Szerkesztővita:Gg630504

Me.

• amper - André-Marie Ampère
• baud - Jean-Maurice-Émile Baudot
• bel - Alexander Graham Bell
• neper - John Napier of Merchiston
• tesla - Никола Тесла
• volt - Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta

Teszt. Nagyon teszt.

RXZ GBY PQS

R rezisztencia hatásos ellenállás, ohmos ellenállás	X reaktancia meddő ellenállás	Z impedancia váltakozóáramú ellenállás, látszólagos ellenállás Z = R + Xi	ohm
G konduktancia hatásos vezetés, ohmos vezetés	B szuszceptancia meddő vezetés	Y admittancia váltakozóáramú vezetés, látszólagos vezetés Y = G + Bi	siemens
P hatásos teljesítmény P = I*U*cos(fi) W	Q meddő teljesítmény Q = I*U*sin(fi) var, VAr	S látszólagos teljesítmény S = I*U VA	S, komplex teljesítmény S = P + Q*i = U*I*

Jelpirézezet

Segítség:Számoló

• d_h: huzal átmérője
• l_h, l_a, l_b: huzal hossza; háromszög, négyzet, téglalap oldalának hossza

• d_b: tekercs belső átmérője
• d_k: tekercs külső átmérője
• d_a: tekercs átlagos átmérője
  • egyrétegű: d_b + d_h
  • többrétegű: (d_k+d_b) / 2
• d_v: tekercs vastagsága = (d_k-d_b) / 2
• D_a: toroid tekercs magjának közepes átmérője
• l: tekercs hossza

• N: menetszám
• L: induktivitás

Egyrétegű mintatekercs

• d_a = 30 mm = 1,1811 "
• l = 50 mm = 1,9685 "
• N = 57

Többrétegű mintatekercs

• d_b = 10 mm = 0,3937 "
• d_k = 90 mm = 3,4533 "
• d_a = 50 mm = 1,9685 "
• d_v = 40 mm = 1,5748 "
• l = 30 mm = 1,1811 "
• N = 57

Toroid

SI 4 jegyű fv() tábla $L = \frac{ \mu_r \cdot \mu_0 \cdot \frac{\pi}{4} \cdot {d_a}^2 \cdot N^2 }{ \pi \cdot D_a }$ $L = \frac{ \mu_r \cdot \mu_0 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2 }{4 \cdot D_a }$ Megjegyzés: erővonalhossz = l = π*Da. <szamolo sor=6 oszlop=38>d_a = 30 milli;D_a = 16 milli;N = 57;mu_r = 1;;L = mu_r*mu0*negyzet(d_a)*negyzet(N)/(4*D_a)</szamolo>

Egyenes huzal - eh1

mm μH http://www.k7mem.150m.com/Electronic_Notebook/inductors/straight_wire.html $L = 0,0002 \cdot l_h \cdot \left(\ln\left(\frac{4 \cdot l_h}{d_h}\right) - 0,75\right)$ lh: mm dh: mm L: μH <szamolo sor=4 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">l_h = 50; d_h = 1;;L = 0.0002*l_h*(ln(4*l_h/d_h)-0.75)</szamolo>

SI $L = \frac{1}{2 \cdot \pi} \cdot \mu_0 \cdot l_h \cdot \left(\ln\left(\frac{4 \cdot l_h}{d_h}\right) - 0,75\right)$ $L = 2 \cdot 10^{-7} \cdot l_h \cdot \left(\ln\left(\frac{4 \cdot l_h}{d_h}\right) - 0,75\right)$ <szamolo sor=5 oszlop=38>l_h = 50 milli; d_h = 1 milli;;L = 2e-7*l_h*(ln(4*l_h/d_h)-0.75);L = 0.5/pi*mu0*l_h*(ln(4*l_h/d_h)-0.75);</szamolo>

Légmagos egyenlő oldalú háromszög - eoh1

SI http://emclab.mst.edu/inductance/e-triangl.html $L = \frac{3}{2 \cdot \pi} \cdot \mu_0 \cdot l_a \cdot N^2 \cdot \left(ln\left(\frac{2 \cdot l_a}{d_h}\right)-1,405\right)$ $L = 6 \cdot 10^{-7} \cdot l_a \cdot N^2 \cdot \left(ln\left(\frac{2 \cdot l_a}{d_h}\right)-1,405\right)$ <szamolo sor=6 oszlop=38>l_a = 50 milli;d_h = 1 milli;N = 57;;L = 6e-7*l_a*negyzet(N)*(ln(2*l_a/d_h)-1.405);L = 3/2/pi*mu0*l_a*negyzet(N)*(ln(2*l_a/d_h)-1.405); </szamolo>

