Rádióamatőr műholdak

Az első műhold az 1957-ben felbocsátott Cпуthиk (Szputnyik) volt, amely még csak jeladót tartalmazott. A 3 évvel később fellőtt Echo már vette és vissza is sugározta a bolygónkról sugárzott jelet. Ezután az események felgyorsultak. Az 1970-es évek végén rádióamatőr célra is lőttek fel műholdat.

Műholdak csoportosítása

1. Felhasználási terület szerint:
   • Műsorszórás céljára (rádió, TV)
   • Kommunikációs célokra (pl. Iridium)
   • Meteorológiai célokra
   • Navigációs célokra (GPS, EGNOS, Galileo)
   • Hadászati célokra
   • Rádióamatőr kommunikációs célokra
2. Pályamagasság szerint
   • LEO (Low Earth Orbit = alacsony pályra állított) műholdak, 400-1500 km magasságban, 1,5..2 órás keringési idővel. Előnye: kis nyereségű antenna elegendő. Hátránya: 20-40 percig látszik a horizonton, az irányított antennát forgatni kell.
   • MEO (Medium Earth Orbit = középmagas pályára állított) műholdak, 10 000..20 000 km magasságban, kb. 6..12 órás keringési idővel.
   • GEO (Geostationar = geostacionárius, állandó helyü) műholdak, 36 000 km magasságban, egyenlitő felett. ugyanazon helyen állónak látszik. Előnye: nem kell forgatni az antennát. Hátránya: nagy nyereségű antenna kell a vételéhez.
   • HEO (High Earth Orbit = magas pályára állított) műholdak, A geostacionárius műholdaknál magasabb pályán. Nincs nagy gyakorlati jelentősége.
   • Elliptikus pályára állított műhold. Ennek van egy rövid idejű LEO pályás pályarésze és egy hosszabb idejű MEO tartományba eső pályarésze.

Összefüggés a magasság és a keringési idő között: [math]T_{sec} = \frac{2\pi}{R} \sqrt{\frac{r^3}{g}} = 9.959\cdot 10^{-3} \cdot \sqrt{{r_{km}}^3} = 314,9 \cdot \sqrt{{r_{ekm}}^3}[/math], ahol T_sec a másodpercben mért idő, R a Föld sugara (6370 km), r a Föld középpontjától való távolság, r_km az előző de kilométerben, r_ekm az előző de ezerkilométerben, g a gravitációs állandó (9.81).

A fenti összefüggésből látszik, hogy egy dupla magasságban levő műhold 2,83-szor lassabban kering, míg egy Földközéptől számítva 4-szer magasabban levő műhold 8-szor lassabban kering.

Rádióamatőr műholdakat LEO pályán illetve elliptikus pályán találhatunk.

A rádióamatőr műholdak szolgáltatásai

• Fónia átjátszó
• AFSK csomagrádió node, mini BBS
• AFSK APRS node
• Telemetria adatok sugárzása

Kommunikáció a rádióamatőr műholdakon keresztül

A rádióamatőr műhold igen szűk kommunikációs keresztmetszetet biztosít, ugyanis a kevés műholdra sok rádióamatőr felhasználó jut. Ezért az idő nagy részében figyeljünk és csak ritkán akarjunk adni. Műholdon elhelyezett átjátszót jellemzően keresztsávos üzemmódban lehet használni ( páldául a felmenő frenvencia 70 cm-es, a lejövő 2 méteres. A műhold sebességénél már figyelembe kell venni a Doppler-hatást. A műholdak követését programok segítik; akár az antennák 3D irányításával. Pályaadatok letölthetők.