„Szakaszcsillapítás” változatai közötti eltérés
a (+számoló) |
(Kis kiegészítés) |
||
24. sor: | 24. sor: | ||
[[Decibel]]ben: <math>a_0 [dB] = 10 \cdot lg\Bigg(\frac{4\pi R}{\lambda}\Bigg)^2 - (G_A + G_V) = 32,45 + 20 \cdot lg (f_{MHz}) + 20 \cdot lg (R_{km}) - (G_A + G_V)</math> | [[Decibel]]ben: <math>a_0 [dB] = 10 \cdot lg\Bigg(\frac{4\pi R}{\lambda}\Bigg)^2 - (G_A + G_V) = 32,45 + 20 \cdot lg (f_{MHz}) + 20 \cdot lg (R_{km}) - (G_A + G_V)</math> | ||
− | <szamolo sor= | + | <szamolo sor=9 oszlop=43 szoveg="f: MHz, R: km, Ga és Gv: antenna nyeresége\\A Pki (watt) a vevő U_50ohm számításához lett megadva." jobb>f = 145;R = 30;Ga = 3;Gv = 5;Pki = 1 milli;;a_dB=32,45+20*log10(f)+20*log10(R)-(Ga+Gv);U_50ohm=sqrt(Pki*50)/exp10(a_dB/20);S = S_URH(U_50ohm);</szamolo> |
És ez az érték a gyakorlatban még kedvezőtlenebb, ha | És ez az érték a gyakorlatban még kedvezőtlenebb, ha | ||
− | * [[többutas terjedés]] hatására részleges kioltódással | + | * [[többutas terjedés]] hatására részleges vagy esetenként teljes kioltódással kell számolni |
− | * polarizáció nem egyezik | + | * polarizáció nem egyezik, merőleges polarizáció 17 dB veszteséget is okozhat. |
− | * tereptárgy lóg bele a [[fresnel zóna]] által határolt részbe. | + | * tereptárgy lóg bele a [[fresnel zóna]] által határolt részbe, |
+ | * a Föld görbülete takar bele a [[fresnel zóna]] által határolt részbe. | ||
[[Kategória: Hullámterjedés]] | [[Kategória: Hullámterjedés]] |
A lap 2011. február 8., 22:19-kori változata
Rádiótechnikai fogalomként szakaszcsillapításnak az a csillapítást nevezzük, amely csillapodást elszenved a jel az adóantenna koaxcsatlakozójától a vevőantenna koaxcsatlakozójáig. A kábelveszteséget már kábelcsillapításnak nevezzük, amely decibelben mért adó- és vevőoldali értéke az össz rádióba jutó jel számításakor összeadandó.
Alapok
Amennyiben az adóantenna és a vevőantenna rálát egymásra és a többutas terjedés csillapító hatásai nem jelentkeznek, akkor az alábbi összefüggés igaz:
[math]P_V = \frac{P_A G_A A_h}{4\pi R^2}[/math]
- ahol
- PV: vevő antennából kivehető teljesítmény
- PA: adóantennába táplált teljesítmény
- GA: adóantenna nyeresége
- R: adó és vevő antennája közötti távolság (méterben)
- Ah: vevőantenna hatásos felülete, [math]A_h = G_V \frac{\lambda^2}{4\pi}[/math]
- GV: vevőantenna nyeresége
- λ: hullámhossz (méterben)
Szakaszcsillapítás - rálátás esetén
A fenti részben említett összefüggésbe helyettesítve:
[math]P_V = \frac{P_A G_A G_V \lambda^2}{(4\pi R)^2}[/math]
Decibelben: [math]a_0 [dB] = 10 \cdot lg\Bigg(\frac{4\pi R}{\lambda}\Bigg)^2 - (G_A + G_V) = 32,45 + 20 \cdot lg (f_{MHz}) + 20 \cdot lg (R_{km}) - (G_A + G_V)[/math]
<szamolo sor=9 oszlop=43 szoveg="f: MHz, R: km, Ga és Gv: antenna nyeresége\\A Pki (watt) a vevő U_50ohm számításához lett megadva." jobb>f = 145;R = 30;Ga = 3;Gv = 5;Pki = 1 milli;;a_dB=32,45+20*log10(f)+20*log10(R)-(Ga+Gv);U_50ohm=sqrt(Pki*50)/exp10(a_dB/20);S = S_URH(U_50ohm);</szamolo>
És ez az érték a gyakorlatban még kedvezőtlenebb, ha
- többutas terjedés hatására részleges vagy esetenként teljes kioltódással kell számolni
- polarizáció nem egyezik, merőleges polarizáció 17 dB veszteséget is okozhat.
- tereptárgy lóg bele a fresnel zóna által határolt részbe,
- a Föld görbülete takar bele a fresnel zóna által határolt részbe.