Légmagos négyzet - n1

SI http://emclab.mst.edu/inductance/square.html $L = \frac{2}{\pi} \cdot \mu_0 \cdot l_a \cdot N^2 \cdot \left(ln\left(\frac{2 \cdot l_a}{d_h}\right)-0,774\right)$ $L = 8 \cdot 10^{-7} \cdot l_a \cdot N^2 \cdot \left(ln\left(\frac{2 \cdot l_a}{d_h}\right)-0,774\right)$ <szamolo sor=5 oszlop=38>l_a = 50 milli;d_h = 0.5 milli;N = 57;;L = 8e-7*l_a*negyzet(N)*(ln(2*l_a/d_h)-0.774)</szamolo>

Légmagos téglalap - t1

SI http://emclab.mst.edu/inductance/rectgl.html $L = \frac{1}{\pi} \cdot \mu_0 \cdot N^2 \cdot \left( -2 \cdot \left(l_a+l_b\right) +2 \cdot \sqrt{{l_a}^2+{l_b}^2} -l_b \cdot ln\left(\frac{l_b+\sqrt{{l_a}^2+{l_b}^2}}{l_a}\right) -l_a \cdot ln\left(\frac{l_a+\sqrt{{l_a}^2+{l_b}^2}}{l_b}\right) +l_b \cdot ln\left(\frac{4 \cdot l_b}{d_h}\right) +l_a \cdot ln\left(\frac{4 \cdot l_a}{d_h}\right) \right)$ $dx = \sqrt{{l_a}^2+{l_b}^2}$ $L = 4 \cdot 10^{-7} \cdot N^2 \cdot \left( -2 \cdot \left(l_a+l_b\right) +2 \cdot dx -l_b \cdot ln\left(\frac{l_b+dx}{l_a}\right) -l_a \cdot ln\left(\frac{l_a+dx}{l_b}\right) +l_b \cdot ln\left(\frac{4 \cdot l_b}{d_h}\right) +l_a \cdot ln\left(\frac{4 \cdot l_a}{d_h}\right) \right)$ Megjegyzés: dx = átló hossza. <szamolo sor=7 oszlop=38>l_a = 50 milli;l_b = 20 milli;d_h = 0.5 milli;N = 57;;dx = gyok(negyzet(l_a)+negyzet(l_b));L = 4e-7*negyzet(N)*( -2*(l_a+l_b) +2*dx -l_b*ln((l_b+dx)/l_a) -l_a*ln((l_a+dx)/l_b) +l_b*ln(4*l_b/d_h) +l_a*ln(4*l_a/d_h) )</szamolo>

Légmagos kör - k1

SI http://emclab.mst.edu/inductance/circular.html $L = \frac{1}{2} \cdot \mu_0 \cdot d_k \cdot N^2 \cdot \left(ln\left(\frac{8\cdot d_k}{d_h}\right)-2,0\right)$ <szamolo sor=5 oszlop=38>d_k = 50 milli;d_h = 1 milli;N = 57;;L = mu0/2*d_k*negyzet(N)*(ln(8*d_k/d_h)-2)</szamolo>

Egysoros légmagos tekercs - E1

cm cm Molnár, Jovitza: Rádiósok könyve, 85. oldal ( reprint 1994. ). $L = \frac{d_a \cdot N^2}{0,04 + 0,14 \cdot \frac{l}{d_a}}$ da, l: cm L: cm ( == nH ) <szamolo sor=5 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 3;l = 5;N = 57;;L=d_a*negyzet(N)/(0.04+0.14*l/d_a)</szamolo> Átalakítva: $L = \frac{{d_a}^2 \cdot N^2}{140 \cdot l + 40 \cdot d_a}$ da, l: cm L: μH

SI $L = \frac{\mu_0 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2}{1,7593 \cdot l + 0,50266 \cdot d_a}$ $L = \frac{{d_a}^2 \cdot N^2}{1,4 \cdot 10^6 \cdot l + 4 \cdot 10^5 \cdot d_a}$ <szamolo sor=5 oszlop=38>d_a = 30 milli;l = 50 milli;N = 57;;L=negyzet(d_a)*negyzet(N)/(1.4e6*l+4e5*d_a)</szamolo>

Egysoros légmagos tekercs - E2

cm μH Rádióamatőrök kézikönyve 1978. 23. oldal. $L = \frac{d_a^2 \cdot N^2}{100 \cdot l + 45 \cdot d_a}$ da, l: cm L: μH <szamolo sor=5 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 3;l = 5;N = 57;;L=negyzet(d_a)*negyzet(N)/(100*l+45*d_a)</szamolo> Megjegyzés: induktivitás a legnagyobb, ha da/l == 2.

