„Szerkesztővita:Gg630504” változatai közötti eltérés
a (→c) |
a (→g) |
||
607. sor: | 607. sor: | ||
<math> R_2 = \frac{U_{out} - U_{ref}}{\frac{U_{ref}}{R_1} + I_{adj}}\, </math> ; | <math> R_2 = \frac{U_{out} - U_{ref}}{\frac{U_{ref}}{R_1} + I_{adj}}\, </math> ; | ||
<math> P_2 = {\left(\frac{U_{ref}}{R_1} + I_{adj}\right)}^2 \cdot R_2\, </math> ; | <math> P_2 = {\left(\frac{U_{ref}}{R_1} + I_{adj}\right)}^2 \cdot R_2\, </math> ; | ||
− | <math> U_{out} = | + | <math> U_{out} = \left( 1 + \frac{R_2}{R_1} \right) \cdot U_{ref} + I_{adj} \cdot R_2\, </math> ; |
== :) == | == :) == | ||
<math> p_g = \frac{g}{A}\, </math> ; | <math> p_g = \frac{g}{A}\, </math> ; |
A lap 2010. augusztus 6., 23:06-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Teszt. Nagyon teszt.
- 1.1 Jelpirézezet
- 1.2 Toroid
- 1.3 Egyenes huzal - eh1
- 1.4 Légmagos egyenlő oldalú háromszög - eoh1
- 1.5 Légmagos négyzet - n1
- 1.6 Légmagos téglalap - t1
- 1.7 Légmagos kör - k1
- 1.8 Egysoros légmagos tekercs - E1
- 1.9 Egysoros légmagos tekercs - E2
- 1.10 Egysoros légmagos tekercs - Nagaoka - E3
- 1.11 Egyrétegű légmagos tekercs - E4
- 1.12 Lapos ( spirál ) légmagos tekercs - L1
- 1.13 Lapos ( spirál ) légmagos tekercs - L2
- 1.14 Többrétegű légmagos méhsejt tekercs - T1 - Rossz
- 1.15 Többrétegű légmagos kereszttekercselésű tekercs - T2
- 1.16 Többsoros légmagos tekercs - Wheeler - T3
- 1.17 Többsoros légmagos tekercs - T4
- 1.18 Kosárfonott légmagos tekercs - K1
- 1.19 Új
- 2 Még mindig teszt. Képletek.
Teszt. Nagyon teszt.
Jelpirézezet
- dh: huzal átmérője
- lh, la, lb: huzal hossza; háromszög, négyzet, téglalap oldalának hossza
- db: tekercs belső átmérője
- dk: tekercs külső átmérője
- da: tekercs átlagos átmérője
- egyrétegű: db + dh
- többrétegű: (dk+db) / 2
- dv: tekercs vastagsága = (dk-db) / 2
- Da: toroid tekercs magjának közepes átmérője
- l: tekercs hossza
- N: menetszám
- L: induktivitás
Egyrétegű mintatekercs
- da = 30 mm = 1,1811 "
- l = 50 mm = 1,9685 "
- N = 57
Többrétegű mintatekercs
- db = 10 mm = 0,3937 "
- dk = 90 mm = 3,4533 "
- da = 50 mm = 1,9685 "
- dv = 40 mm = 1,5748 "
- l = 30 mm = 1,1811 "
- N = 57
Toroid
4 jegyű fv() tábla [math]L = \frac{ \mu_0 \cdot \mu_r \cdot \frac{\pi}{4} \cdot {d_a}^2 \cdot N^2 }{ \pi \cdot D_a }[/math] [math]L = \frac{ \mu_0 \cdot \mu_r \cdot {d_a}^2 \cdot N^2 }{4 \cdot D_a } [/math] Megjegyzés: erővonalhossz = l = π*Da. <szamolo sor=6 oszlop=38>d_a = 30 milli;D_a = 16 milli;N = 57;mu_r = 1;;L = mu0*mu_r*negyzet(d_a)*negyzet(N)/(4*D_a)</szamolo> |
