„Rádióamatőr műholdak” változatai közötti eltérés
| 14. sor: | 14. sor: | ||
#* MEO (Medium Earth Orbit = középmagas pályára állított) műholdak, 10 000..20 000 km magasságban, kb. 6..12 órás keringési idővel. | #* MEO (Medium Earth Orbit = középmagas pályára állított) műholdak, 10 000..20 000 km magasságban, kb. 6..12 órás keringési idővel. | ||
#* GEO (Geostationar = geostacionárius, állandó helyü) műholdak, 36 000 km magasságban, egyenlitő felett. ugyanazon helyen állónak látszik. Előnye: nem kell forgatni az antennát. Hátránya: nagy nyereségű antenna kell a vételéhez. | #* GEO (Geostationar = geostacionárius, állandó helyü) műholdak, 36 000 km magasságban, egyenlitő felett. ugyanazon helyen állónak látszik. Előnye: nem kell forgatni az antennát. Hátránya: nagy nyereségű antenna kell a vételéhez. | ||
| − | #* Elliptikus pályára állított műhold. Ennek van egy rövid | + | #* HEO (High Earth Orbit = magas pályára állított) műholdak, A geostacionárius műholdaknál magasabb pályán. Nincs nagy gyakorlati jelentősége. |
| + | #* Elliptikus pályára állított műhold. Ennek van egy rövid idejű LEO pályás pályarésze és egy hosszabb idejű MEO tartományba eső pályarésze. | ||
Összefüggés a magasság és a keringési idő között: <math>T_{sec} = \frac{2\pi}{R} \sqrt{\frac{r^3}{g}} = 9.959\cdot 10^{-3} \cdot \sqrt{{r_{km}}^3} = 314,9 \cdot \sqrt{{r_{ekm}}^3}</math>, ahol T<sub>sec</sub> a másodpercben mért idő, R a Föld sugara (6370 km), r a Föld középpontjától való távolság, r<sub>km</sub> az előző de kilométerben, r<sub>ekm</sub> az előző de ezerkilométerben, g a gravitációs állandó (9.81). | Összefüggés a magasság és a keringési idő között: <math>T_{sec} = \frac{2\pi}{R} \sqrt{\frac{r^3}{g}} = 9.959\cdot 10^{-3} \cdot \sqrt{{r_{km}}^3} = 314,9 \cdot \sqrt{{r_{ekm}}^3}</math>, ahol T<sub>sec</sub> a másodpercben mért idő, R a Föld sugara (6370 km), r a Föld középpontjától való távolság, r<sub>km</sub> az előző de kilométerben, r<sub>ekm</sub> az előző de ezerkilométerben, g a gravitációs állandó (9.81). | ||
| 20. sor: | 21. sor: | ||
A fenti összefüggésből látszik, hogy egy dupla magasságban levő műhold 2,83-szor lassabban kering, míg egy Földközéptől számítva 4-szer magasabban levő műhold 8-szor lassabban kering. | A fenti összefüggésből látszik, hogy egy dupla magasságban levő műhold 2,83-szor lassabban kering, míg egy Földközéptől számítva 4-szer magasabban levő műhold 8-szor lassabban kering. | ||
| − | ''' | + | '''Rádióamatőr műholdakat LEO pályán illetve elliptikus pályán találhatunk.''' |
== A rádióamatőr műholdak szolgáltatásai == | == A rádióamatőr műholdak szolgáltatásai == | ||
A lap 2006. szeptember 25., 01:07-kori változata
Az első műhold az 1957-ben felbocsátott Cпуthиk (Szputnyik) volt, amely még csak jeladót tartalmazott. A 3 évvel később fellőtt Echo már vette és vissza is sugározta a bolygónkról sugárzott jelet. Ezután az események felgyorsultak. Az 1970-es évek végén rádióamatőr célra is lőttek fel műholdat.
Műholdak csoportosítása
- Felhasználási terület szerint:
- Műsorszórás céljára (rádió, TV)
- Kommunikációs célokra (pl. Iridium)
- Meteorológiai célokra
- Navigációs célokra (GPS, EGNOS, Galileo)
- Hadászati célokra
- Rádióamatőr kommunikációs célokra
- Pályamagasság szerint
- LEO (Low Earth Orbit = alacsony pályra állított) műholdak, 400-1500 km magasságban, 1,5..2 órás keringési idővel. Előnye: kis nyereségű antenna elegendő. Hátránya: 20-40 percig látszik a horizonton, az irányított antennát forgatni kell.
- MEO (Medium Earth Orbit = középmagas pályára állított) műholdak, 10 000..20 000 km magasságban, kb. 6..12 órás keringési idővel.
- GEO (Geostationar = geostacionárius, állandó helyü) műholdak, 36 000 km magasságban, egyenlitő felett. ugyanazon helyen állónak látszik. Előnye: nem kell forgatni az antennát. Hátránya: nagy nyereségű antenna kell a vételéhez.
- HEO (High Earth Orbit = magas pályára állított) műholdak, A geostacionárius műholdaknál magasabb pályán. Nincs nagy gyakorlati jelentősége.
- Elliptikus pályára állított műhold. Ennek van egy rövid idejű LEO pályás pályarésze és egy hosszabb idejű MEO tartományba eső pályarésze.
Összefüggés a magasság és a keringési idő között: [math]T_{sec} = \frac{2\pi}{R} \sqrt{\frac{r^3}{g}} = 9.959\cdot 10^{-3} \cdot \sqrt{{r_{km}}^3} = 314,9 \cdot \sqrt{{r_{ekm}}^3}[/math], ahol Tsec a másodpercben mért idő, R a Föld sugara (6370 km), r a Föld középpontjától való távolság, rkm az előző de kilométerben, rekm az előző de ezerkilométerben, g a gravitációs állandó (9.81).
A fenti összefüggésből látszik, hogy egy dupla magasságban levő műhold 2,83-szor lassabban kering, míg egy Földközéptől számítva 4-szer magasabban levő műhold 8-szor lassabban kering.
Rádióamatőr műholdakat LEO pályán illetve elliptikus pályán találhatunk.
A rádióamatőr műholdak szolgáltatásai
- Fónia átjátszó
- AFSK csomagrádió node, mini BBS
- AFSK APRS node
- Telemetria adatok sugárzása
Kommunikáció a rádióamatőr műholdakon keresztül
A rádióamatőr műhold igen szűk kommunikációs keresztmetszetet biztosít, ugyanis a kevés műholdra sok rádióamatőr felhasználó jut. Ezért az idő nagy részében figyeljünk és csak ritkán akarjunk adni. Műholdon elhelyezett átjátszót jellemzően keresztsávos üzemmódban lehet használni ( páldául a felmenő frenvencia 70 cm-es, a lejövő 2 méteres. A műhold sebességénél már figyelembe kell venni a Doppler-hatást. A műholdak követését programok segítik; akár az antennák 3D irányításával. Pályaadatok letölthetők.
