„Távíró” változatai közötti eltérés
a (→Távírósebesség: +számolóprogram link) |
a (URL frissítés) |
||
(17 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
4. sor: | 4. sor: | ||
A lehető legegyszerűbb egydimenziós (soros) átvitellel működik (hasonlóan a mellőzött csomó- és rovásíráshoz). | A lehető legegyszerűbb egydimenziós (soros) átvitellel működik (hasonlóan a mellőzött csomó- és rovásíráshoz). | ||
Morse olyan egyszerű kódrendszert talált fel ([[Távírókódok]]), amely megtanulható, emberi aggyal (megfelelő sebességhatárok között) kódolható, dekódolható (a kézíráshoz hasonlóan). | Morse olyan egyszerű kódrendszert talált fel ([[Távírókódok]]), amely megtanulható, emberi aggyal (megfelelő sebességhatárok között) kódolható, dekódolható (a kézíráshoz hasonlóan). | ||
− | Adáshoz elegendő egy nyomógomb, kapcsoló. | + | Adáshoz elegendő egy [[kapcsoló|nyomógomb]], [[kapcsoló]]. |
Eredetileg a vevőoldalon óraművel húzott papírszalagra elektromágneshez kapcsolt íróeszköz rajzolja a vett kódokat; elegánsan megoldva a vett üzenet dokumentálását. | Eredetileg a vevőoldalon óraművel húzott papírszalagra elektromágneshez kapcsolt íróeszköz rajzolja a vett kódokat; elegánsan megoldva a vett üzenet dokumentálását. | ||
11. sor: | 11. sor: | ||
A két állapotra (előállítására, továbbítására, tárolására, átalakítására – moduláció, demoduláció –, megjelenítésére) külön megkötés nincs, lehet: | A két állapotra (előállítására, továbbítására, tárolására, átalakítására – moduláció, demoduláció –, megjelenítésére) külön megkötés nincs, lehet: | ||
− | * nyomógomb, kapcsoló két állapota (ajtócsengő, duda, számítógépes billentyűzet, botkormány, egér, távíróbillentyű), | + | * [[kapcsoló|nyomógomb]], [[kapcsoló]] két állapota (ajtócsengő, duda, számítógépes billentyűzet, botkormány, egér, [[távíróbillentyű]]), |
* csend és hang (autóduda, hajókürt, síp, csengő, távírógyakorló), | * csend és hang (autóduda, hajókürt, síp, csengő, távírógyakorló), | ||
* két különböző magasságú (frekvenciájú) hang (Bell-202-nek megfelelő 1200 és 2200 Hz), | * két különböző magasságú (frekvenciájú) hang (Bell-202-nek megfelelő 1200 és 2200 Hz), | ||
23. sor: | 23. sor: | ||
* két különböző feszültség, amelyik közül az egyik lehet 0, illetve lehetnek különböző előjelűek (digitális TTL, CMOS technika, RS-232C), | * két különböző feszültség, amelyik közül az egyik lehet 0, illetve lehetnek különböző előjelűek (digitális TTL, CMOS technika, RS-232C), | ||
* két különböző áramerősség, amelyik közül az egyik lehet 0, illetve lehetnek különböző előjelűek (digitális TTL, CMOS technika), | * két különböző áramerősség, amelyik közül az egyik lehet 0, illetve lehetnek különböző előjelűek (digitális TTL, CMOS technika), | ||
− | * rádiófrekvenciás vivő valamilyen modulációval, például 100%-os amplitúdómodulációval, frekvencia vagy fázismodulációval, ...| (A1A, A1B, A2A, A2B, F1A, F1B, F2A, F2B, J2A, J2B) |AN, modulációs módok, | + | * rádiófrekvenciás vivő valamilyen modulációval, például 100%-os amplitúdómodulációval, frekvencia vagy fázismodulációval, ...| (A1A, A1B, A2A, A2B, F1A, F1B, F2A, F2B, J2A, J2B) |AN, [[Modulációs módok jelölése|modulációs módok]], |
* papír(csík)on festék illetve annak hiánya (mint a vonalkód), | * papír(csík)on festék illetve annak hiánya (mint a vonalkód), | ||
* papírcsíkon lyukak (lyukszalag, lyukkártya). | * papírcsíkon lyukak (lyukszalag, lyukkártya). | ||
58. sor: | 58. sor: | ||
