Induktivitás
A lap korábbi változatát látod, amilyen HG2ECZ (vitalap | közreműködések) 2006. június 8., 15:40-kor történt szerkesztése után volt. (→Az induktivitás fogalma)
Tartalomjegyzék
Az induktivitás feladata
- aluláteresztő szűrőként zavarszűrés
- kondenzátorral összekapcsolva sávszűrő (LC szűrő)
- a mágneses tér összeomlasztásán alapuló feszültségcsökkentő illetve feszültségnövelő kapcsolás fojtója
Az induktivitás fogalma
Az induktivitás a következő összefüggéssel számítható ki: [math]L = \mu_0 \mu_r \frac{A}{l} N^2 = A_L * N^2[/math]
ahol A a tekercs keresztmetszete, l a tekercs hossza, N a tekercs menetszáma.
A vákum permeabilitása: [math]\mu_0 = 4\pi*10^{-7} = 1.256*10^{-6}[/math], levegő esetén a relatív permeabilitás értéke 1.
A induktivitás hátteréről bővebben a mágneses mező című fejezetben olvashatunk.
Az induktivitás egyenáramú körben
Az ideális tekercs kapcsaira egy ismert feszültségű forrást kapcsolva a kialakuló áram nagysága: I = U * t.
A tekercsben tárolt energia: [math]E=\frac{1}{2} L I^2[/math]
Az induktivitás váltakozóáramú körben
Az induktivitás látszólagos ellenállása adott frekvencián: [math]X_L = 2\pi*f*L = 6.283*f*L[/math], ahol L az induktivitás és f a frekvencia.