Egyenes huzal - eh1
http://www.k7mem.150m.com/Electronic_Notebook/inductors/straight_wire.html [math] L = 0,0002 \cdot l_h \cdot \left(ln\left(\frac{2 \cdot l_h}{d_h}\right) - 0,75\right)[/math]
<szamolo sor=4 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">l_h = 50; d_h = 1;;L = 0.0002*l_h*(ln(2*l_h/d_h)-0.75)</szamolo> |
[math]L = \frac{1}{2 \cdot \pi} \cdot \mu_0 \cdot l_h \cdot \left(ln\left(\frac{2 \cdot l_h}{d_h}\right) - 0,75\right) [/math] [math]L = 2 \cdot 10^{-7} \cdot l_h \cdot \left(ln\left(\frac{2 \cdot l_h}{d_h}\right) - 0,75\right)[/math] <szamolo sor=4 oszlop=38>l_h = 50 milli; d_h = 1 milli;;L = 2e-7*l_h*(ln(2*l_h/d_h)-0.75)</szamolo> |
Légmagos egyenlő oldalú háromszög - eoh1
http://emclab.mst.edu/inductance/e-triangl.html [math] L = \frac{3}{2 \cdot \pi} \cdot \mu_0 \cdot l_a \cdot N^2 \cdot \left(ln\left(\frac{2 \cdot l_a}{d_h}\right)-1,405\right)[/math] [math] L = 6 \cdot 10^{-7} \cdot l_a \cdot N^2 \cdot \left(ln\left(\frac{2 \cdot l_a}{d_h}\right)-1,405\right)[/math] <szamolo sor=5 oszlop=38>l_a = 50 milli;d_h = 1 milli;N = 57;;L = 6e-7*l_a*negyzet(N)*(ln(2*l_a/d_h)-1.405)</szamolo> |
Légmagos négyzet - n1
http://emclab.mst.edu/inductance/square.html [math] L = \frac{2}{\pi} \cdot \mu_0 \cdot l_a \cdot N^2 \cdot \left(ln\left(\frac{2 \cdot l_a}{d_h}\right)-0,774\right)[/math] [math] L = 8 \cdot 10^{-7} \cdot l_a \cdot N^2 \cdot \left(ln\left(\frac{2 \cdot l_a}{d_h}\right)-0,774\right)[/math] <szamolo sor=5 oszlop=38>l_a = 50 milli;d_h = 0.5 milli;N = 57;;L = 8e-7*l_a*negyzet(N)*(ln(2*l_a/d_h)-0.774)</szamolo> |
Légmagos téglalap - t1
http://emclab.mst.edu/inductance/rectgl.html [math] L = \frac{1}{\pi} \cdot \mu_0 \cdot N^2 \cdot \left( -2 \cdot \left(l_a+l_b\right) +2 \cdot \sqrt{{l_a}^2+{l_b}^2} -l_b \cdot ln\left(\frac{l_b+\sqrt{{l_a}^2+{l_b}^2}}{l_a}\right) -l_a \cdot ln\left(\frac{l_a+\sqrt{{l_a}^2+{l_b}^2}}{l_b}\right) +l_b \cdot ln\left(\frac{4 \cdot l_b}{d_h}\right) +l_a \cdot ln\left(\frac{4 \cdot l_a}{d_h}\right) \right) [/math] [math] dx = \sqrt{{l_a}^2+{l_b}^2} [/math] [math] L = 4 \cdot 10^{-7} \cdot N^2 \cdot \left( -2 \cdot \left(l_a+l_b\right) +2 \cdot dx -l_b \cdot ln\left(\frac{l_b+dx}{l_a}\right) -l_a \cdot ln\left(\frac{l_a+dx}{l_b}\right) +l_b \cdot ln\left(\frac{4 \cdot l_b}{d_h}\right) +l_a \cdot ln\left(\frac{4 \cdot l_a}{d_h}\right) \right) [/math] Megjegyzés: dx = átló hossza. <szamolo sor=7 oszlop=38>l_a = 50 milli;l_b = 20 milli;d_h = 0.5 milli;N = 57;;dx = gyok(negyzet(l_a)+negyzet(l_b));L = 4e-7*negyzet(N)*( -2*(l_a+l_b) +2*dx -l_b*ln((l_b+dx)/l_a) -l_a*ln((l_a+dx)/l_b) +l_b*ln(4*l_b/d_h) +l_a*ln(4*l_a/d_h) )</szamolo> |
