„Hívójel” változatai közötti eltérés

Innen: HamWiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
5. sor: 5. sor:
 
== A hívójelek nemzetközi rendszere ==  
 
== A hívójelek nemzetközi rendszere ==  
  
A hívójelek képzésének nemzetközi rendszerét az ITU (International Telecommunication Union, Nemzetközi Távközlési Egyesület)
+
A hívójelek képzésének nemzetközi rendszerét az ITU (International Telecommunication Union, Nemzetközi Távközlési Egyesület) határozta meg a Nemzetközi Rádiószabályzat (RR, Radio Regulation) [http://www.itu.int/ITU-R/terrestrial/fixedmobile/identifications/index.html 19. pontjában].  
határozta meg a Nemzetközi Rádiószabályzat
+
A hívójelek országokhoz rendelése a Szabályzat [http://www.itu.int/cgi-bin/htsh/glad/cga_callsign.sh 42. mellékletében] található.
(RR, Radio Regulation) [http://www.itu.int/ITU-R/terrestrial/fixedmobile/identifications/index.html 19. pontjában].  
 
A hívójelek országokhoz rendelése a Szabályzat [http://www.itu.int/cgi-bin/htsh/glad/cga_callsign.sh 42. mellékletében] illetve a [[hívójel prefixek]] szócikkben található.
 
  
 
Ennek a nemzetközi rendszernek segítségével minden rádióállomás
 
Ennek a nemzetközi rendszernek segítségével minden rádióállomás
 
egyértelműen azonosítható.  
 
egyértelműen azonosítható.  
Egy hívójel sem fordulhat elõ kétszer az egész világon.
+
Egy hívójel sem fordulhat elő kétszer az egész világon.
  
 
[[Rádiós tájékozódási futás]] műveléséhez kivételesen egységesen a MO, MOE, MOI, MOS, MOH és MO5 hívójeleket használják.
 
[[Rádiós tájékozódási futás]] műveléséhez kivételesen egységesen a MO, MOE, MOI, MOS, MOH és MO5 hívójeleket használják.

A lap 2010. március 16., 07:38-kori változata

A hívójel a rádióállomások (köztük amatőrállomások) azonosítását szolgálja. Minden rádiószolgálat állomása rendelkezik hívójellel. Az amatőr gyakorlatban a hívójel nem annyira a berendezéshez, mint inkább az amatőr személyéhez kötött.

A hívójelek nemzetközi rendszere

A hívójelek képzésének nemzetközi rendszerét az ITU (International Telecommunication Union, Nemzetközi Távközlési Egyesület) határozta meg a Nemzetközi Rádiószabályzat (RR, Radio Regulation) 19. pontjában. A hívójelek országokhoz rendelése a Szabályzat 42. mellékletében található.

Ennek a nemzetközi rendszernek segítségével minden rádióállomás egyértelműen azonosítható. Egy hívójel sem fordulhat elő kétszer az egész világon.

Rádiós tájékozódási futás műveléséhez kivételesen egységesen a MO, MOE, MOI, MOS, MOH és MO5 hívójeleket használják.

Formája

A hívójel angol betűk és/vagy arab számjegyek nem üres véges sorozata.

Részei:

  • előtag, prefix: a hívójel első része, általában a hívójelben szereplő számjegy(ek) végéig tart. A prefix első, általában 1-3 karaktere arra az országra utal, ahol az állomás üzemel. Ezeket az ország-kijelölő jelzéseket az ENSZ távközléssel foglalkozó szervezete, az ITU jelöli ki (lásd a hívójel prefixek szócikket); a prefix további részét az egyes nemzetek saját hatáskörben osztják ki,
  • utótag, suffix: a hívójel prefixet követő része, a prefixszel együtt egyedi azonosítást tesz lehetővé.


Például: A HG2006GYR hívójelből a HG2006 a prefix, a GYR pedig a suffix.

A magyaroszági hívójel rendszer

Magyaroszági állomások számára a HA (HA0-HA9, HAA-HAZ) és a HG (HG0-HG9, HGA-HGZ) tartományokból jelölhető ki hívójel előtag.

Rádióamatőr állomások hívójelének kiosztása a rádióamatőr szolgálatot felügyelő hatóság hatásköre a rádióamatőr rendelet alapján. Régebben hívójelkörzeteket is figyelembe vettek.


A megszűnt egyéni rádióamatőr engedélyhez tartozó hívójel más kérelmező számára

  • kezdő és CEPT Novice fokozatú engedély esetén 2 év,
  • CEPT fokozatú engedély esetén 3 év elteltével jelölhető ki újra.

Használata

Forgalmazáskor adni kell a saját hívójelet. A hívójel szerepel a LOG-ban és a QSL lapon.