 1700 Hz alatti frekvenciát H szintnek, az 1700 Hz feletti frekvenciát L szintként detektáló eszköz. | A Baycom típusú [[AFSK]] modem nem más, mint egy H/L jelszintet 1200 illetve 2200 Hz-re leképező jelgenerátor, illetve vételkor az 1700 Hz alatti frekvenciát H szintnek, az 1700 Hz feletti frekvenciát L szintként detektáló eszköz. | ||
| − | + | Szokás [[DCD]]-t beépíteni. | |
| + | A legegyszerűbb megoldás a rádió zajzárának működtetése. | ||
| + | Hátránya, hogy a zajzár nyitása túl lassú lehet a forgalmazáshoz. | ||
| + | Következő megoldás a vett jelet dekódoló PLL behúzásának figyelése. | ||
| + | Harmadik megodás a már digitális RxD jel időzítésének figyelése ( digitális zajzár ). | ||
| − | Alább néhány múzeális darab kapcsolása látható. A TCM3105-ös IC-t már ne nagyon akarja senki se beszerezni, mert már | + | A H/L szinteket pedig a számítógépbe vezették. |
| + | Az [[NRZI]] kódolással és az [[AX.25]] keretezéssel, valamint egyes esetekben a digitális zajzár működtetésének feladatával a számítógép vagy TNC foglalkozott. | ||
| + | |||
| + | Alább néhány múzeális darab kapcsolása látható. | ||
| + | A TCM3105-ös IC-t már ne nagyon akarja senki se beszerezni, mert már 1990-től nem gyártják. | ||
| + | |||
| + | Az alkalmazott 1200 és 2200 Hz-es frekvencia megegyezik a BELL 202-es távbeszélő modem szabvánnyal. | ||
{| | {| | ||
| 10. sor: | 20. sor: | ||
| [[Kép:Baycom1.gif|thumb|TCM3105 IC-vel]] || [[Kép:Baycom2.gif|thumb|FX614 IC-vel]] | | [[Kép:Baycom1.gif|thumb|TCM3105 IC-vel]] || [[Kép:Baycom2.gif|thumb|FX614 IC-vel]] | ||
|} | |} | ||
| + | |||
| + | Készült modem CMOS IC-kből <!-- HA5OB --> | ||
| + | valamint vétel oldalon 758-as stereo dekóder (!) IC-vel, adás oldalon UJT-s oszcillátorral. <!-- HA3GO --> | ||
A fenti ábrán látható egyszerű modemek az alábbi módon lettek számítógéphez csatlakoztatva: | A fenti ábrán látható egyszerű modemek az alábbi módon lettek számítógéphez csatlakoztatva: | ||
* '''ZX Spectrum''' [[Kép:ZX Specrum HAMCOM MODEM illesztő 1.jpg|thumb|right|Spectrum illesztő]] | * '''ZX Spectrum''' [[Kép:ZX Specrum HAMCOM MODEM illesztő 1.jpg|thumb|right|Spectrum illesztő]] | ||
| − | ** Az illesztő [[TTL]] szinttel dolgozik a | + | ** Az illesztő [[TTL]] szinttel dolgozik a modem felé. |
* '''Commodore 64''' esetén a katettás egység bitszintű I/O-in keresztül: | * '''Commodore 64''' esetén a katettás egység bitszintű I/O-in keresztül: | ||
** ''adatbemenet'': a magnó billentyűlenyomást detektáló vonala volt, néhány szoftvernél a bitszintű adatbemeneti (RD) láb | ** ''adatbemenet'': a magnó billentyűlenyomást detektáló vonala volt, néhány szoftvernél a bitszintű adatbemeneti (RD) láb | ||
| 23. sor: | 36. sor: | ||
** ''adásra kapcsolás (PTT)'': RTS láb (7. pin) | ** ''adásra kapcsolás (PTT)'': RTS láb (7. pin) | ||
| − | A jel invertálódására a szoftver nem volt érzékeny, mivel [[NRZI]] kódolást használtak. Ezáltal a rövidhullámon, SSB-be kapcsolt rádió esetén nem okozott problémát az [[LSB]]/[[USB]] mód eltévesztése sem. | + | A jel invertálódására a szoftver nem volt érzékeny, mivel [[NRZI]] kódolást használtak. |