SI $L = \frac{\mu_0 \cdot d_a^2 \cdot N^2}{1,2566 \cdot l + 0,56549 \cdot d_a}$ $L = \frac{d_a^2 \cdot N^2}{10^6 \cdot l + 4,5 \cdot 10^5 \cdot d_a}$ <szamolo sor=5 oszlop=38>d_a = 30 milli;l = 50 milli;N = 57;;L=negyzet(d_a)*negyzet(N)/(1e6*l+4.5e5*d_a)</szamolo>

Egysoros légmagos tekercs - Nagaoka - E3

cm μH HE 1993-03-101. $L = k \cdot d_a \cdot N^2$ Ha $0,01 \lt = \frac{d_b}{l} \lt = 1$, akkor $k = 8,04 \cdot 10^{-3} \cdot (\frac{d_a}{l})^{0,912}$ Ha $1 \lt \frac{d_a}{l} \lt = 100$, akkor $k = 8,19 \cdot 10^{-3} + 6,84 \cdot 10^{-3} \cdot ln(\frac{d_a}{l})$ da, l: cm L: μH <szamolo sor=5 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 3;l = 5;N = 57;;L = d_a/l<=1 ? 8.04e-3*exp(0.912*ln(d_a/l))*d_a*negyzet(N) : (8.19e-3+6.84e-3*ln(d_a/l))*d_a*negyzet(N)</szamolo>

SI $L = k \cdot d_a \cdot N^2$ Ha $0,01 \lt = \frac{d_b}{l} \lt = 1$, akkor $k = 8,04 \cdot 10^{-7} \cdot (\frac{d_a}{l})^{0,912}$ Ha $1 \lt \frac{d_a}{l} \lt = 100$, akkor $k = 8,19 \cdot 10^{-7} + 6,84 \cdot 10^{-7} \cdot ln(\frac{d_a}{l})$ <szamolo sor=5 oszlop=38>d_a = 30 milli;l = 50 milli;N = 57;;L = d_a/l<=1 ? 8.04e-7*exp(0.912*ln(d_a/l))*d_a*negyzet(N) : (8.19e-7+6.84e-7*ln(d_a/l))*d_a*negyzet(N)</szamolo>

Egyrétegű légmagos tekercs - E4

inch μH http://en.wikipedia.org/wiki/Coil http://www.deepfriedneon.com/tesla_f_calchelix.html http://www.daycounter.com/Calculators/Air-Core-Inductor-Calculator.phtml http://www.k7mem.150m.com/Electronic_Notebook/inductors/coildsgn.html $L = \frac{{r_k}^2 \cdot N^2}{10 \cdot l + 9 \cdot r_k} = \frac{{d_k}^2 \cdot N^2}{40 \cdot l + 18 \cdot d_k}$ rk: inch dk: inch L: μH <szamolo sor=5 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">r_k = 0.59055;l = 1.9685;N = 57;;L=negyzet(r_k)*negyzet(N)/(10*l+9*r_k)</szamolo>

SI $L = \frac{\mu_0 \cdot {d_k}^2 \cdot N^2}{1,2767 \cdot l+ 0,57454 \cdot d_k}$ $L = \frac{{d_k}^2 \cdot N^2}{1,016 \cdot 10^6 \cdot l+ 4,572 \cdot 10^5 \cdot d_k}$ <szamolo sor=5 oszlop=38>d_k = 30 milli;l = 50 milli;N = 57;;L = negyzet(d_k)*negyzet(N)/(1.016e6*l+4.572e5*d_k)</szamolo>

Egyrétegű légmagos tekercs - E5

1ZH_anyaga_2.resz.doc - 4. INDUKTÍV ALKATRÉSZEK - 4.1.3. A légmagos tekercsek induktivitásának számítása $L = \frac{(\pi \cdot d_a \cdot N)^2}{l + 0,45 \cdot d_a}$ da, l: ??? cm ??? L: nH <szamolo sor=6 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 3;l = 5;N = 57;;L=negyzet(pi*d_a*N)/(l+0.45*d_a);</szamolo>

SI $L =$ <szamolo sor=6 oszlop=38>;</szamolo>

Lapos ( spirál ) légmagos tekercs - L1

inch μH http://www.deepfriedneon.com/tesla_f_calcspiral.html $L = \frac{{d_a}^2 \cdot N^2}{30 \cdot d_a - 11 \cdot d_b}$ da: inch db: inch L: μH <szamolo sor=5 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 1.9685;d_b = 0.3937;N = 57;;L = negyzet(d_a)*negyzet(N)/(30*d_a-11*d_b)</szamolo>

SI $L = \frac{\mu_0 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2}{0,95756 \cdot d_a - 0,3511 \cdot d_b}$ $L = \frac{\mu_0 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2}{7,62 \cdot 10^5 \cdot d_a - 2,794 \cdot 10^5 \cdot d_b}$ <szamolo sor=5 oszlop=38>d_a = 50 milli;d_b = 10 milli;N = 57;;L= negyzet(d_a)*negyzet(N)/(7.62e5*d_a-2.794e5*d_b);</szamolo>

