Induktivitás
Tartalomjegyzék
Az induktivitás feladata
- aluláteresztő szűrőként zavarszűrés
- kondenzátorral összekapcsolva sávszűrő (LC szűrő)
- a mágneses tér összeomlasztásán alapuló feszültségcsökkentő illetve feszültségnövelő kapcsolás fojtója
Induktivitásból nem lehet aluláteresztő szűrőt késziteni. Ahhoz kondi is kell. Kondenzátorral összekapcsolva rezgőkört alkot.
Amúgy meg inkább az induktivitás működésére kellene összpontosítani. Hogy mindenki arra használhassa amire lehet.
Az induktivitás fogalma
Az induktivitás a következő összefüggéssel számítható ki: [math]L = \mu_0 \mu_r \frac{A}{l} N^2 = A_L * N^2[/math]
ahol A a tekercs keresztmetszete, l a tekercs hossza, N a tekercs menetszáma.
A vákum permeabilitása: [math]\mu_0 = 4\pi*10^{-7} = 1.256*10^{-6}[/math], levegő esetén a relatív permeabilitás értéke 1.
A induktivitás hátteréről bővebben a mágneses mező című fejezetben olvashatunk.
Az induktivitás talán egy fizikai jelenség, ami csökkenti a vezetőben kialakuló áramot a frekvencia függvényében. A főleg a vezető hosszától függ. Ezért gyakran feltekercselik hogy közelebb legyen a másik vége. Az ilyen feltekercselt vezetéket nevezik tekercsnek. Van kezdete és vége. Mint egy logikus gondolatsornak. Amit érdemes előterjeszteni.
Az induktivitás egyenáramú körben
Az ideális tekercs kapcsaira egy ismert feszültségű forrást kapcsolva a kialakuló áram nagysága: I = U * t.
A tekercsben tárolt energia: [math]E=\frac{1}{2} L I^2[/math]
Az induktivitás váltakozóáramú körben
Az induktivitás látszólagos ellenállása adott frekvencián: [math]X_L = 2\pi*f*L = 6.283*f*L[/math], ahol L az induktivitás és f a frekvencia.