Légmagos kör - k1
http://emclab.mst.edu/inductance/circular.html [math] L = \frac{1}{2} \cdot \mu_0 \cdot d_k \cdot N^2 \cdot \left(ln\left(\frac{8\cdot d_k}{d_h}\right)-2,0\right)[/math] <szamolo sor=5 oszlop=38>d_k = 50 milli;d_h = 1 milli;N = 57;;L = mu0/2*d_k*negyzet(N)*(ln(8*d_k/d_h)-2)</szamolo> |
Egysoros légmagos tekercs - E1
Molnár, Jovitza: Rádiósok könyve, 85. oldal ( reprint 1994. ). [math]L = \frac{d_a \cdot N^2}{0,04 + 0,14 \cdot \frac{l}{d_a}}[/math]
<szamolo sor=5 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 3;l = 5;N = 57;;L=d_a*negyzet(N)/(0.04+0.14*l/d_a)</szamolo> Átalakítva: [math]L = \frac{{d_a}^2 \cdot N^2}{140 \cdot l + 40 \cdot d_a}[/math]
|
[math]L = \frac{\mu_0 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2}{1,7593 \cdot l + 0,50266 \cdot d_a}[/math] [math]L = \frac{{d_a}^2 \cdot N^2}{1,4 \cdot 10^6 \cdot l + 4 \cdot 10^5 \cdot d_a}[/math] <szamolo sor=5 oszlop=38>d_a = 30 milli;l = 50 milli;N = 57;;L=negyzet(d_a)*negyzet(N)/(1.4e6*l+4e5*d_a)</szamolo> |
Egysoros légmagos tekercs - E2
Rádióamatőrök kézikönyve 1978. 23. oldal. [math]L = \frac{d_a^2 \cdot N^2}{100 \cdot l + 45 \cdot d_a}[/math]
<szamolo sor=5 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 3;l = 5;N = 57;;L=negyzet(d_a)*negyzet(N)/(100*l+45*d_a)</szamolo> Megjegyzés: induktivitás a legnagyobb, ha da/l == 2. |
[math]L = \frac{\mu_0 \cdot d_a^2 \cdot N^2}{1,2566 \cdot l + 0,56549 \cdot d_a}[/math] [math]L = \frac{d_a^2 \cdot N^2}{10^6 \cdot l + 4,5 \cdot 10^5 \cdot d_a}[/math] <szamolo sor=5 oszlop=38>d_a = 30 milli;l = 50 milli;N = 57;;L=negyzet(d_a)*negyzet(N)/(1e6*l+4.5e5*d_a)</szamolo> |
Egysoros légmagos tekercs - Nagaoka - E3
HE 1993-03-101. [math]L = k \cdot d_a \cdot N^2[/math] Ha [math] 0,01 \lt = \frac{d_b}{l} \lt = 1[/math], akkor Ha [math] 1 \lt \frac{d_a}{l} \lt = 100[/math], akkor
<szamolo sor=5 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 3;l = 5;N = 57;;L = d_a/l<=1 ? 8.04e-3*exp(0.912*ln(d_a/l))*d_a*negyzet(N) : (8.19e-3+6.84e-3*ln(d_a/l))*d_a*negyzet(N)</szamolo> |
[math]L = k \cdot d_a \cdot N^2[/math] Ha [math] 0,01 \lt = \frac{d_b}{l} \lt = 1[/math], akkor Ha [math] 1 \lt \frac{d_a}{l} \lt = 100[/math], akkor <szamolo sor=5 oszlop=38>d_a = 30 milli;l = 50 milli;N = 57;;L = d_a/l<=1 ? 8.04e-7*exp(0.912*ln(d_a/l))*d_a*negyzet(N) : (8.19e-7+6.84e-7*ln(d_a/l))*d_a*negyzet(N)</szamolo> |
