„Elektromos térerősség” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „Ha a tér adott pontján Q1 töltés villamos erőteret létesített, úgy tekinthetjük, hogy a tér e pontján lévő Q2 töltésre a villamos erőtér miatt hat erő. ...”) |
a |
||
| (Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | Ha a tér adott pontján | + | Ha a tér adott pontján Q<sub>1</sub> töltés villamos erőteret létesített, úgy tekinthetjük, hogy a tér e pontján lévő Q<sub>2</sub> töltésre a villamos erőtér miatt hat erő. |
A villamos tér adott pontján térerősségnek (E) az egységnyi (1 As) töltésre ható erőt nevezik. | A villamos tér adott pontján térerősségnek (E) az egységnyi (1 As) töltésre ható erőt nevezik. | ||
A Q2 töltés 1 As-nyi részére jutó erőt az alábbi képlet adja meg: | A Q2 töltés 1 As-nyi részére jutó erőt az alábbi képlet adja meg: | ||
| − | + | <math>E = \frac{Q_1}{4 \pi \cdot \varepsilon_0 \cdot r^2}</math>, ahol | |
| + | * E a villamos térerősség [V/m] | ||
| + | * Q<sub>1</sub> az erőteret létrehozó töltés nagysága [As=C] | ||
| + | * ε<sub>0</sub> a vákuum dielektromos állandója, 8,86 * 10<sup>-12</sup> [A*s*V<sup>-1</sup>*m<sup>-1</sup>] | ||
| + | * r az erőteret létrehozó töltés távolsága [m] | ||
| − | + | A térerősségnek nagyságán kívül iránya is van (azaz vektormennyiség). Q<sub>1</sub> töltés terében a térerősség iránya mindig Q<sub>1</sub> és Q<sub>2</sub> összekötő egyenesébe esik, és megállapodás szerint abba az irányba mutat, amely irányú erő egy pozitív Q<sub>2</sub> töltésre hatna (tehát, ha Q<sub>1</sub> pozitív, akkor egy másik pozitív töltést taszítana, ezért az általa létrehozott villamos tér iránya Q<sub>1</sub>-től elfelé mutat). | |
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
| − | A térerősségnek nagyságán kívül iránya is van (azaz vektormennyiség). | ||
A lap jelenlegi, 2009. július 25., 23:34-kori változata
Ha a tér adott pontján Q1 töltés villamos erőteret létesített, úgy tekinthetjük, hogy a tér e pontján lévő Q2 töltésre a villamos erőtér miatt hat erő.
A villamos tér adott pontján térerősségnek (E) az egységnyi (1 As) töltésre ható erőt nevezik. A Q2 töltés 1 As-nyi részére jutó erőt az alábbi képlet adja meg:
[math]E = \frac{Q_1}{4 \pi \cdot \varepsilon_0 \cdot r^2}[/math], ahol
- E a villamos térerősség [V/m]
- Q1 az erőteret létrehozó töltés nagysága [As=C]
- ε0 a vákuum dielektromos állandója, 8,86 * 10-12 [A*s*V-1*m-1]
- r az erőteret létrehozó töltés távolsága [m]
A térerősségnek nagyságán kívül iránya is van (azaz vektormennyiség). Q1 töltés terében a térerősség iránya mindig Q1 és Q2 összekötő egyenesébe esik, és megállapodás szerint abba az irányba mutat, amely irányú erő egy pozitív Q2 töltésre hatna (tehát, ha Q1 pozitív, akkor egy másik pozitív töltést taszítana, ezért az általa létrehozott villamos tér iránya Q1-től elfelé mutat).