| + | Ezáltal a rövidhullámon, SSB-be kapcsolt rádió esetén nem okozott problémát az [[LSB]]/[[USB]] mód eltévesztése sem. | ||
| − | A Baycom típusú modem közvetlen PC-re kapcsolásának egyetlen komoly hátránya, hogy a szoftvernek tudnia kell a bitek átvételéhez időzítenie, mivel a soros portot csak mint közvetlen a bitből jelszintet képző eszközt használja. Ez DOS operációs rendszer alatt nem is volt probléma, azonban a multitaszkos modern operációs rendszerek esetén annál nagyobb gondot okoz. A GNU/Linux esetén a kernelbe építették a Baycom szoftvermodult, így GNU/Linux esetén használható maradt. | + | A Baycom típusú modem közvetlen PC-re kapcsolásának egyetlen komoly hátránya, hogy a szoftvernek tudnia kell a bitek átvételéhez időzítenie, mivel a soros portot csak mint közvetlen a bitből jelszintet képző eszközt használja. |
| + | Ez DOS operációs rendszer alatt nem is volt probléma, azonban a multitaszkos modern operációs rendszerek esetén annál nagyobb gondot okoz. | ||
| + | A GNU/Linux esetén a kernelbe építették a Baycom szoftvermodult, így GNU/Linux esetén használható maradt. | ||
| − | A fentiek miatt ezen megoldás csak mint alkalmi illetve kísérleti megoldás jöhet szóba. Tartósabb célra történő rendszer építése esetén ajánlott valami külső, [[KISS]] interfésszel rendelkező mikrovezérlős [[TNC]] alkalmazása, amely RS232 protokollal kommunikál a PC-vel. Az RS232-n a [[TNC]] teljes AX.25 kereteket cserél a PC-vel (amihez nem fontos a precíz időzítés), ugyanakkor általában a fentiekhez hasonló Baycom típusú modem van a mikrovezérlőre építve. Így ennél a megoldásnál már a külső mikrovezérlő időzít. A PC csak [[AX.25]] szintű kereteket és [[TNC]] vezérlő parancsokat küldözget. | + | A fentiek miatt ezen megoldás csak mint alkalmi illetve kísérleti megoldás jöhet szóba. |
| + | Tartósabb célra történő rendszer építése esetén ajánlott valami külső, [[KISS]] interfésszel rendelkező mikrovezérlős [[TNC]] alkalmazása, amely RS232 protokollal kommunikál a PC-vel. | ||
| + | Az RS232-n a [[TNC]] teljes AX.25 kereteket cserél a PC-vel (amihez nem fontos a precíz időzítés), ugyanakkor általában a fentiekhez hasonló Baycom típusú modem van a mikrovezérlőre építve. | ||
| + | Így ennél a megoldásnál már a külső mikrovezérlő időzít. | ||
| + | A PC csak [[AX.25]] szintű kereteket és [[TNC]] vezérlő parancsokat küldözget. | ||
Alkalmi megoldásként még szóba jöhet a [[soundmodem]] is, amely hangkártyával csinálja a modulációt és a demodulációt. | Alkalmi megoldásként még szóba jöhet a [[soundmodem]] is, amely hangkártyával csinálja a modulációt és a demodulációt. | ||
| − | |||
[[Kategória:Rádióamatőr adatátvitel]] | [[Kategória:Rádióamatőr adatátvitel]] | ||
A lap 2006. október 19., 16:37-kori változata
A Baycom típusú AFSK modem nem más, mint egy H/L jelszintet 1200 illetve 2200 Hz-re leképező jelgenerátor, illetve vételkor az 1700 Hz alatti frekvenciát H szintnek, az 1700 Hz feletti frekvenciát L szintként detektáló eszköz.