Egyrétegű légmagos tekercs - E4
http://www.deepfriedneon.com/tesla_f_calchelix.html [math] L = \frac{{r_k}^2 \cdot N^2}{10 \cdot l + 9 \cdot r_k} = \frac{{d_k}^2 \cdot N^2}{40 \cdot l + 18 \cdot d_k}[/math]
<szamolo sor=5 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">r_k = 0.59055;l = 1.9685;N = 57;;L=negyzet(r_k)*negyzet(N)/(10*l+9*r_k)</szamolo> |
[math] L = \frac{\mu_0 \cdot {d_k}^2 \cdot N^2}{1,2767 \cdot l+ 0,57454 \cdot d_k} [/math] [math] L = \frac{{d_k}^2 \cdot N^2}{1,016 \cdot 10^6 \cdot l+ 4,572 \cdot 10^5 \cdot d_k} [/math] <szamolo sor=5 oszlop=38>d_k = 30 milli;l = 50 milli;N = 57;;L = negyzet(d_k)*negyzet(N)/(1.016e6*l+4.572e5*d_k)</szamolo> |
Lapos ( spirál ) légmagos tekercs - L1
http://www.deepfriedneon.com/tesla_f_calcspiral.html [math] L = \frac{{d_a}^2 \cdot N^2}{30 \cdot d_a - 11 \cdot d_b}[/math]
<szamolo sor=5 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 1.9685;d_b = 0.3937;N = 57;;L = negyzet(d_a)*negyzet(N)/(30*d_a-11*d_b)</szamolo> |
[math] L = \frac{\mu_0 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2}{0,95756 \cdot d_a - 0,3511 \cdot d_b} [/math] [math] L = \frac{\mu_0 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2}{7,62 \cdot 10^5 \cdot d_a - 2,794 \cdot 10^5 \cdot d_b} [/math] <szamolo sor=5 oszlop=38>d_a = 50 milli;d_b = 10 milli;N = 57;;L= negyzet(d_a)*negyzet(N)/(7.62e5*d_a-2.794e5*d_b);</szamolo> |
Lapos ( spirál ) légmagos tekercs - L2
http://www.pronine.ca/spiralcoil.htm [math] L = \frac{{d_a}^2 \cdot N^2}{16*d_a + 44 \cdot d_v}[/math]
<szamolo sor=5 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 1.9685;d_v = 1.5748;N = 57;;L = negyzet(d_a)*negyzet(N)/(16*d_a+44*d_v)</szamolo> |
[math] L = \frac{\mu_0 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2}{0,5107 \cdot d_a + 1,4044 \cdot d_v} [/math] [math] L = \frac{{d_a}^2 \cdot N^2}{4,064 \cdot 10^5 \cdot d_a + 1,1176 \cdot 10^6 \cdot d_v} [/math] <szamolo sor=5 oszlop=38>d_a = 50 milli;d_v = 40 milli;N = 57;;L= negyzet(d_a)*negyzet(N)/(4.064e5*d_a+1.1176e6*d_v)</szamolo> |
Többrétegű légmagos méhsejt tekercs - T1 - Rossz
HE 1993-03-101. Olyan, mint a T2 féle, de:
[math]L = \frac{(d_k+d_v)^2 \cdot N^2}{0,38 \cdot (d_k+d_v) + 1,5 \cdot l + 1,25 \cdot d_v} \cdot 10[/math]
<szamolo sor=6 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_k = 9;d_v = 4;l = 3;N = 57;;L = negyzet(d_k+d_v)*negyzet(N)/(0.38*(d_k+d_v)+1.5*l+1.25*d_v)*10;</szamolo> |
