„Átjátszó” változatai közötti eltérés
a |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | Az '''átjátszók''' a rádióállomások lefedettségi területének, az elérhető ellenállomások számának növelésére szolgálnak. Az alábbiakban a különböző működési elvű átjátszókat tekintjük át. | |
| − | Egyik az ismétlő ( | + | == Ismétlő ("papagáj") == |
| − | Ez a vett adatot tárolja | + | |
| − | Mivel az ismétlő vevőjének nem kell működnie akkor, amikor a visszajátszáskor az adó működik, a vételi és adási vivőfrekvencia lehet ugyanaz ( [[szimplex]] ). | + | Egyik az ismétlő (''repeater''), papagáj (parrot) rendszerű. |
| − | + | Ez a vett adatot tárolja a memóriájában, majd felerősítve megismétli. | |
| − | Tipikusan így | + | Mivel az ismétlő vevőjének nem kell működnie akkor, amikor a visszajátszáskor az adó működik, a vételi és adási vivőfrekvencia lehet ugyanaz ([[szimplex]]). |
| + | A legtöbb esetben így az vevő és az adó frekvenciája megegyezik. | ||
| + | |||
| + | Tipikusan így működnek | ||
| + | * [[SSTV]] ismétlő | ||
| + | * [[csomagrádió]]s és [[APRS]] csomópont. | ||
Alkalmazása szükségszerű, ha a sáv szélessége túl kicsi egy [[duplex]] átjátszó üzemeltetéséhez. | Alkalmazása szükségszerű, ha a sáv szélessége túl kicsi egy [[duplex]] átjátszó üzemeltetéséhez. | ||
| − | Ilyen például a PR 27 ( CB ) | + | Ilyen például a PR 27 (CB) és a PMR 446 (PMR) (nem amatőr) sáv. |
[[Kép:Átjátszó papagáj.gif]] | [[Kép:Átjátszó papagáj.gif]] | ||
| 14. sor: | 19. sor: | ||
Másik típus az, amely a vett adatot azonnal, egyidőben kisugározza - felerősítve. | Másik típus az, amely a vett adatot azonnal, egyidőben kisugározza - felerősítve. | ||
| − | Ez az átjátszó ( '''relay''' ). | + | Ez az átjátszó ('''relay'''). |
| − | Nincs benne memória, a vevője folyamatosan működik, akkor is, amikor az adója teljes | + | Nincs benne memória, a vevője folyamatosan működik, akkor is, amikor az adója teljes teljesítménnyel ad. |
| + | |||
Igen nehéz konstrukciós és karbantartási feladat, hogy az adó teljesítményének csak olyan kis része jusson a vevő bemenetére, amitől az még nem süketül le. | Igen nehéz konstrukciós és karbantartási feladat, hogy az adó teljesítményének csak olyan kis része jusson a vevő bemenetére, amitől az még nem süketül le. | ||
Azonos frekvencián ez gyakorlatilag megoldhatatlan. | Azonos frekvencián ez gyakorlatilag megoldhatatlan. | ||
Ezért az átjátszó - s ennek következtében az átjátszóval összeköttetésben lévő állomás is - más vivőfrekvencián ad, mint vesz. | Ezért az átjátszó - s ennek következtében az átjátszóval összeköttetésben lévő állomás is - más vivőfrekvencián ad, mint vesz. | ||
| − | + | Ez a [[duplex]] frekvenciahasználat. | |
| − | A vételi és adási frekvencia különbsége a duplex- távolság. Beszédátjátszóknál 144 MHz-es amatőrsávban ez -0.6 MHz ( 0.42% ), 432 MHz-es sávban -1.6 MHz ( 0.37% ). | + | |
| − | Aránylag jó elválasztást ad - megfelelő telepítéssel - ha két külön antennát használnak, esetleg különböző polarizációs | + | A vételi és adási frekvencia különbsége a ''duplex-távolság''. Beszédátjátszóknál 144 MHz-es amatőrsávban ez -0.6 MHz (0.42%), 432 MHz-es sávban -1.6 MHz (0.37%). |
| + | |||
| + | Aránylag jó elválasztást ad - megfelelő telepítéssel - ha két külön antennát használnak, esetleg különböző [[polarizációs sík]]kal. | ||
Praktikusabb azonban egy antennát használni, egy levezető kábellel, és az átjátszó mellett szétválasztani a vételi és adási frekvenciájú jelet. | Praktikusabb azonban egy antennát használni, egy levezető kábellel, és az átjátszó mellett szétválasztani a vételi és adási frekvenciájú jelet. | ||
