Alkatrész értéksorok
A passzív alkatrészek (ellenállásokat, kondenzátorokat gyári induktivitásokat, stb.) névértékeit szabványosítani volt célszerű, tehát bármely gyártó termékeit használjuk fel, névértékben és tűrésben cserélhetőnek kell lennie.
Az kézenfekvő, hogy dekádokra (azaz 10 hatványai szerint) kell osztani a teljes értéktartományt.
Például ha valamit legyártanak 5-ös értékkel, akkor annak 10 hatványai szerint is gyártanak értékeket (lásd még mértékegység prefixek).
| Pozitív kitevővel | Negatív kitevővel | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| 5 * 100 | = 5 * 1 | = 5 | - | |||
| 5 * 101 | = 5 * 10 | = 50 | 5 * 10-1 | = 5 * 0.1 | = 0.5 | |
| 5 * 102 | = 5 * 100 | = 500 | 5 * 10-2 | = 5 * 0.01 | = 0.05 | |
| ... | ... | ... | ... | ... | ... | |
De az is látszik, hogy ez nem elég. További - lehetőleg egyenletes felosztású értéksort kell csinálni.
Tartalomjegyzék
Az E értéksor elméleti háttere
Az alkatrész névértékek szabványosítására találták ki az E sorokat. Első komolyabb használatban az E6 állt, amely 6 részre osztotta a névértéket 1 dekádon (10-szeres értéken) belül. Azaz ellenállás esetén 1 kohm és 9.99 kohm közt 6 féle érték közül lehetett választani.
Az értékeket úgy választották meg, hogy a relatív eltérésük mindenhol azonos legyen, ezáltal az értékek mértani sor szerint követik egymást.
Matematikai összefüggésként felírva például az E6-os sort:
- 1. eleme az 1 (vagy általánosabban valamely hatványa, pl. 0,1 1 10 100 1000 ... - alább 1-re vezetjük végig.)
- 2. eleme: 1*K = K
- 3. eleme: 1*K*K = K2
- 4. eleme: 1*K*K*K = K3
- 5. eleme: 1*K*K*K*K = K4
- 6. eleme: 1*K*K*K*K*K = K5
Mennyi a K az E6-os sor esetén? Tekintettel arra, hogy az 1 után 6-al következő elem éppen 10-szeres értékű kell, hogy legyen, így K6 = 10. Ebből levezethető, hogy [math]K=\sqrt[6]{10} = 1,4678[/math].
Általánosan írva egy E sor adott elem értékét: [math]szamitott\_ertek = \sqrt[E]{10}^N[/math], ahol E az E sor értéke (pl. E24 esetén 24), N pedig 0...E-1 közt az 1-től N-el feljebb található elem.
A gyakorlatban persze az 1 utáni első elem nem az 1,4678 értéket írják rá, hanem az 1,5-öt, a második elemre sem a 2,154-et, hanem a 2,2-t és így tovább.
Milyen E sorok léteznek és mekkora a tűrésük ?
Az E6-os sor 20%-os tűréssel rendelkezett, amely azt jelentette, hogy az adott alkatrész értéke 20%-kal térhet el maximum a névleges értékétől. Ez egy 1,5 ohm-os ellenállás esetén azt jelenti, hogy az értéke 1,5*0,8 ... 1,5*1.2 közt, azaz 1,2 ... 1,8 közt lehet. Figyeljük meg, hogy az 1 ohm-os ellenállás felső értéke 1*1.2 = 1,2, ami az 1,5 ohm-os ellenállás gyártásának alsó értéke. Illetve a 2,2 ohm-os alsó értéke 2,2*0.8 = 1,76 ohm. Azaz gyakorlatilag az 1,5 ohmos ellenállás gyártás során való eltérése nem fedi, vagy csak nagyon minimális átfedésben áll a következő elemmel.
- E6: 20% tűrésű (lásd fenti példa) - napjainkban csak az elektrolit kondenzátorok esetén használjuk ennek a sornak az értékeit, de ott is 10%-os pontossággal.
- E12: 10% tűrésű - régebbi ellenállások esetén jellemző. Illetve kondenzátor névértékekben - de a tűrése 5%-os, csak a névértéke nem finomabb!
- E24: 5%-os - ellenállások esetén ez a leg elterjedtebb széria.
- E48: 2%-os - indokolt esetben
- E96: 1%-os - indokolt esetben, főleg műszerek esetén találkozhatunk vele
- E192: 0,5, 0,25, 0,1% - kizárólag műszerekben találkozhatunk vele.
Elterjedt értéksorok elemei
| E6 | 1 | 1,5 | 2,2 | 3,3 | 4,7 | 6,8 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| E12 | 1 | 1,2 | 1,5 | 1,8 | 2,2 | 2,7 | 3,3 | 3,9 | 4,7 | 5,6 | 6,8 | 8,2 | ||||||||||||
| E24 | 1 | 1,1 | 1,2 | 1,3 | 1,5 | 1,6 | 1,8 | 2 | 2,2 | 2,4 | 2,7 | 3 | 3,3 | 3,6 | 3,9 | 4,3 | 4,7 | 5,1 | 5,6 | 6,2 | 6,8 | 7,5 | 8,2 | 9,1 |
A teljes értéksor felsorolása
Amennyiben nem elégszünk meg az E6, E12 és E24 biztosította kínálattal, akkor a teljesség kedvéért álljon itt az E48, E96, E192 sor is:
|
|
|