[math]L = \frac{(d_k+d_v)^2 \cdot N^2}{380 \cdot (d_k+d_v) + 1500 \cdot l + 1250 \cdot d_v}[/math] <szamolo sor=6 oszlop=38>d_k = 90 milli;d_v = 40 milli;l = 30 milli;N = 57;;L = negyzet(d_k+d_v)*negyzet(N)/(380*(d_k+d_v)+1500*l+1250*d_v);</szamolo> |
Többrétegű légmagos kereszttekercselésű tekercs - T2
Gergely Lajos, Czellár Sándor: Elektronikai alkatrészek és műszerek, 52. o. 3-4. képlet. 'D - a tekercs átmérője', de, hogy belső, külső vagy átlagos, az homályban maradt. Db-nek vettem fel, mert a számlálóban így [math]d_b+d_v = d_a[/math] lesz. [math]L = \frac{(d_b+d_v)^2 \cdot N^2}{0,38 \cdot (d_b+d_h) + 1,5 \cdot l + 1,25 \cdot d_v} \cdot 0,01[/math]
<szamolo sor=7 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_b = 1;d_v = 4;l = 3;d_h = 0.05;N = 57;;L = negyzet(d_b+d_v)*negyzet(N)/(0.38*(d_b+d_h)+1.5*l+1.25*d_v)*0.01</szamolo> |
[math]L = \frac{\mu_0 \cdot (d_b+d_v)^2 \cdot N^2}{0,47752 \cdot (d_b+d_h) + 1,885 \cdot l + 1,5708 \cdot d_v}[/math] [math]L = \frac{(d_b+d_v)^2 \cdot N^2}{3,8 \cdot 10^5 \cdot (d_b+d_h) + 1,5 \cdot 10^6 \cdot l + 1,25 \cdot 10^6 \cdot d_v}[/math] <szamolo sor=7 oszlop=38>d_b = 10 milli;d_v = 40 milli;l = 30 milli;d_h = 0.5 milli;N = 57;;L = negyzet(d_b+d_v)*negyzet(N)/(3.8e5*(d_b+d_h)+1.5e6*l+1.25e6*d_v)</szamolo> |
Többsoros légmagos tekercs - Wheeler - T3
rt 1999-10-491. [math] L = \frac{7,87 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2}{3 \cdot d_a + 9 \cdot l + 10 \cdot d_v } [/math]
<szamolo sor=6 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_a = 50;d_v = 40;l = 30;N = 57;;L = 7.87*negyzet(d_a)*negyzet(N)/(3*d_a+9*l+10*d_v)</szamolo> Legpontosabb és legjobb önindukciós tényező/huzalellenállás, ha [math] 3 \cdot d_a == 9 \cdot l == 10 \cdot d_v[/math] |
[math] L = \frac{\mu_0 \cdot {d_a}^2 \cdot N^2}{0,47902 \cdot d_a + 1,4371 \cdot l + 1,5967 \cdot d_v } [/math] [math] L = \frac{{d_a}^2 \cdot N^2}{381194 \cdot d_a + 1143586 \cdot l + 1270648 \cdot d_v } [/math] <szamolo sor=7 oszlop=38>d_a = 50 milli;d_v = 40 milli;l = 30 milli;N = 57;;L = mu0*negyzet(d_a)*negyzet(N)/(0.47902*d_a+1.4371*l+1.5967*d_v);L = negyzet(d_a)*negyzet(N)/(381194*d_a+1143583*l+1270648*d_v)</szamolo> |
Többsoros légmagos tekercs - T4
http://www.captain.at/electronics/coils/ [math] L = \frac{0,2 \cdot {d_k}^2 \cdot N^2}{ 3 \cdot d_k + 9 \cdot l + 10 \cdot( d_k-d_b)} [/math]
<szamolo sor=6 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">d_b = 0.3937;d_k = 3.543;l = 1.1811;N = 57;;L = 0.2*negyzet(d_k)*negyzet(N)/(3*d_k+9*l+10*(d_k-d_b))</szamolo> |