Lapos ( spirál ) légmagos tekercs - L2

inch μH http://www.pronine.ca/spiralcoil.htm $L = \frac{{d_a}^2 \cdot N^2}{16*d_a + 44 \cdot d_v}$ da: inch dv: inch L: μH <szamolo sor=5 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 1.9685;d_v = 1.5748;N = 57;;L = negyzet(d_a)*negyzet(N)/(16*d_a+44*d_v)</szamolo>

SI $L = \frac{\mu_0 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2}{0,5107 \cdot d_a + 1,4044 \cdot d_v}$ $L = \frac{{d_a}^2 \cdot N^2}{4,064 \cdot 10^5 \cdot d_a + 1,1176 \cdot 10^6 \cdot d_v}$ <szamolo sor=5 oszlop=38>d_a = 50 milli;d_v = 40 milli;N = 57;;L= negyzet(d_a)*negyzet(N)/(4.064e5*d_a+1.1176e6*d_v)</szamolo>

Többrétegű légmagos méhsejt tekercs - T1 - Rossz

cm μH HE 1993-03-101. Olyan, mint a T2 féle, de: határozottan a tekercs külső átmérőjét említi, a számláló érdekes; a nevezőben $0,38 \cdot (d_k+d_v)$-nál dh helyett dv van. $L = \frac{(d_k+d_v)^2 \cdot N^2}{0,38 \cdot (d_k+d_v) + 1,5 \cdot l + 1,25 \cdot d_v} \cdot 10$ dk, dv, l: cm L: μH <szamolo sor=6 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_k = 9;d_v = 4;l = 3;N = 57;;L = negyzet(d_k+d_v)*negyzet(N)/(0.38*(d_k+d_v)+1.5*l+1.25*d_v)*10;</szamolo>

SI $L = \frac{(d_k+d_v)^2 \cdot N^2}{380 \cdot (d_k+d_v) + 1500 \cdot l + 1250 \cdot d_v}$ <szamolo sor=6 oszlop=38>d_k = 90 milli;d_v = 40 milli;l = 30 milli;N = 57;;L = negyzet(d_k+d_v)*negyzet(N)/(380*(d_k+d_v)+1500*l+1250*d_v);</szamolo>

Többrétegű légmagos kereszttekercselésű tekercs - T2

cm μH Gergely Lajos, Czellár Sándor: Elektronikai alkatrészek és műszerek, 52. o. 3-4. képlet. 'D - a tekercs átmérője', de, hogy belső, külső vagy átlagos, az homályban maradt. Db-nek vettem fel, mert a számlálóban így $d_b+d_v = d_a$ lesz. $L = \frac{(d_b+d_v)^2 \cdot N^2}{0,38 \cdot (d_b+d_h) + 1,5 \cdot l + 1,25 \cdot d_v} \cdot 0,01$ db, dv, dh, l: cm L: μH <szamolo sor=7 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_b = 1;d_v = 4;l = 3;d_h = 0.05;N = 57;;L = negyzet(d_b+d_v)*negyzet(N)/(0.38*(d_b+d_h)+1.5*l+1.25*d_v)*0.01</szamolo>

SI $L = \frac{\mu_0 \cdot (d_b+d_v)^2 \cdot N^2}{0,47752 \cdot (d_b+d_h) + 1,885 \cdot l + 1,5708 \cdot d_v}$ $L = \frac{(d_b+d_v)^2 \cdot N^2}{3,8 \cdot 10^5 \cdot (d_b+d_h) + 1,5 \cdot 10^6 \cdot l + 1,25 \cdot 10^6 \cdot d_v}$ <szamolo sor=7 oszlop=38>d_b = 10 milli;d_v = 40 milli;l = 30 milli;d_h = 0.5 milli;N = 57;;L = negyzet(d_b+d_v)*negyzet(N)/(3.8e5*(d_b+d_h)+1.5e6*l+1.25e6*d_v)</szamolo>

Többsoros légmagos tekercs - Wheeler - T3

mm nH rt 1999-10-491. $L = \frac{7,87 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2}{3 \cdot d_a + 9 \cdot l + 10 \cdot d_v }$ da, dv, l: mm L: nH <szamolo sor=6 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 50;d_v = 40;l = 30;N = 57;;L = 7.87*negyzet(d_a)*negyzet(N)/(3*d_a+9*l+10*d_v)</szamolo> Legpontosabb és legjobb önindukciós tényező/huzalellenállás, ha $3 \cdot d_a == 9 \cdot l == 10 \cdot d_v$

