„Adatátviteli rendszerek csoportosítása” változatai közötti eltérés
35. sor: | 35. sor: | ||
Fordítva, tehát csomagkapcsolt hálózaton vonalkapcsolt adatok továbbítása csak a késleltetés megnövekedése által valósítható meg. | Fordítva, tehát csomagkapcsolt hálózaton vonalkapcsolt adatok továbbítása csak a késleltetés megnövekedése által valósítható meg. | ||
+ | |||
+ | === Hibrid megoldás === | ||
+ | |||
+ | Képzeljünk el egy olyan állapotot, amikor egy központi torony a vonalkapcsolt rendszerekre emlékeztető folyamatos bitfolyamot küld, a visszairány pedig egy másik frekvencián a csomagkapcsolt rendszerekre jellemző módon történik. | ||
+ | Tehát alacsony szinten folyamatosan adásra van vezérelve a központ, alacsony szinten a modulátor adatbiteket kap. Azonban a kiadott tartalmat tekintve a bitsorozat kerethatároló szekvenciákkal van ellátva, ezáltal logikailag adatkereteket továbbít. Ezáltal nincs se szinkronizációs fejléc minden adatkeret előtt, se a végén TX/RX átkapcsolás. Amikor nincs hasznos adat, akkor is folyamatosan például bináris 0-kat küld a központ. | ||
+ | Ennek eredményeképp ez az irány még jobb kihasználtsággal és kisebb késleltetéssel üzemeltethető. | ||
+ | |||
+ | A megoldás előnye az aszimmetrikus szemléletben rejlik. A felhasználó több adathoz akar jutni, mint amennyit küldeni szeretne. Ezáltal éppen a lejövő ágat kell nagyobb kapacitásúra és jobb hatékonyságúra kialakítani. A megoldás hátránya, hogy az adó folyamatosan sugároz. Maximum hosszabb üresjárat esetén kapcsolható ki, ami ritkán fordul elő. | ||
[[Kategória:Rádióamatőr adatátvitel]] | [[Kategória:Rádióamatőr adatátvitel]] |
A lap jelenlegi, 2007. január 11., 08:34-kori változata
Tartalomjegyzék
Adatmennyiség egysége szerint
Karakter-orientált átvitel
Karakterorientált rendszerben az adatátvitel egysége a karakter. A sugárzás bármely karakternél felfüggeszthető. Ilyen például a PSK31 üzemmód.
Adatblokk-orientált átvitel
Blokkorientált átvitel esetén az adat blokkokba van szervezve, a blokk elején egy felvezetőkarakter jelzi a kezdetét, a blokkok végén pedig ellenörzőösszeg és zárókarakter található. Ilyenre példa a csomagrádió üzemmód HDLC keretezése.
Adatfolyam típusú átvitel
Adatfolyam típusú átvitel esetén nem beszélhetünk logikai blokkokról, hanem egy protokoll nélküli adatátvitelről. Példa erre egy A/D átalakító kimenete, amely csak ontja magából az adatot.
Adatátviteli eszközök esetén
Csomagkapcsolt rendszerek
Az adat blokkokba van foglalva. Minden adatblokk adása után lehetőség nyílik, hogy más eszköz is adjon a csatornára.
Amennyiben a fogadó állomásnak további eszköz felé kell továbbítani az adatot, akkor átveszi, opcionálisan CRC-t ellenőriz majd a csomagot megismétli a másik csatlakozási pontján, amikor az ottani adatforgalom lehetővé teszi.
Vonalkapcsolt rendszerek
Ez esetben az adatcsatornán folytonos bitfolyam továbbítódik, ahol minden N. bit az N. logikai csatorna bitjeinek következő eleme. A helyes bitsorrend az átviteli csatorna felépülése során szinkronizálódik, azaz hogy melyik a keret 0. bitje.
Jó példa erre az E1 vagy amerikai megfelelője a T1. Az E1 esetén 32 db egyenként 64 kbps sebességű vonal lesz a 0..31. időrésbe ültetve, ezáltal a 2 Mbps sebességű E1 vonal statikusan feldarabolható 32 db 64 kbps sebességű alcsatornára, amely alcsatornák dinamikusan össze is foghatók x*64 kbps sebességű vonallá.
A vonalkapcsolt adatátviteli hálózat jellemzője, hogy a rendszer bekapcsolásakor illetve valamely okból történt szétesése után szinkronizálja magát a többi egységgel, majd folyamatosan küldi a biteket a túloldalra illetve fogadja másik frekvencián a visszairányt. Érdekes jellegzetessége, hogy az ilyen rendszerekből kialakított hálózat minden eleme pontosan ugyanazzal a sebességgel (órajellel) dolgozik, ellenkező esetben megcsúszhatna egy bitnyit, amely a benne található időrés alapú csatornák felcserélődéséhez vezetne. Ezen tulajdonsága miatt szinkronhálózatnak is hívják a vonalkapcsolt rendszereket.
A vonalkapcsolt rendszerek előnye a rendszerszinten számított kis késleltetésben rejlik, illetve abban, hogy a logikai csatornák teljes egészében elkülönülnek egymástól. Hátránya a statikus feloszthatósága.
A statikus felosztást áthidalhatjuk, amennyiben a vonalkapcsolt rendszerekben adatblokk orientált átvitelt végzünk. Ekkor speciális kóddal jelezni kell a keret kezdetét és végét illetve gondoskodni az adatblokkon belüli ilyen minta előfordulása esetén a transzparens helyettesítést. Ezzel a módszerrel a csomagkapcsolt rendszerek adatai továbbíthatóvá válnak vonalkapcsolt hálózat felett is.
Fordítva, tehát csomagkapcsolt hálózaton vonalkapcsolt adatok továbbítása csak a késleltetés megnövekedése által valósítható meg.
Hibrid megoldás
Képzeljünk el egy olyan állapotot, amikor egy központi torony a vonalkapcsolt rendszerekre emlékeztető folyamatos bitfolyamot küld, a visszairány pedig egy másik frekvencián a csomagkapcsolt rendszerekre jellemző módon történik. Tehát alacsony szinten folyamatosan adásra van vezérelve a központ, alacsony szinten a modulátor adatbiteket kap. Azonban a kiadott tartalmat tekintve a bitsorozat kerethatároló szekvenciákkal van ellátva, ezáltal logikailag adatkereteket továbbít. Ezáltal nincs se szinkronizációs fejléc minden adatkeret előtt, se a végén TX/RX átkapcsolás. Amikor nincs hasznos adat, akkor is folyamatosan például bináris 0-kat küld a központ. Ennek eredményeképp ez az irány még jobb kihasználtsággal és kisebb késleltetéssel üzemeltethető.
A megoldás előnye az aszimmetrikus szemléletben rejlik. A felhasználó több adathoz akar jutni, mint amennyit küldeni szeretne. Ezáltal éppen a lejövő ágat kell nagyobb kapacitásúra és jobb hatékonyságúra kialakítani. A megoldás hátránya, hogy az adó folyamatosan sugároz. Maximum hosszabb üresjárat esetén kapcsolható ki, ami ritkán fordul elő.