(Tehát a rövid jel és a rövid szünet; a hosszú jel és a betű közötti szünet; valamint a szavak közötti szünet aránya 1:3:7.) | (Tehát a rövid jel és a rövid szünet; a hosszú jel és a betű közötti szünet; valamint a szavak közötti szünet aránya 1:3:7.) | ||
− | Ha nem jelzem, az 1:3:7 arányokra fogok gondolni. | + | Ha nem jelzem, az 1:3:7 arányokra fogok gondolni. |
== Kódok == | == Kódok == | ||
− | [[ | + | Ma használt [[távírókódok]]. <br> |
+ | Eredeti [http://www.chss.montclair.edu/~pererat/percode.htm távírókódok]. | ||
== Távírósebesség == | == Távírósebesség == | ||
92. sor: | 93. sor: | ||
** [[baud]] = 9/10 * szó/perc | ** [[baud]] = 9/10 * szó/perc | ||
** [[baud]] = 9/50 * betű/perc | ** [[baud]] = 9/50 * betű/perc | ||
− | * „CODEX”, „CWBAU” etalonszó 60 T <br> [[kép:távíró codex.gif]] [[kép:távíró cwbau.gif]] | + | * „CODEX”, „CWBAU” etalonszó 60 T <br> [[kép:távíró codex.gif]] <br> [[kép:távíró cwbau.gif]] |
** [[baud]] = 1 * szó/perc | ** [[baud]] = 1 * szó/perc | ||
** [[baud]] = 1/5 * betű/perc | ** [[baud]] = 1/5 * betű/perc | ||
− | [ | + | Modulációs sebességet tradicionális sebességekből [https://hg9ieg.hu/szamolo/_sz/BT_BCW.html számoló]. |
Gyakorlat alapján zajos, kis sávszélességű csatornán (Föld-Hold-Föld összeköttetésnél; a 73 kHz és 136 kHz-es amatőrsávokban) alacsony modulációs sebességet (nagy elemi időt) használja. | Gyakorlat alapján zajos, kis sávszélességű csatornán (Föld-Hold-Föld összeköttetésnél; a 73 kHz és 136 kHz-es amatőrsávokban) alacsony modulációs sebességet (nagy elemi időt) használja. | ||
− | Ez a lassú távíró (QRS, QRSS, Slow CW); az elemi idő akár 200 másodperc is lehet, a modulációs sebesség pedig 5 mbaud. | + | Ez a lassú távíró (QRS, [[QRSS]], Slow CW); az elemi idő akár 200 másodperc is lehet, a modulációs sebesség pedig 5 mbaud. |
− | Ha összeköttetéshez használható periódusidő nagyon rövid – mint a meteornyomvonalas összeköttetésnél - akkor nagy | + | Ha összeköttetéshez használható periódusidő nagyon rövid – mint a meteornyomvonalas összeköttetésnél - akkor nagy adatátviteli sebességet (kis elemi időt) kell használni – különben rövidebb ideig tart a terjedés, mint egy adási periódus. |
Nagysebességű távíró (HSCW, High Speed CW, QRQ), a modulációs sebesség 250 baud-tól 3 kbaud-ig. | Nagysebességű távíró (HSCW, High Speed CW, QRQ), a modulációs sebesség 250 baud-tól 3 kbaud-ig. | ||
+ | |||
+ | == Dekódolási probléma == | ||
+ | |||
+ | Néhány rövid üzenet dekódolása nem egyértelmű. Egyetlen T<sub>1</sub> hosszú jelről nem dönthető el, hogy az | ||
+ | * T<sub>1</sub> elemi idejű rövid jel, azaz "E" betű, vagy <br> | ||
+ | * T<sub>2</sub> = 1/3*T<sub>1</sub> elemi idejű hosszú jel, ami "T". | ||
+ | Hasonlóan kétértelmű a "TT" és "I", "TTT" és "S", "TTTT" és "H" valamint a "TTTTT" és "5" üzenet. | ||
+ | |||
+ | További karakterek, szóköz egyértelműsíti az elemi időt és a dekódolást. | ||
+ | |||
+ | További vételi könnyítést okoz, ha a kézi adás pontatlansága ''(hosszúnál rövidebb, de rövidnél hosszabb jel, esetleg szünet)'' helyett pontos időzítésű gépi adással adnak. Ezt a távító-fajtát [[CCW]]-nek nevezik. | ||
== Vezetékes távíró == | == Vezetékes távíró == | ||
111. sor: | 123. sor: | ||
CW = Continous wave | CW = Continous wave | ||
+ | |||
+ | A1A, A1B régiesen kemény távíró, ellentétben az A2A, A2B hangzó távíróval. | ||
== Sport == | == Sport == | ||
119. sor: | 133. sor: | ||
== Tanulás == | == Tanulás == | ||
− | [[ | + | Bővebben a [[felkészülés a rádióamatőr vizsgára]], [[morzegyakorlók]] szócikkekben. |
− | + | ||
+ | [https://hg9ieg.hu/_sz/beszed_es_morzeerthetoseg.html Beszéd- és morzeérthetőség, valamint azok zavarai]. | ||