SI $L = \frac{\mu_0 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2}{0,47902 \cdot d_a + 1,4371 \cdot l + 1,5967 \cdot d_v }$ $L = \frac{{d_a}^2 \cdot N^2}{381194 \cdot d_a + 1143586 \cdot l + 1270648 \cdot d_v }$ <szamolo sor=7 oszlop=38>d_a = 50 milli;d_v = 40 milli;l = 30 milli;N = 57;;L = mu0*negyzet(d_a)*negyzet(N)/(0.47902*d_a+1.4371*l+1.5967*d_v);L = negyzet(d_a)*negyzet(N)/(381194*d_a+1143583*l+1270648*d_v)</szamolo>

Többsoros légmagos tekercs - T4

inch μH http://www.captain.at/electronics/coils/ $L = \frac{0,2 \cdot {d_k}^2 \cdot N^2}{ 3 \cdot d_k + 9 \cdot l + 10 \cdot( d_k-d_b)}$ db, dk, l: inch L: μH <szamolo sor=6 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_b = 0.3937;d_k = 3.543;l = 1.1811;N = 57;;L = 0.2*negyzet(d_k)*negyzet(N)/(3*d_k+9*l+10*(d_k-d_b))</szamolo>

SI $L = \frac{\mu_0 \cdot {d_k}^2 \cdot N^2}{0,47878 \cdot d_k + 1,4363 \cdot l + 1,5959 \cdot( d_k-d_b)}$ $L = \frac{{d_k}^2 \cdot N^2}{3,81 \cdot 10^5 \cdot d_k + 1,143 \cdot 10^6 \cdot l + 1,5959 \cdot 10^6\cdot( d_k-d_b)}$ <szamolo sor=7 oszlop=38>d_b = 10 milli;d_k = 90 milli;l = 30 milli;N=57;;L = mu0*negyzet(d_k)*negyzet(N)/(0.47878*d_k+1.4363*l+1.5959*(d_k-d_b));L = negyzet(d_k)*negyzet(N)/(3.81e5*d_k+1.143e6*l+1.27e6*(d_k-d_b)); </szamolo>

Kosárfonott légmagos tekercs - K1

HG7AW: Egysoros légmagos tekercs képlete, de körülbelül 5%-al nagyobb menetszám ugyanahhoz az induktivitáshoz.

Új

mm nμH $L =$ L: nμH <szamolo sor=6 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">;</szamolo>

SI $L =$ <szamolo sor=6 oszlop=38>;</szamolo>

Még mindig teszt. Képletek.

a

$\pi \approx 3,141592653589793\,$ ;

$e \approx 2,718281828459045\,$ ;

$c = 299792458 \ \mathrm{m/s}\,$ ;

$\epsilon_0 = \frac{1}{\mu_0 \cdot c^2}\ \mathrm{F/m} \approx 8,85418781762039 \ \mathrm{pF/m} \,$ ;

$\mu_0 = 4 \cdot \pi \cdot 10^{-7} \ \mathrm{H/m} \approx 1,2566370614359172 \ \mu\mathrm{H/m}\,$ ;

$A \ dB \; U \ V = 10^{\frac{A}{20}} \cdot U \ V\,$ ; $A \ dB \; P \ W \; R \ \Omega = 10^{\frac{A}{20}} \cdot \sqrt{ P \cdot R } \ V\,$ ;

$A \ Np \ U \ V = e^A \cdot U \ V\,$ ; $A \ Np \; P \ W \; R \ \Omega = e^A \cdot \sqrt{ P \cdot R } \ V\,$ ;

$A \ dB \; P \ W = 10^{\frac{A}{10}} \cdot P \ W\,$ ;

$A \ Np \; P \ W = e^{2 \cdot A} \cdot P \ W\,$ ;

$A = a^2\,$ ; $A = a \cdot b\,$ ; $A = \frac{\pi}{4}\cdot d^2\,$ ; $A = \pi \cdot r^2\,$ ;

$a = \sqrt A\,$ ;

$d = 2 \cdot r\,$ ; $d = 2 \sqrt \frac {A}{\pi}\,$ ; $d = 127 \cdot 10^{-6} \cdot 92^\frac{36-AWG}{39}\,$ ;

$r = \frac{d}{2}\,$ ; $r = \sqrt \frac {A}{\pi}\,$ ;

$AWG = 36-39 \cdot \log_{92}^\frac{d}{127 \cdot 10^{-6}}\,$ ;

b

$R_s = R_0 + R_1 + \dots + R_n\,$ ; $R_p = \frac{1}{\frac{1}{R_0} + \frac{1}{R_1} + \dots + \frac{1}{R_n}}\,$ ; $R_1 = R_s - R_0\,$ ; $R_1 = \frac{1}{\frac{1}{R_p} - \frac{1}{R_0}}\,$ ;