[math] L = \frac{\mu_0 \cdot {d_k}^2 \cdot N^2}{0,47878 \cdot d_k + 1,4363 \cdot l + 1,5959 \cdot( d_k-d_b)}[/math] [math] L = \frac{{d_k}^2 \cdot N^2}{3,81 \cdot 10^5 \cdot d_k + 1,143 \cdot 10^6 \cdot l + 1,5959 \cdot 10^6\cdot( d_k-d_b)}[/math] <szamolo sor=7 oszlop=38>d_b = 10 milli;d_k = 90 milli;l = 30 milli;N=57;;L = mu0*negyzet(d_k)*negyzet(N)/(0.47878*d_k+1.4363*l+1.5959*(d_k-d_b));L = negyzet(d_k)*negyzet(N)/(3.81e5*d_k+1.143e6*l+1.27e6*(d_k-d_b)); </szamolo> |
Kosárfonott légmagos tekercs - K1
HG7AW: Egysoros légmagos tekercs képlete, de körülbelül 5%-al nagyobb menetszám ugyanahhoz az induktivitáshoz.
Új
[math] L = [/math]
<szamolo sor=6 oszlop=38 szoveg="Nem SI mértékegységek!">;</szamolo> |
[math] L = [/math] <szamolo sor=6 oszlop=38>;</szamolo> |
Még mindig teszt. Képletek.
a
[math] \epsilon_0 = \frac{1}{36 \cdot \pi} \cdot 10^{-9}\, [/math] ; [math] \frac{1}{36 \cdot \pi} \cdot 10^{-9}\, [/math] ; [math] \mu_0 = 4 \cdot \pi \cdot 10^{-7}\, [/math] ; [math] 4 \cdot \pi \cdot 10^{-7}\, [/math] ;
[math] A = a^2\, [/math] ; [math] A = a \cdot b\, [/math] ; [math] A = \frac{\pi}{4}\cdot d^2\, [/math] ; [math] A = \pi \cdot r^2\, [/math] ;
[math] a = \sqrt A\, [/math] ;
[math] d = 2 \cdot r\, [/math] ; [math] d = 2 \sqrt \frac {A}{\pi}\, [/math] ; [math] d = 127 \cdot 10^{-6} \cdot 92^\frac{36-AWG}{39}\, [/math] ;
[math] r = \frac{d}{2}\, [/math] ; [math] r = \sqrt \frac {A}{\pi}\, [/math] ;
[math] AWG = 36-39 \cdot \log_{92}^\frac{d}{127 \cdot 10^{-6}}\,[/math] ;
b
[math] R_s = R_0 + R_1 + \dots + R_n\, [/math] ; [math] R_p = \frac{1}{\frac{1}{R_0} + \frac{1}{R_1} + \dots + \frac{1}{R_n}}\, [/math] ; [math] R_1 = R_s - R_0\, [/math] ; [math] R_1 = \frac{1}{\frac{1}{R_p} - \frac{1}{R_0}}\, [/math] ;
[math] C_p = C_0 + C_1 + \dots + C_n\, [/math] ; [math] C_s = \frac{1}{\frac{1}{C_0} + \frac{1}{C_1} + \dots + \frac{1}{C_n}}\, [/math] ; [math] C_1 = C_p - C_0\, [/math] ; [math] C_1 = \frac{1}{\frac{1}{C_s} - \frac{1}{C_0}}\, [/math] ;
[math] L_s = L_0 + L_1 + 2 \cdot M\, [/math] ;
[math] L_p = \frac{L_0 \cdot L_1 + M^2}{L_0 + L_1 - 2 \cdot M}\, [/math] ;
[math] R_x = \frac{N-2}{N} \cdot R\, [/math]; [math] A = 20 \cdot \lg\left( \frac{1}{N-1} \right)\, [/math];
[math] R_{01} = \frac{R_0 \cdot R_1}{R_2} + R_0 + R_1\, [/math] ; [math] R_{02} = \frac{R_0 \cdot R_2}{R_1} + R_0 + R_2\, [/math] ; [math] R_{12} = \frac{R_1 \cdot R_2}{R_0} + R_1 + R_2\, [/math] ;
