Antennák

Mottó: A legjobb erősítő az antenna.

Folyománya: A legjobb antenna az ellenállomásig ér. Csak a forgatás problematikus

Antennák a hosszúhullámú (2200 méteres) sávra

• Tekercsantennák

Antennák a rövidhullámú sávokra

Alapszabály, hogy a jó antenna a legfontosabb eleme egy rádióállomásnak. Sokan elhanyagolják ezt a kérdést és "valami dróttal" rádióznak, pedig hihetetlen különbségeket lehet tapasztalni egy jó antenna használata esetén. Sajnos azt is el kell fogadni, a mai viszonyok nem kedveznek nekünk, aki nem családi házban lakik, annak rendkívül nehéz megfelelő engedélyek birtokába jutnia, ennek ellenére törekedni kell a kivitelezhető legjobb antenna megépítésére. De ami a legfontosabb, az antennánk rendelkezzen megfelelő földeléssel, abban soha ne kössünk kompromisszumot !

• Huzal antennák
• Quad antennák
• BEAM antennák
• EH antenna
• Körsugárzó antennák - vertikális antennák
• Többsávos (multiband) antennák

Antennák az URH sávra

• Körsugárzó antennák
• Yagi antennák
• Quad antennák
• Ablakkeret antennák

Antennák az SHF sávra

• Körsugárzó antennák
• Dupla quad antenna - NYÁK-ra elkészíthető
• Paraboloid antennák

Egyéb mechanikai konstrukciók

• Antennaárbócok

Villámvédelem

• villámvédelem célja az emberi élet és a vagyontárgyak védelme a villámcsapás káros hatásai ellen. A vagyontárgyak védelme egyben gazdaságossági kérdés is. Ebből következik, hogy csak azon eszközöket védjük, amelyek a villámvédelem hiányában az emberi életet veszélyeztetik, vagy villámcsapás estén a javításuk, pótlásuk számottevően többe kerül, mint a villámhárító rendszer kiépítése. Ez utóbbi tézisből következik, hogy a rádióamatőr antennát villámcsapás ellen nem védjük, mert a villámvédelme többe kerül, mint villámcsapás esetén a javítása, vagy pótlása. Az antennát általában, mint természetes villámvédelmi felfogót hasznosítjuk. Akkor hát mit is védünk? Röviden a rádióamatőrt és a vele együtt élőket, a lakást, az építményt és a drága elektronikus készülékeket.

• A villámvédelemre vonatkozó előírások:

MSZ 274-1:1977; MSZ 274-2:1981; MSZ 274-3:1981; MSZ 274-4:1977; MSZ 274-2:1981/1M:2001; 
MSZ 274-3:1981/2M:2001  Villámvédelem (szabványsorozat) 
MSZ IEC 1312-1:1977 Elektromágneses impulzus elleni védelem. Általános alapelvek.
2/2002 (I.23.) BM rendelet (egyebek mellett tartalmazza a teljes 274 szabványsorozat előírásait)

(folyt köv.)

Rendkívül fontos, hogy az antennáink megfelelő módon le legyek földelve. Villámcsapás esetén a földeletlen antenna a levezető kábelen keresztül beviszi a villámot a lakásba, aminek a következményeit gondolom nem kell különösebben ecsetelni. De a szimmetrikus huzalantennák statikus feltöltődése sem kellemes dolog, ha rajtunk keresztül egyenlítődik ki . . . .

Yagi és vertikális antennáknál viszonylag könnyű a helyzet. Az antenna általában galvanikusan földelt, így elég az antenna árbocot ill. tartó csövet összekötni megfelelő vastag vezetékkel a házon lévő villámvédelmi rendszerrel, illetve egyedi antennatartó esetén a külön kiépített villámvédelmi földeléssel. Szimmetrikus ill. földfüggetlen antennák esetén pedig az lehet a megoldás, hogy a tápláló koaxiális vezeték harisnyáját kötjük össze még lehetőleg a tetőn a villámhárító rendszerrel. Erre célszerű egy vízmentes villanyszerelő dobozt használni, amelyben a koaxiális kábelt megszakítjuk, feldugózzuk és egy toldóval kötjük össze. Ezt a toldót pedig egy vastag vezetékkel összekötjük a villámhárítóval. Így a statikus töltéseket könnyedén leviszi (mivel a szimmetrikus antennáknál kötelező jelleggel jelen lévő balun galvanikusan rövidzár), esetleges villámcsapásnál pedig az antenna és a földelőpont között lévő kábel "halála" árán jó eséllyel megvédi a többi kábelt illetve a másik végén lévőket. Természetesen a legjobb minőségű földelés mellett is javallt zivatar esetén hanyagolni a rádiózást és célszerű kihúzni az antenna csatlakozót a készülékből. Megéri . . .