„Hívójel” változatai közötti eltérés
(Hívójel link kiegészítés) |
a (→Formája: nagybetű) |
||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
== Formája == | == Formája == | ||
| − | A hívójel angol betűk és/vagy arab számjegyek nem üres véges sorozata. | + | A hívójel angol (nagy)betűk és/vagy arab számjegyek nem üres véges sorozata. |
Részei: | Részei: | ||
| − | * előtag, prefix: a hívójel első része, általában a hívójelben szereplő számjegy(ek) végéig tart. A prefix első, általában 1-3 karaktere arra az országra utal, ahol az állomás üzemel. Ezeket az ország-kijelölő jelzéseket az ENSZ távközléssel foglalkozó szervezete, az ITU jelöli ki | + | * előtag, prefix: a hívójel első része, általában a hívójelben szereplő számjegy(ek) végéig tart. A prefix első, általában 1-3 karaktere arra az országra utal, ahol az állomás üzemel. Ezeket az ország-kijelölő jelzéseket az ENSZ távközléssel foglalkozó szervezete, az ITU jelöli ki; a prefix további részét az egyes nemzetek saját hatáskörben osztják ki, |
* utótag, suffix: a hívójel prefixet követő része, a prefixszel együtt egyedi azonosítást tesz lehetővé. | * utótag, suffix: a hívójel prefixet követő része, a prefixszel együtt egyedi azonosítást tesz lehetővé. | ||
A lap 2012. január 6., 11:45-kori változata
A hívójel a rádióállomások (köztük amatőrállomások) azonosítását szolgálja. Minden rádiószolgálat állomása rendelkezik hívójellel. Az amatőr gyakorlatban a hívójel nem annyira a berendezéshez, mint inkább az amatőr személyéhez kötött.
Tartalomjegyzék
A hívójelek nemzetközi rendszere
A hívójelek képzésének nemzetközi rendszerét az ITU (International Telecommunication Union, Nemzetközi Távközlési Egyesület) határozta meg a Nemzetközi Rádiószabályzat (RR, Radio Regulation) 19. pontjában. A hívójelek országokhoz rendelése a Szabályzat 42. mellékletében található.
Ennek a nemzetközi rendszernek segítségével minden rádióállomás egyértelműen azonosítható. Egy hívójel sem fordulhat elő kétszer az egész világon.
Rádiós tájékozódási futás műveléséhez kivételesen egységesen a MO, MOE, MOI, MOS, MOH és MO5 hívójeleket használják.
Formája
A hívójel angol (nagy)betűk és/vagy arab számjegyek nem üres véges sorozata.
Részei:
- előtag, prefix: a hívójel első része, általában a hívójelben szereplő számjegy(ek) végéig tart. A prefix első, általában 1-3 karaktere arra az országra utal, ahol az állomás üzemel. Ezeket az ország-kijelölő jelzéseket az ENSZ távközléssel foglalkozó szervezete, az ITU jelöli ki; a prefix további részét az egyes nemzetek saját hatáskörben osztják ki,
- utótag, suffix: a hívójel prefixet követő része, a prefixszel együtt egyedi azonosítást tesz lehetővé.
Például: A HG2006GYR hívójelből a HG2006 a prefix, a GYR pedig a suffix.
A jelenleg érvényben lévő prefix kiosztás itt megtekinthető: http://www.dxing.com/callsign.htm
A magyaroszági hívójel rendszer
Magyaroszági állomások számára a HA (HA0-HA9, HAA-HAZ) és a HG (HG0-HG9, HGA-HGZ) tartományokból jelölhető ki hívójel előtag.
Rádióamatőr állomások hívójelének kiosztása a rádióamatőr szolgálatot felügyelő hatóság hatásköre a rádióamatőr rendelet alapján. Régebben hívójelkörzeteket is figyelembe vettek.
- HG?RV? VHF (2 méteres) fónia átjátszó
- HG?RU? UHF (70 cm-es) fónia átjátszó
- HG?BH? HF (rövidhullámú) jeladó
- HG?BV? VHF jeladó
- HG?BU? UHF jeladó
- HG?P?? csomagrádió csomópont
- HA?K?? hívójeleket általában közösségi állomások (rádióklubok) kapták.
A megszűnt egyéni rádióamatőr engedélyhez tartozó hívójel más kérelmező számára
- kezdő és CEPT Novice fokozatú engedély esetén 2 év,
- CEPT fokozatú engedély esetén 3 év elteltével jelölhető ki újra.
Használata
Forgalmazáskor adni kell a saját hívójelet. A hívójel szerepel a LOG-ban és a QSL lapon.
