Csillapító

Gyakran előfordul, hogy méréshez vagy kísérletezéshez túl nagy a rádiónk által kiadott jel. Ekkor le kell osztanunk, csillapítanunk kell.

Azonban arra mindenképp ügyelni kell a csillapító méretezése során, hogy a csillapító impedanciája megegyezzen a tápvonal impedanciájával, ellenkező esetben állóhullám alakul ki a tápvonalban. Az is lényeges, hogy a csillapítót indukciószegény ellenállásból valósítsuk meg. Az SMD normál 5%-os ellenállás típusai ehhez ideális megoldást kínálnak - akár légszerelt formában is.

Csillapító PI taggal

<szamolo sor=6 oszlop=21 szoveg="imp impedanciájú hálózatban\\att dB csillapítás ellenállásértékei." kozep>imp = 50;att = 20;;K = exp10(att/20);Rp=imp*(K+1)/(K-1);Rs=imp*(K*K-1)/(2*K);</szamolo>

A gyakorlatban a csillapító megépítése során csak közelítő névleges értékű ellenállásokat tudunk alkalmazni. Ám ez nem probléma, hiszen az alkalmazott ellenállás valódi értéke sem annyi, amennyi rá van írva, hanem például az átlagos 5 %-os ellenállás esetén névleges érték±5 %. Adott esetben kettő ellenállás párhuzamos vagy soros eredőjeként kapjuk meg pontosabban a kívánt értéket. Ügyeljünk arra, hogy indukciószegény (pl. SMD) ellenállásokat használjunk rádiófrekvencián.

Ügyeljünk arra is, hogy a meghajtó teljesítményből az adott ellenállásra jutó teljesítmény ( P_ell = U_ell^2 / R ) ne haladja meg az alkatrész által elviselhető maximális terhelést. Ellenkező esetben az alkalmazott ellenállás tönkremehet.

Csillapító T taggal

<szamolo sor=6 oszlop=21 szoveg="imp impedanciájú hálózatban\\att dB csillapítás ellenállásértékei." kozep>imp = 50;att = 20;;K = exp10(att/20);Rs=imp*(K-1)/(K+1);Rp=imp*(2*K)/(K*K-1);</szamolo>

Ebben az esetben is igazak a PI tagnál leírt alapelvek. Lásd feljebb.

Csillapító L taggal

Az előzőekben ismertetett PI és T típusú csillapítók szimmetrikus felépítésűek voltak, a be/kimenet iránya teljesen mindegy, mindkét csatlakozópontján impedanciahelyesen illeszkedik. Alább ismertetendő L tagos csillapító ettől eltér.

• előny: kevesebb alkatrész kell a megépítéséhez.
• hátrány: impedancia csak az egyik irányból helyes.
• kompromisszum: törekszünk arra, hogy a fogyasztóként legyen helyes az impedanciája, mivel így nem alakul ki a tápvonalon állóhullám. Alább csak ez az elrendezés kerül ismertetésre.

<szamolo sor=6 oszlop=21 szoveg="imp impedanciájú hálózatban\\att dB csillapítás ellenállásértékei." kozep>imp = 50;att = 20;;K = exp10(att/20);Rs=imp*(K-1)/K;Rp=imp/(K-1);</szamolo>

Figyelem: az L tag aszimmetrikus, csak egyik irányból táplálva hozza az osztásarányt. Továbbá csak egyik irányból helyes az impedanciája.