Szokás DCD-t beépíteni. A legegyszerűbb megoldás a rádió zajzárának működtetése. Hátránya, hogy a zajzár nyitása túl lassú lehet a forgalmazáshoz. Következő megoldás a vett jelet dekódoló PLL behúzásának figyelése. Harmadik megodás a már digitális RxD jel időzítésének figyelése ( digitális zajzár ).
A H/L szinteket pedig a számítógépbe vezették. Az NRZI kódolással és az AX.25 keretezéssel, valamint egyes esetekben a digitális zajzár működtetésének feladatával a számítógép vagy TNC foglalkozott.
Alább néhány múzeális darab kapcsolása látható. A TCM3105-ös IC-t már ne nagyon akarja senki se beszerezni, mert már 1990-től nem gyártják.
Az alkalmazott 1200 és 2200 Hz-es frekvencia megegyezik a BELL 202-es távbeszélő modem szabvánnyal.
Készült modem CMOS IC-kből valamint vétel oldalon 758-as stereo dekóder (!) IC-vel, adás oldalon UJT-s oszcillátorral.
A fenti ábrán látható egyszerű modemek az alábbi módon lettek számítógéphez csatlakoztatva:
- ZX Spectrum
- Az illesztő TTL szinttel dolgozik a modem felé.
- Commodore 64 esetén a katettás egység bitszintű I/O-in keresztül:
- adatbemenet: a magnó billentyűlenyomást detektáló vonala volt, néhány szoftvernél a bitszintű adatbemeneti (RD) láb
- adatkimenet: a magnó motorját vezérlő lába volt.
- adásra kapcsolás (PTT): a magnó csatlakozó bitszintű adatkimenete (WR) lába volt. Érdekessége, hogy a külső áramkör csak addig tartotta „nyomva” a PTT-t, amíg a szoftver fel-le rángatta a WR lábat. Ha elpusztult volna a szoftver, a periodikus lábállapot-invertálás elmaradt, ezáltal a rádió vételre állt vissza.
- IBM PC illetve egyéb, RS232 interfésszel rendelkező számítógépek esetén is az egyszerű, bitállapotot közvetlenül leképző lábak lettek felhasználva. Tehát nem az RS232 szabványban használt RX/TX vonalak.
- adatbemenet: CTS láb (8. pin)
- adatkimenet: DTR láb (4. pin)
- adásra kapcsolás (PTT): RTS láb (7. pin)
A jel invertálódására a szoftver nem volt érzékeny, mivel NRZI kódolást használtak. Ezáltal a rövidhullámon, SSB-be kapcsolt rádió esetén nem okozott problémát az LSB/USB mód eltévesztése sem.
A Baycom típusú modem közvetlen PC-re kapcsolásának egyetlen komoly hátránya, hogy a szoftvernek tudnia kell a bitek átvételéhez időzítenie, mivel a soros portot csak mint közvetlen a bitből jelszintet képző eszközt használja. Ez DOS operációs rendszer alatt nem is volt probléma, azonban a multitaszkos modern operációs rendszerek esetén annál nagyobb gondot okoz. A GNU/Linux esetén a kernelbe építették a Baycom szoftvermodult, így GNU/Linux esetén használható maradt.
A fentiek miatt ezen megoldás csak mint alkalmi illetve kísérleti megoldás jöhet szóba. Tartósabb célra történő rendszer építése esetén ajánlott valami külső, KISS interfésszel rendelkező mikrovezérlős TNC alkalmazása, amely RS232 protokollal kommunikál a PC-vel. Az RS232-n a TNC teljes AX.25 kereteket cserél a PC-vel (amihez nem fontos a precíz időzítés), ugyanakkor általában a fentiekhez hasonló Baycom típusú modem van a mikrovezérlőre építve. Így ennél a megoldásnál már a külső mikrovezérlő időzít. A PC csak AX.25 szintű kereteket és TNC vezérlő parancsokat küldözget.
Alkalmi megoldásként még szóba jöhet a soundmodem is, amely hangkártyával csinálja a modulációt és a demodulációt.
