Szakaszcsillapítás

Rádiótechnikai fogalomként szakaszcsillapításnak az a csillapítást nevezzük, amely csillapodást elszenved a jel az adóantenna koaxcsatlakozójától a vevőantenna koaxcsatlakozójáig. A kábelveszteséget már kábelcsillapításnak nevezzük, amely decibelben mért adó- és vevőoldali értéke az össz rádióba jutó jel számításakor összeadandó.

Alapok

Amennyiben az adóantenna és a vevőantenna rálát egymásra és a többutas terjedés csillapító hatásai nem jelentkeznek, akkor az alábbi összefüggés igaz:

[math]P_V = \frac{P_A G_A A_h}{4\pi R^2}[/math]

ahol

• P_V: vevő antennából kivehető teljesítmény
• P_A: adóantennába táplált teljesítmény
• G_A: adóantenna nyeresége
• R: adó és vevő antennája közötti távolság (méterben)
• A_h: vevőantenna hatásos felülete, [math]A_h = G_V \frac{\lambda^2}{4\pi}[/math]
• G_V: vevőantenna nyeresége
• λ: hullámhossz (méterben)

Szakaszcsillapítás - rálátás esetén

A fenti részben említett összefüggésbe helyettesítve:

[math]P_V = \frac{P_A G_A G_V \lambda^2}{(4\pi R)^2}[/math]

Decibelben: [math]a_0 [dB] = 10 \cdot lg\Bigg(\frac{4\pi R}{\lambda}\Bigg)^2 - (G_A + G_V) = 32,45 + 20 \cdot lg (f_{MHz}) + 20 \cdot lg (R_{km}) - (G_A + G_V)[/math]

<szamolo sor=9 oszlop=43 szoveg="f: MHz, R: km, Ga és Gv: antenna nyeresége\\A Pki (watt) a vevő U_50ohm számításához lett megadva." jobb>f = 145;R = 30;Ga = 3;Gv = 5;Pki = 1 milli;;a_dB=32,45+20*log10(f)+20*log10(R)-(Ga+Gv);U_50ohm=sqrt(Pki*50)/exp10(a_dB/20);S = S_URH(U_50ohm);</szamolo>

És ez az érték a gyakorlatban még kedvezőtlenebb, ha

• többutas terjedés hatására részleges vagy esetenként teljes kioltódással kell számolni
• polarizáció nem egyezik, merőleges polarizáció 17 dB veszteséget is okozhat.
• tereptárgy lóg bele a fresnel zóna által határolt részbe,
• a Föld görbülete takar bele a fresnel zóna által határolt részbe.