$C_p = C_0 + C_1 + \dots + C_n\,$ ; $C_s = \frac{1}{\frac{1}{C_0} + \frac{1}{C_1} + \dots + \frac{1}{C_n}}\,$ ; $C_1 = C_p - C_0\,$ ; $C_1 = \frac{1}{\frac{1}{C_s} - \frac{1}{C_0}}\,$ ;

$L_s = L_0 + L_1 + 2 \cdot M\,$ ; $L_p = \frac{L_0 \cdot L_1 + M^2}{L_0 + L_1 - 2 \cdot M}\,$ ;

$R_x = \frac{N-2}{N} \cdot R\,$; $A = 20 \cdot \lg\left( \frac{1}{N-1} \right)\,$;

$R_{01} = \frac{R_0 \cdot R_1}{R_2} + R_0 + R_1\,$ ; $R_{02} = \frac{R_0 \cdot R_2}{R_1} + R_0 + R_2\,$ ; $R_{12} = \frac{R_1 \cdot R_2}{R_0} + R_1 + R_2\,$ ;

$R_0 = \frac{R_{01} \cdot R_{02}}{R_{01} + R_{02} + R_{12}}\,$ ; $R_1 = \frac{R_{01} \cdot R_{12}}{R_{01} + R_{02} + R_{12}}\,$ ; $R_2 = \frac{R_{02} \cdot R_{12}}{R_{01} + R_{02} + R_{12}}\,$ ;

c

$a = 10^{- \frac{A}{20}}\,$ ; $a = \frac{1}{\sqrt A}\,$ ;

$R_0 = \frac{ \left( a^2-1 \right) \cdot R_b \cdot \sqrt R_k }{\left(a^2+1\right) \cdot \sqrt R_k - 2 \cdot a \cdot \sqrt R_b}\,$ ; $R_1 = \frac{\left( a^2-1 \right) \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k} }{2 \cdot a}\,$ ; $R_2 = \frac{ \left( a^2-1 \right) \cdot R_k \cdot \sqrt R_b }{\left(a^2+1\right) \cdot \sqrt R_b - 2 \cdot a \cdot \sqrt R_k}\,$ ;

$R_3 = \frac{\left(a^2+1\right)\cdot R_b - 2 \cdot a \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k}}{a^2-1}\,$ ; $R_4 = \frac{2 \cdot a \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k}}{a^2-1}\,$ ; $R_5 = \frac{\left(a^2+1\right)\cdot R_k - 2 \cdot a \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k}}{a^2-1}\,$ ;

$R_6 = R_{bk}\,$ ; $R_7 = \frac{R_{bk}}{a-1}\,$ ; $R_8 = R_{bk}\,$ ; $R_9 = \left(a-1\right) \cdot R_{bk}\,$ ;

$R_{10} = \frac{ \left( a^2-1 \right) \cdot R_b \cdot \sqrt R_k }{\left(a^2+1\right) \cdot \sqrt R_k - 2 \cdot a \cdot \sqrt R_b}\,$ ; $R_{11} = \frac{\left( a^2-1 \right) \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k} }{4 \cdot a}\,$ ; $R_{12} = \frac{\left( a^2-1 \right) \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k} }{4 \cdot a}\,$ ; $R_{13} = \frac{ \left( a^2-1 \right) \cdot R_k \cdot \sqrt R_b }{\left(a^2+1\right) \cdot \sqrt R_b - 2 \cdot a \cdot \sqrt R_k}\,$ ;

$R_{14} = \frac{\left(a^2+1\right)\cdot R_b - 2 \cdot a \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k}}{2 \cdot \left(a^2-1\right)}\,$ ; $R_{15} = \frac{\left(a^2+1\right)\cdot R_b - 2 \cdot a \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k}}{2 \cdot \left(a^2-1\right)}\,$ ; $R_{16} = \frac{2 \cdot a \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k}}{a^2-1}\,$ ; $R_{17} = \frac{\left(a^2+1\right)\cdot R_k - 2 \cdot a \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k}}{2 \cdot \left(a^2-1\right)}\,$ ; $R_{18} = \frac{\left(a^2+1\right)\cdot R_k - 2 \cdot a \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k}}{2 \cdot \left(a^2-1\right)}\,$ ;

d

$G = \frac{1}{R}\,$ ; $G = \frac{I^2}{P}\,$ ; $G = \frac{I}{U}\,$ ; $G = \frac{P}{U^2}\,$ ;

$I = \frac{P}{U}\,$ ; $I = \frac{U}{R}\,$ ; $I = G \cdot U\,$ ; $I = \sqrt \frac{P}{R}\,$ ; $I = \sqrt {G \cdot P}\,$ ;

$P = \frac{I^2}{G}\,$ ; $P = \frac{U^2}{R}\,$ ; $P = G \cdot U^2\,$ ; $P = I^2 \cdot R\,$ ; $P = I \cdot U\,$ ;