== Történet == | == Történet == | ||
− | A (vezetékes) távírót Samuel Finley Breese Morse (1791 .. 1872) 1838-ban mutatta be – festőállványára szerelve telepet, | + | A (vezetékes) távírót Samuel Finley Breese Morse (1791 .. 1872) 1838-ban mutatta be – festőállványára szerelve telepet, [[kapcsoló]]t, elektromágnest, íróeszközt, papírt, óraművet és vezetéket. |
+ | |||
+ | == Csoport == | ||
+ | * [[HACWG]] Magyar Távíró Csoport | ||
− | |||
[[Kategória:Rádióamatőr üzemmódok]] | [[Kategória:Rádióamatőr üzemmódok]] |
A lap jelenlegi, 2021. május 24., 21:39-kori változata
Tartalomjegyzék
Jellemzői
A távíróberendezés egyszerű, olcsó (mint a papír, toll). A lehető legegyszerűbb egydimenziós (soros) átvitellel működik (hasonlóan a mellőzött csomó- és rovásíráshoz). Morse olyan egyszerű kódrendszert talált fel (Távírókódok), amely megtanulható, emberi aggyal (megfelelő sebességhatárok között) kódolható, dekódolható (a kézíráshoz hasonlóan). Adáshoz elegendő egy nyomógomb, kapcsoló. Eredetileg a vevőoldalon óraművel húzott papírszalagra elektromágneshez kapcsolt íróeszköz rajzolja a vett kódokat; elegánsan megoldva a vett üzenet dokumentálását.
Távíró üzemmódú adatátvitelhez két állapotot megkülönböztetni tudó csatorna szükséges. Ez az OOK (On-Off Key, Make-Break), azaz ki-be-kapcsolós (egybites digitális) működés. A két állapotra (előállítására, továbbítására, tárolására, átalakítására – moduláció, demoduláció –, megjelenítésére) külön megkötés nincs, lehet:
- nyomógomb, kapcsoló két állapota (ajtócsengő, duda, számítógépes billentyűzet, botkormány, egér, távíróbillentyű),
- csend és hang (autóduda, hajókürt, síp, csengő, távírógyakorló),
- két különböző magasságú (frekvenciájú) hang (Bell-202-nek megfelelő 1200 és 2200 Hz),
- vibráció és annak hiánya (pl. siketeknek),
- fel-le mozgás (pl. siketeknek),
- billentyűzéshez a távírászon átfolyó áram (szenzoros billentyű),
- távírászon (nyelvén) átfolyó áram közvetlen érzékelése,
- sötét és világos (zseblámpa, optocsatoló) ,
- két különböző színű (frekvenciájú) fény,
- zászlójelzés,
- két különböző feszültség, amelyik közül az egyik lehet 0, illetve lehetnek különböző előjelűek (digitális TTL, CMOS technika, RS-232C),
- két különböző áramerősség, amelyik közül az egyik lehet 0, illetve lehetnek különböző előjelűek (digitális TTL, CMOS technika),
- rádiófrekvenciás vivő valamilyen modulációval, például 100%-os amplitúdómodulációval, frekvencia vagy fázismodulációval, ...| (A1A, A1B, A2A, A2B, F1A, F1B, F2A, F2B, J2A, J2B) |AN, modulációs módok,
- papír(csík)on festék illetve annak hiánya (mint a vonalkód),
- papírcsíkon lyukak (lyukszalag, lyukkártya).
Az egyik, nyugalmi állapotot szünetnek (space), míg a másik állapotot jelnek (mark) is nevezik.
„Távírójel” alatt a távíró üzemmódban használt egyik állapotot (be, on, make) értem, ellentétben a távíró kódrendszer egy elemével, szimbólumával.
„Távírószünet” alatt másik állapotot (ki, off, break) értem, ellentétben a távíró üzemmódú adás szünetével.
A két állapot egymást váltja (nincs olyan, hogy két például szünet következik egymás után, mert az egy szünetnek számít).
Jel-áramú üzemben (és ez az elterjedt) a jel ideje alatt folyik áram, míg a szünet alatt nem. Szünet-áramú üzemben fordítva.
Éppen az egymást váltó jelek és szünetek hosszának aránya a távírás lényege.
Az egyes távíró-karakterek átvitelének (az első karakter adásának kezdő) időpontja tetszőleges, nincs egy óragenerátor üteméhez időzítve. A távíró átvitel tehát anizokron (aszinkron) csatornán történik.