| − | Ezt teszi az a bizonyos duplex-szűrő, amit egyébként duplexernek is neveznek. | + | Ezt teszi az a bizonyos [[duplex-szűrő]], amit egyébként duplexernek is neveznek. |
| − | Analizálva az átjátszót feltűnt, hogy az egy vevőből ( végpont ), pár centiméter hangfrekvenciás vezetékből ( fizikai összeköttetés ) és adóból ( másik végpont ) áll. | + | Analizálva az átjátszót feltűnt, hogy az egy vevőből (végpont), pár centiméter hangfrekvenciás vezetékből (fizikai összeköttetés) és adóból (másik végpont) áll. |
A kapcsolat mindig [[szimplex]] az átjátszón belül. | A kapcsolat mindig [[szimplex]] az átjátszón belül. | ||
| − | + | Összefoglalva: az átjátszón belül a kapcsolat [[szimplex]], így tart fenn [[félduplex]] kapcsolatokat [[duplex]] frekvenciahasználattal [[mobil relé]] üzemmódban. | |
Megjegyzem, a műholdas rádióamatőr szolgálatnál az adási és vételi frekvencia különbsége igen nagy lehet, gyakran más sávban van. | Megjegyzem, a műholdas rádióamatőr szolgálatnál az adási és vételi frekvencia különbsége igen nagy lehet, gyakran más sávban van. | ||
| − | Az átjátszó tehát a vett jelet ( hol a tiédet, hol az enyémet ) más frekvencián felerősítve kisugározza. | + | Az átjátszó tehát a vett jelet (hol a tiédet, hol az enyémet) más frekvencián felerősítve kisugározza. |
| − | Műsorszóró technikában műsorlabdázás ( ballämpfang; | + | [[Műsorszórás|Műsorszóró]] technikában műsorlabdázás (ballämpfang; Umsetzer = átjátszó) néven ismert az a megoldás, amikor az átjátszó egy másik műsorszóró adó jelét veszi majd sugározza ki (azonos időben, más frekvencián). |
Például a Rádió GaGa fő adója Miskolcon, 96.3 MHz-en működik. | Például a Rádió GaGa fő adója Miskolcon, 96.3 MHz-en működik. | ||
| − | Ezt az adást veszi egy átjátszó és újraadja 95.9 MHz-en ( 0.42% ) | + | Ezt az adást veszi egy átjátszó és újraadja 95.9 MHz-en (0.42% eltérés) a 20 km-re északnyugatra lévő Kazincbarcikán. |
| − | Az előző, "egyidejű" átjátszótípusnál a két használó szerepcseréje miatt valamelyik készülékben ( mármint vagy az én rádiómnál vagy az átjátszónál ) változtatni kell a vételi és az adási frekvenciát. | + | Az előző, "egyidejű" átjátszótípusnál a két használó szerepcseréje miatt valamelyik készülékben (mármint vagy az én rádiómnál vagy az átjátszónál) változtatni kell a vételi és az adási frekvenciát. |
Elterjedt, hogy az átjátszó fix frekvencián vesz és ad, az én rádióm változtatja adáskor a vivőfrekvenciát. | Elterjedt, hogy az átjátszó fix frekvencián vesz és ad, az én rádióm változtatja adáskor a vivőfrekvenciát. | ||
| − | Előnye ennek a megoldásnak, hogy mindig tudod, hol keresd az átjátszót, folyamatosan hallgathatod az átjátszó | + | Előnye ennek a megoldásnak, hogy mindig tudod, hol keresd az átjátszót, folyamatosan hallgathatod az átjátszó adásának (''lejövőjének'') forgalmát. |
Hátránya, hogy adás-vétel átkapcsoláskor a rádiómnak elég gyorsan, és lehetőleg automatikusan kell frekvenciát váltania. | Hátránya, hogy adás-vétel átkapcsoláskor a rádiómnak elég gyorsan, és lehetőleg automatikusan kell frekvenciát váltania. | ||
| 54. sor: | 62. sor: | ||
Mindkét átjátszó használatára jellemző, hogy a kapcsolat [[félduplex]] köztem és az átjátszó között, az átjátszó és közted, és persze köztem és közted is. | Mindkét átjátszó használatára jellemző, hogy a kapcsolat [[félduplex]] köztem és az átjátszó között, az átjátszó és közted, és persze köztem és közted is. | ||
| − | == | + | == Rádióamatőr átjátszók == |
* [[2 méter]]es sávban | * [[2 méter]]es sávban | ||
A lap 2006. július 6., 15:01-kori változata
Az átjátszók a rádióállomások lefedettségi területének, az elérhető ellenállomások számának növelésére szolgálnak. Az alábbiakban a különböző működési elvű átjátszókat tekintjük át.