$R = \frac{1}{G}\,$ ; $R = \frac{P}{I^2}\,$ ; $R = \frac{U^2}{P}\,$ ; $R = \frac{U}{I}\,$ ;

$U = \frac{I}{G}\,$ ; $U = \frac{P}{I}\,$ ; $U = I \cdot R\,$ ; $U = \sqrt \frac{P}{G}\,$ ; $U = \sqrt {P \cdot R}\,$ ;

$A = \frac{l \cdot \rho}{R}\,$ ; $A = \frac{l }{\gamma \cdot R}\,$ ; $A = G \cdot l \cdot \rho\,$ ; $A = \frac{G \cdot l }{\gamma}\,$ ;

$l = \frac{A \cdot R}{\rho}\,$ ; $l = A \cdot R \cdot \gamma\,$ ; $l = \frac{A}{G \cdot \rho}\,$ ; $l = \frac{A \cdot \gamma}{G}\,$ ;

$R = \frac{l \cdot \rho}{A}\,$ ; $R = \frac{l}{A \cdot \gamma}\,$ ; $G = \frac{A \cdot \gamma}{l}\,$ ; $G = \frac{A }{l \cdot \rho}\,$ ;

$\rho = \frac{A \cdot R}{l}\,$ ; $\gamma = \frac{l}{A \cdot R}\,$ ;

e

$C = \frac{1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot X_C}\,$ ; $C = \frac{1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot Z \cdot i}\,$ ; $f = \frac{1}{2 \cdot \pi \cdot C \cdot X_C}\,$ ; $f = \frac{1}{2 \cdot \pi \cdot C \cdot Z \cdot i}\,$ ; $X_C = \frac{1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot C}\,$ ; $Z = \frac{1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot C \cdot i}\,$ ; $Y = 2 \cdot \pi \cdot f \cdot C \cdot i\,$ ;

$L = \frac{X_L}{2 \cdot \pi \cdot f}\,$ ; $L = \frac{Z}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot i}\,$ ; $f = \frac{X_L}{2 \cdot \pi \cdot L}\,$ ; $f = \frac{Z}{2 \cdot \pi \cdot L \cdot i}\,$ ; $X_L = 2 \cdot \pi \cdot f \cdot L\,$ ; $Z = 2 \cdot \pi \cdot f \cdot L \cdot i\,$ ; $Y = \frac{1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot L \cdot i}\,$ ;

$C = \frac{1}{{\left( 2 \cdot \pi \cdot f \right)}^2 \cdot L }\,$ ; $f = \frac{1}{2\cdot \pi \cdot \sqrt{C \cdot L}}\,$ ; $L = \frac{1}{{\left( 2 \cdot \pi \cdot f \right)}^2 \cdot C }\,$ ; $|Z| = \frac{1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot C } = 2 \cdot \pi \cdot f \cdot L\,$ ; $|Y| = 2 \cdot \pi \cdot f \cdot C = \frac{1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot L}\,$ ;

f

$T =\frac{1}{f}\,$ ; $f =\frac{1}{T}\,$ ;

$\lambda = \frac{v}{f}\,$ ; $f = \frac{v}{\lambda}\,$ ;

$\lambda = k \cdot \frac{c}{f}\,$ ; $f = k \cdot \frac{c}{\lambda}\,$ ;

$\lambda = \frac{1}{\sqrt{\epsilon_r}} \cdot \frac{c}{f}\,$ ; $f = \frac{1}{\sqrt{\epsilon_r}} \cdot \frac{c}{\lambda}\,$ ;

$l = \mathrm{k}\left(\frac{\lambda}{d}\right) \cdot \lambda\,$ ;

$T = \frac{1}{B}\,$ ;

g

$N = \sqrt{\frac{L}{A_L}}\,$ ; $L = A_L \cdot N^2\,$ ; $A_L = \frac{L}{N^2}\,$ ;

$R_2 = \frac{U_{out} - U_{ref}}{\frac{U_{ref}}{R_1} + I_{adj}}\,$ ; $P_2 = {\left(\frac{U_{ref}}{R_1} + I_{adj}\right)}^2 \cdot R_2\,$ ; $U_{out} = \left( 1 + \frac{R_2}{R_1} \right) \cdot U_{ref} + I_{adj} \cdot R_2\,$ ;

h - tekercs

egyenes huzal

$L = \frac{1}{2 \cdot \pi} \cdot \mu_r \cdot \mu_0 \cdot a \cdot \left(\ln\left(\frac{4 \cdot a}{d_h}\right) - 0,75\right)$;