[math] R_0 = \frac{R_{01} \cdot R_{02}}{R_{01} + R_{02} + R_{12}}\, [/math] ; [math] R_1 = \frac{R_{01} \cdot R_{12}}{R_{01} + R_{02} + R_{12}}\, [/math] ; [math] R_2 = \frac{R_{02} \cdot R_{12}}{R_{01} + R_{02} + R_{12}}\, [/math] ;
c
[math] a = 10^{- \frac{A}{20}}\, [/math] ; [math] a = \frac{1}{\sqrt A}\, [/math] ;
[math] R_0 = \frac{ \left( a^2-1 \right) \cdot R_b \cdot \sqrt R_k }{\left(a^2+1\right) \cdot \sqrt R_k - 2 \cdot a \cdot \sqrt R_b}\, [/math] ; [math] R_1 = \frac{\left( a^2-1 \right) \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k} }{2 \cdot a}\, [/math] ; [math] R_2 = \frac{ \left( a^2-1 \right) \cdot R_k \cdot \sqrt R_b }{\left(a^2+1\right) \cdot \sqrt R_b - 2 \cdot a \cdot \sqrt R_k}\, [/math] ;
[math] R_3 = \frac{\left(a^2+1\right)\cdot R_b - 2 \cdot a \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k}}{a^2-1}\, [/math] ; [math] R_4 = \frac{2 \cdot a \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k}}{a^2-1}\, [/math] ; [math] R_5 = \frac{\left(a^2+1\right)\cdot R_k - 2 \cdot a \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k}}{a^2-1}\, [/math] ;
[math] R_6 = R_{bk}\, [/math] ; [math] R_7 = \frac{R_{bk}}{a-1}\, [/math] ; [math] R_8 = R_{bk}\, [/math] ; [math] R_9 = \left(a-1\right) \cdot R_{bk}\, [/math] ;
[math] R_{10} = \frac{ \left( a^2-1 \right) \cdot R_b \cdot \sqrt R_k }{\left(a^2+1\right) \cdot \sqrt R_k - 2 \cdot a \cdot \sqrt R_b}\, [/math] ; [math] R_{11} = \frac{\left( a^2-1 \right) \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k} }{4 \cdot a}\, [/math] ; [math] R_{12} = \frac{\left( a^2-1 \right) \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k} }{4 \cdot a}\, [/math] ; [math] R_{13} = \frac{ \left( a^2-1 \right) \cdot R_k \cdot \sqrt R_b }{\left(a^2+1\right) \cdot \sqrt R_b - 2 \cdot a \cdot \sqrt R_k}\, [/math] ;
[math] R_{14} = \frac{\left(a^2+1\right)\cdot R_b - 2 \cdot a \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k}}{2 \cdot \left(a^2-1\right)}\, [/math] ; [math] R_{15} = \frac{\left(a^2+1\right)\cdot R_b - 2 \cdot a \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k}}{2 \cdot \left(a^2-1\right)}\, [/math] ; [math] R_{16} = \frac{2 \cdot a \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k}}{a^2-1}\, [/math] ; [math] R_{17} = \frac{\left(a^2+1\right)\cdot R_k - 2 \cdot a \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k}}{2 \cdot \left(a^2-1\right)}\, [/math] ; [math] R_{18} = \frac{\left(a^2+1\right)\cdot R_k - 2 \cdot a \cdot \sqrt {R_b \cdot R_k}}{2 \cdot \left(a^2-1\right)}\, [/math] ;