Tartalomjegyzék
Ismétlő ("papagáj")
Egyik az ismétlő (repeater), papagáj (parrot) rendszerű. Ez a vett adatot tárolja a memóriájában, majd felerősítve megismétli. Mivel az ismétlő vevőjének nem kell működnie akkor, amikor a visszajátszáskor az adó működik, a vételi és adási vivőfrekvencia lehet ugyanaz (szimplex). A legtöbb esetben így az vevő és az adó frekvenciája megegyezik.
Tipikusan így működnek
- SSTV ismétlő
- csomagrádiós és APRS csomópont.
Alkalmazása szükségszerű, ha a sáv szélessége túl kicsi egy duplex átjátszó üzemeltetéséhez. Ilyen például a PR 27 (CB) és a PMR 446 (PMR) (nem amatőr) sáv.
Átjátszó
Másik típus az, amely a vett adatot azonnal, egyidőben kisugározza - felerősítve. Ez az átjátszó (relay). Nincs benne memória, a vevője folyamatosan működik, akkor is, amikor az adója teljes teljesítménnyel ad.
Igen nehéz konstrukciós és karbantartási feladat, hogy az adó teljesítményének csak olyan kis része jusson a vevő bemenetére, amitől az még nem süketül le. Azonos frekvencián ez gyakorlatilag megoldhatatlan. Ezért az átjátszó - s ennek következtében az átjátszóval összeköttetésben lévő állomás is - más vivőfrekvencián ad, mint vesz. Ez a duplex frekvenciahasználat.
A vételi és adási frekvencia különbsége a duplex-távolság. Beszédátjátszóknál 144 MHz-es amatőrsávban ez -0.6 MHz (0.42%), 432 MHz-es sávban -1.6 MHz (0.37%).
Aránylag jó elválasztást ad - megfelelő telepítéssel - ha két külön antennát használnak, esetleg különböző polarizációs síkkal. Praktikusabb azonban egy antennát használni, egy levezető kábellel, és az átjátszó mellett szétválasztani a vételi és adási frekvenciájú jelet. Ezt teszi az a bizonyos duplex-szűrő, amit egyébként duplexernek is neveznek.
Analizálva az átjátszót feltűnt, hogy az egy vevőből (végpont), pár centiméter hangfrekvenciás vezetékből (fizikai összeköttetés) és adóból (másik végpont) áll. A kapcsolat mindig szimplex az átjátszón belül. Összefoglalva: az átjátszón belül a kapcsolat szimplex, így tart fenn félduplex kapcsolatokat duplex frekvenciahasználattal mobil relé üzemmódban.
Megjegyzem, a műholdas rádióamatőr szolgálatnál az adási és vételi frekvencia különbsége igen nagy lehet, gyakran más sávban van. Az átjátszó tehát a vett jelet (hol a tiédet, hol az enyémet) más frekvencián felerősítve kisugározza.
Műsorszóró technikában műsorlabdázás (ballämpfang; Umsetzer = átjátszó) néven ismert az a megoldás, amikor az átjátszó egy másik műsorszóró adó jelét veszi majd sugározza ki (azonos időben, más frekvencián). Például a Rádió GaGa fő adója Miskolcon, 96.3 MHz-en működik. Ezt az adást veszi egy átjátszó és újraadja 95.9 MHz-en (0.42% eltérés) a 20 km-re északnyugatra lévő Kazincbarcikán.
Az előző, "egyidejű" átjátszótípusnál a két használó szerepcseréje miatt valamelyik készülékben (mármint vagy az én rádiómnál vagy az átjátszónál) változtatni kell a vételi és az adási frekvenciát. Elterjedt, hogy az átjátszó fix frekvencián vesz és ad, az én rádióm változtatja adáskor a vivőfrekvenciát. Előnye ennek a megoldásnak, hogy mindig tudod, hol keresd az átjátszót, folyamatosan hallgathatod az átjátszó adásának (lejövőjének) forgalmát. Hátránya, hogy adás-vétel átkapcsoláskor a rádiómnak elég gyorsan, és lehetőleg automatikusan kell frekvenciát váltania.
Retranszlációs átjátszó
Retranszlációs átjátszó használatához elegendő, ha szimplex frekvenciahasználatú rádióink vannak. Én ráhangolok az egyik frekvenciára, te a másikra. Az átjátszó pedig automatikusan váltogatja a saját vételi és adási frekvenciáját az adatáramlás irányának megfelelően. Ha nem használod az átjátszót, csak a forgalmát akarod hallgatni, két frekvenciát célszerű figyelned.
Mindkét átjátszó használatára jellemző, hogy a kapcsolat félduplex köztem és az átjátszó között, az átjátszó és közted, és persze köztem és közted is.
Rádióamatőr átjátszók
Lásd szimplex, félduplex, duplex, mobil relé, átjátszó.
