„Induktivitás” változatai közötti eltérés
a |
a (→Az induktivitás váltakozóáramú körben: + impedancia) |
||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
== Az induktivitás egyenáramú körben == | == Az induktivitás egyenáramú körben == | ||
| + | <!--Én úgy gondolom, nem kéne egy tekercsre (pláne egy ideálisra /Rcu = 0/) egyenfeszt kapcsolni, ugyanis nagyon csúnya rövidzárlatot okoznánk... (Kérdés: mekkora lesz a képlet szerinti áramerősség 10V-os feszültség esetén 1000000 s múlva, ha az induktivitás 100mH?) Ráadásul ez az indukált feszültség átrendezett képlete, tehát nem kéne megmagyarázni, hogy rákapcsolunk ennyit, meg annyit... | ||
Az ideális tekercs kapcsaira egy ismert feszültségű forrást kapcsolva a kialakuló áram nagysága: <br> | Az ideális tekercs kapcsaira egy ismert feszültségű forrást kapcsolva a kialakuló áram nagysága: <br> | ||
<math>I = \frac{U}{L} * t</math>, ahol <br> | <math>I = \frac{U}{L} * t</math>, ahol <br> | ||
| 30. sor: | 31. sor: | ||
*''U'' a feszültség, | *''U'' a feszültség, | ||
*''t'' az idő. | *''t'' az idő. | ||
| − | + | --> | |
A tekercsben tárolt energia: <math>E=\frac{1}{2} L I^2</math>. | A tekercsben tárolt energia: <math>E=\frac{1}{2} L I^2</math>. | ||
| 57. sor: | 58. sor: | ||
Az induktivitás látszólagos ellenállása adott frekvencián: <br> | Az induktivitás látszólagos ellenállása adott frekvencián: <br> | ||
<math>X_L = 2\pi*f*L = 6.283*f*L</math>, ahol <br> | <math>X_L = 2\pi*f*L = 6.283*f*L</math>, ahol <br> | ||
| − | *''L'' az induktivitás és | + | *''X<sub>L</sub> a látszólagos ellenállás [Ω], |
| − | *''f'' a frekvencia. | + | *''L'' az induktivitás [H] és |
| + | *''f'' a frekvencia [Hz]. | ||
| + | |||
| + | Impedancia: <math>Z = ( 0 + 2\pi*f*L*j ) \Omega</math>. | ||
== [[Soros és párhuzamos kapcsolás]] == | == [[Soros és párhuzamos kapcsolás]] == | ||
[[Kategória:Elektronikai alkatrészek]] [[Kategória: Passzív alkatrészek]] | [[Kategória:Elektronikai alkatrészek]] [[Kategória: Passzív alkatrészek]] | ||
A lap 2010. június 22., 22:47-kori változata
Tartalomjegyzék
Az induktivitás feladata
- aluláteresztő szűrő (LC vagy RL) induktivitásaként - zavarszűrés (illetve tüske elnyomás)
- kondenzátorral összekapcsolva sávszűrő (LC szűrő, rezgőkör)
- a mágneses tér összeomlasztásán alapuló feszültségcsökkentő illetve feszültségnövelő kapcsolás fojtója
Az induktivitás fogalma
Az induktivitás a következő összefüggéssel számítható ki:
[math]L = \mu_0 \mu_r \frac{A}{l} N^2 = A_L \cdot N^2[/math], ahol
- L [henry, H],
- μ0 a vákuum permeabilitása, [V*s*A-1*m-1],
- μr a relatív permeabilitás, [1],
- A a tekercs keresztmetszete, [m2],
- l a tekercs hossza, [m],
- N a tekercs menetszáma, [1],
- AL alaktényező avagy fajlagos induktivitás, [henry, H]
A vákuum permeabilitása: [math]\mu_0 = 4\pi*10^{-7} \frac{V \cdot s}{A \cdot m} = 1.256*10^{-6} \frac{V \cdot s}{A \cdot m} [/math], levegő esetén a relatív permeabilitás μr értéke 1.
A induktivitás hátteréről bővebben a mágneses mező című fejezetben olvashatunk.
Az induktivitás talán egy fizikai jelenség, ami csökkenti a vezetőben kialakuló áramot a frekvencia függvényében. A főleg a vezető hosszától függ. Ezért gyakran feltekercselik hogy közelebb legyen a másik vége. Az ilyen feltekercselt vezetéket nevezik tekercsnek. Van kezdete és vége. Mint egy logikus gondolatsornak. Amit érdemes előterjeszteni.
Az induktivitás egyenáramú körben
A tekercsben tárolt energia: [math]E=\frac{1}{2} L I^2[/math].
Tekintettel arra, hogy a rézhuzalból készült tekercsnek van ohmos ellenállása, nézzük meg, hogyan alakul a tekercs időbeli árama, ha rákapcsolunk egy adott feszültségű tápegységet illetve ha átkapcsoljuk a gerjesztett állapotú tekercset egy R értékű terhelőellenálláson a föld felé.
|
|
A fenti ábra idő és feszültségtengelye relatív. Az feszültség tengely „1” értéke az ellenálláson átfolyó maximális áram értéke (Imax = Ut/R), az idő tengelyen úgynevezett τ érték szerepel, ahol τ = L/R. Például egy 47 mH értékű kondenzátor 100 Ω értékű ellenálláson keresztüli táplálásakor az időtengely „1” értéke τ = L/R = 47*10-3/100 = 470 μs. A 2 pedig közel 1 ezredmásodperc és így tovább.
A τ érték azért fontos, mert 1 τ idő alatt (τ = L/R) egy induktivitás a rákapcsolt feszültség hatására a maximális áramának 63%-át folyatja már át illetve amikor egy gerjesztett állapotban levő tekercset a kisütőellenállásra kapcsolunk, akkor 37%-ára esik τ idő alatt vissza. Ugyanakkor a másik jellegzetes érték az 5 τ, amely esetén 99,3%-át éri el gerjesztéskor az áram, illetve kisütése esetén 5 τ idő alatt már csak 0,7 % marad a tekercsben. Tehát 5 τ idő alatt egy tekercs gyakorlatilag teljesen elveszti a tárolt energiáját.
Az induktivitás váltakozóáramú körben
Az induktivitás látszólagos ellenállása adott frekvencián:
[math]X_L = 2\pi*f*L = 6.283*f*L[/math], ahol
- XL a látszólagos ellenállás [Ω],
- L az induktivitás [H] és
- f a frekvencia [Hz].
Impedancia: [math]Z = ( 0 + 2\pi*f*L*j ) \Omega[/math].