egyenlő oldalú háromszög

$a_a = a_b + \sqrt{3} \cdot d_h\,$ ; $a_b = a_a - \sqrt{3} \cdot d_h\,$ ; $L = \frac{3}{2 \cdot \pi} \cdot \mu_r \cdot \mu_0 \cdot a_a \cdot N^2 \cdot \left(\ln\left(\frac{2 \cdot a_a}{d_h}\right)-1,405\right)\,$ ; $N = \sqrt\frac{2 \cdot \pi \cdot L}{3 \cdot \mu_r \cdot \mu_0 \cdot a_a \cdot \left(\ln\left(\frac{2 \cdot a_a}{d_h}\right)-1,405\right)}\,$ ; $l_h = N \cdot 3 \cdot a_a\,$ ;

négyzet

$a_a = a_b + d_h\,$ ; $a_b = a_a - d_h\,$ ; $L = \frac{2}{\pi} \cdot \mu_r \cdot \mu_0 \cdot a_a \cdot N^2 \cdot \left(\ln\left(\frac{2 \cdot a_a}{d_h}\right)-0,774\right)\,$ ; $N = \sqrt\frac{\pi \cdot L}{2 \cdot \mu_r \cdot \mu_0 \cdot a_a \cdot \left(\ln\left(\frac{2 \cdot a_a}{d_h}\right)-0,774\right)}\,$ ; $l_h = N \cdot 4 \cdot a_a\,$ ;

kör

$d_a = d_b + d_h\,$ ; $d_a = 2 \cdot r_a\,$ ; $d_a = 2 \cdot r_b + d_h\,$ ; $d_b = d_a - d_h\,$ ; $L = \frac{1}{2} \cdot \mu_r \cdot \mu_0 \cdot d_a \cdot N^2 \cdot \left(\ln\left(\frac{8\cdot d_a}{d_h}\right)-2\right)\,$ ; $N = \sqrt\frac{2 \cdot L}{\mu_r \cdot \mu_0 \cdot d_a \cdot \left(\ln\left(\frac{8\cdot d_a}{d_h}\right)-2\right)}\,$ ; $l_h = N \cdot \pi \cdot d_a\,$ ;

egysoros tekercs

$L_0 = \frac{d_a \cdot N^2}{ 0,14 \cdot \frac{l}{d_a} + 0,04} \,$ ; $L_0 = \frac{\mu_r \cdot \mu_0 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2}{1,7593 \cdot l + 0,50266 \cdot d_a} \,$ ;

$L_1 = \frac{d_a^2 \cdot N^2}{100 \cdot l + 45 \cdot d_a} \,$ ; $L_1 = \frac{\mu_r \cdot \mu_0 \cdot d_a^2 \cdot N^2}{1,2566 \cdot l + 0,56549 \cdot d_a} \,$ ;

$L_2 = \frac{{r_a}^2 \cdot N^2}{10 \cdot l + 9 \cdot r_a} \,$ ; $L_2 = \frac{\mu_r \cdot \mu_0 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2}{1,2767 \cdot l+ 0,57454 \cdot d_a} \,$

$L_3 = k \cdot d_a \cdot N^2 \,$ ; $L_3 = k \cdot \mu_r \cdot \mu_0 \cdot d_a \cdot N^2 \,$ ;

$0,01 \leq \frac{d_a}{l} \leq 1$; $k = 8,04 \cdot 10^{-3} \cdot \left( \frac{d_a}{l} \right)^{0,912} \,$ ; $k = 0,64 \cdot \left( \frac{d_a}{l} \right)^{0,912} \,$ ;

$1 \lt \frac{d_a}{l} \leq 100$; $k = 8,19 \cdot 10^{-3} + 6,84 \cdot 10^{-3} \cdot \ln \left( \frac{d_a}{l} \right) \,$ ; $k = 0,652 + 0,544 \cdot \ln \left( \frac{d_a}{l} \right) \,$ ;

$l_h = \sqrt{ \left( N \cdot \pi \cdot d_a \right)^2 + l^2}\,$ ;

i

$A_P = \frac{P_k}{P_b}\,$ ; $A_U = \frac{U_k}{U_b}\,$ ;

$P_k = A_P \cdot P_b\,$ ; $U_k = A_U \cdot U_b\,$ ;

$A_{Ps} = A_{P0} \cdot \dots \cdot A_{P4}\,$ ; $A_{Us} = A_{U0} \cdot \dots \cdot A_{U4}\,$ ;

$G_p = G_0 + \dots + G_4\,$ ; $G_s = \frac{1}{\frac{1}{G_0} + \dots + \frac{1}{G_4}}\,$ ;

$f_s = f_0 + \dots + f_4\,$ ; $I_s = I_0 + \dots + I_4\,$ ; $l_s = l_0 + \dots + l_4\,$ ; $P_s = P_0 + \dots + P_4\,$ ; $t_s = t_0 + \dots + t_4\,$ ; $U_s = U_0 + \dots + U_4\,$ ;

:)

$p_g = \frac{g}{A}\,$ ;