d
[math] I = \frac{U}{R}\, [/math] ; [math] R = \frac{U}{I}\, [/math] ; [math] U = I \cdot R\, [/math] ;
[math] I = \frac{P}{U}\, [/math] ; [math] P = I \cdot U\, [/math] ; [math] U = \frac{P}{I}\, [/math] ;
[math] I = \sqrt \frac{P}{R}\, [/math] ; [math] P = I^2 \cdot R\, [/math] ; [math] R = \frac{P}{I^2}\, [/math] ;
[math] P = \frac{U^2}{R}\, [/math] ; [math] R = \frac{U^2}{P}\, [/math] ; [math] U = \sqrt {P \cdot R}\, [/math] ;
e
[math] C = \frac{1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot X_C}\, [/math] ; [math] C = \frac{1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot Z \cdot i}\, [/math] ; [math] f = \frac{1}{2 \cdot \pi \cdot C \cdot X_C}\, [/math] ; [math] f = \frac{1}{2 \cdot \pi \cdot C \cdot Z \cdot i}\, [/math] ; [math] X_C = \frac{1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot C}\, [/math] ; [math] Z = \frac{1}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot C \cdot i}\, [/math] ;
[math] L = \frac{X_L}{2 \cdot \pi \cdot f}\, [/math] ; [math] L = \frac{Z}{2 \cdot \pi \cdot f \cdot i}\, [/math] ; [math] f = \frac{X_L}{2 \cdot \pi \cdot L}\, [/math] ; [math] f = \frac{Z}{2 \cdot \pi \cdot L \cdot i}\, [/math] ; [math] X_L = 2 \cdot \pi \cdot f \cdot L\, [/math] ; [math] Z = 2 \cdot \pi \cdot f \cdot L \cdot i\, [/math] ;
[math] C = \frac{1}{{\left( 2 \cdot \pi \cdot f \right)}^2 \cdot L }\, [/math] ; [math] f = \frac{1}{2\cdot \pi \cdot \sqrt{C \cdot L}}\, [/math] ; [math] L = \frac{1}{{\left( 2 \cdot \pi \cdot f \right)}^2 \cdot C }\, [/math] ;
f
[math] T =\frac{1}{f}\, [/math] ; [math] f =\frac{1}{T}\, [/math] ;
[math] \lambda = \frac{c}{f}\, [/math] ; [math] f = \frac{c}{\lambda}\, [/math] ;
[math] \lambda = k \cdot \frac{c}{f}\, [/math] ; [math] f = k \cdot \frac{c}{\lambda}\, [/math] ;
[math] \lambda = \frac{1}{\sqrt{\epsilon_r}} \cdot \frac{c}{f}\, [/math] ; [math] f = \frac{1}{\sqrt{\epsilon_r}} \cdot \frac{c}{\lambda}\, [/math] ;
[math] l = \mathrm{k}\left(\frac{\lambda}{d}\right) \cdot \lambda\, [/math] ;
[math] T = \frac{1}{B}\, [/math] ;
g
[math] N = \sqrt{\frac{L}{A_L}}\, [/math] ; [math] L = A_L \cdot N^2\, [/math] ; [math] A_L = \frac{L}{N^2}\, [/math] ;
[math] R_2 = \frac{U_{out} - U_{ref}}{\frac{U_{ref}}{R_1} + I_{adj}}\, [/math] ; [math] P_2 = {\left(\frac{U_{ref}}{R_1} + I_{adj}\right)}^2 \cdot R_2\, [/math] ; [math] U_{out} = \left( 1 + \frac{R_2}{R_1} \right) \cdot U_{ref} + I_{adj} \cdot R_2\, [/math] ;
:)
[math] p_g = \frac{g}{A}\, [/math] ;