A két állapot közötti váltások nem akármikor követezhetnek be, az egyes állapotok fennmaradási ideje (hossza) csak egy elemi idő (T [s]) adott egész számú többszöröse lehet. Pontosabban (ICC szerint:) a
- szünet 1, 3 és 7 elemi idejű, illetve akármekkora 7 elemi időnél nagyobb idejű lehet, a
- jel 1 és 3 elemi idejű lehet.
Alapállapot a szünet. Az akármekkora szünet alatt azt értem, hogy magában a szövegben, összeköttetésben van szünet.
Az 1 elemi idejű jel a rövid jel vagy pont, ti, di, dit ().
A 3 elemi idejű jel a hosszú jel vagy vonás, tá, dah ().
(Tehát a rövid jel és a rövid szünet; a hosszú jel és a betű közötti szünet; valamint a szavak közötti szünet aránya 1:3:7.)
Ha nem jelzem, az 1:3:7 arányokra fogok gondolni.
Kódok
Ma használt távírókódok.
Eredeti távírókódok.
Távírósebesség
Távíró üzemmódban az elemi idő értékére - illetve inverzére, az adatátviteli sebesség és a modulációs sebesség értékére - külön megkötés általában nincs. A sebességet a technikai (és emberi) lehetőségek határolják be. (Elemi idő a legrövidebb távírójel és/vagy távírószünet hossza.)
Az elemi idő mértékegysége megegyezik az idő mértékegységével, azaz másodperc (jele: s).
A modulációs sebesség, szimbólum sebesség és az adatátviteli sebesség mértékegysége a baud (Baudot Jean Maurice Émile (1845-09-11..1903-03-28) francia távírótechnikus tiszteletére), jele a B. A baud az elemi távírójel másodpercben kifejezett idejének reciproka.
B = 1/T
Tradicionális mértékegységek
WPM = szó/perc
BPM = LPM = betű/perc = ütem
1 szó = 5 betű (karakter) + 1 szóköz
Modulációs sebességet tradicionális sebességekből számoló.
Gyakorlat alapján zajos, kis sávszélességű csatornán (Föld-Hold-Föld összeköttetésnél; a 73 kHz és 136 kHz-es amatőrsávokban) alacsony modulációs sebességet (nagy elemi időt) használja. Ez a lassú távíró (QRS, QRSS, Slow CW); az elemi idő akár 200 másodperc is lehet, a modulációs sebesség pedig 5 mbaud.
Ha összeköttetéshez használható periódusidő nagyon rövid – mint a meteornyomvonalas összeköttetésnél - akkor nagy adatátviteli sebességet (kis elemi időt) kell használni – különben rövidebb ideig tart a terjedés, mint egy adási periódus. Nagysebességű távíró (HSCW, High Speed CW, QRQ), a modulációs sebesség 250 baud-tól 3 kbaud-ig.
Dekódolási probléma
Néhány rövid üzenet dekódolása nem egyértelmű. Egyetlen T1 hosszú jelről nem dönthető el, hogy az
- T1 elemi idejű rövid jel, azaz "E" betű, vagy
- T2 = 1/3*T1 elemi idejű hosszú jel, ami "T".
Hasonlóan kétértelmű a "TT" és "I", "TTT" és "S", "TTTT" és "H" valamint a "TTTTT" és "5" üzenet.
További karakterek, szóköz egyértelműsíti az elemi időt és a dekódolást.
További vételi könnyítést okoz, ha a kézi adás pontatlansága (hosszúnál rövidebb, de rövidnél hosszabb jel, esetleg szünet) helyett pontos időzítésű gépi adással adnak. Ezt a távító-fajtát CCW-nek nevezik.
Vezetékes távíró
Vezeték nélküli, drót nélküli, rádió távíró
Szikratávíró.
CW = Continous wave
A1A, A1B régiesen kemény távíró, ellentétben az A2A, A2B hangzó távíróval.
Sport
Távírász versenyeket rendeznek. Cél a minél nagyobb sebességű de minél kevesebb hibával történő vétel és adás.
Tanulás
Bővebben a felkészülés a rádióamatőr vizsgára, morzegyakorlók szócikkekben.
Beszéd- és morzeérthetőség, valamint azok zavarai.
Történet
A (vezetékes) távírót Samuel Finley Breese Morse (1791 .. 1872) 1838-ban mutatta be – festőállványára szerelve telepet, kapcsolót, elektromágnest, íróeszközt, papírt, óraművet és vezetéket.
Csoport
- HACWG Magyar Távíró Csoport