„Deprez műszer” változatai közötti eltérés
(további trükkök) |
|||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 48. sor: | 48. sor: | ||
=== Váltakozó áram és váltakozó feszültség mérése === | === Váltakozó áram és váltakozó feszültség mérése === | ||
| − | A fenti alapműszer egyenáramot mér, ezért a váltakozóáram méréséhez [[dióda| | + | A fenti alapműszer egyenáramot mér, ezért a váltakozóáram méréséhez [[dióda|diódás]] egyenirányítóval kell a mérendő értéket a műszer számára egyenirányítani. A dióda nyitófeszültségét figyelembe kell vennünk a kiegészítő áramkör elkészítésénél. |
=== Ellenállás mérés === | === Ellenállás mérés === | ||
| 59. sor: | 59. sor: | ||
== További deprez-trükkök == | == További deprez-trükkök == | ||
| − | Amennyiben a fenti deprez műszer állórészébe nem állandó mágnest, hanem lágyvasat és tekercset | + | Amennyiben a fenti deprez műszer állórészébe nem állandó mágnest, hanem lágyvasat és tekercset építenek be gyárilag, akkor a műszer önmagában képes |
* kisfrekvenciás váltakozóáram mérésére, és a fent leírt módszerrel feszültség mérésére. Értelemszerűen nemlineáris skálával. | * kisfrekvenciás váltakozóáram mérésére, és a fent leírt módszerrel feszültség mérésére. Értelemszerűen nemlineáris skálával. | ||
A lap jelenlegi, 2009. július 24., 21:09-kori változata
Deprez (ejtsd: döpré), másszóval lengőtekercses műszer, amely bármely rádióamatőr mérőműszer alapkomponenseként ajánlott.
Tartalomjegyzék
Működési alapelve
A lengôtekercses - gyakran Deprez-mûszernek nevezett - mûszer az állandómágneses mûszerek családjába tartozik. A kitérítô nyomaték az állandómágnes terében levô, árammal átjárt mozgórész, az ún. lengôtekercsre ható erôk következményeként jön létre.
A lengôtekercses mûszer elvi felépítését a fenti ábrán láthatjuk. A patkó alakú állandó mágnesre szerelt lágyvas saruk és a saruk által közrefogott belsô hengeres lágyvas mag között - a szimmetrikus, koncentrikus elrendezés következtében - állandó méretû hengeres légrés alakul ki, és ennek eredményeként azonos nagyságú (homogén) légrésindukció a légrés hasznos szakaszán.
A lengôtekercses (Deprez-) mûszer szerkezete:
- állandómágnes;
- spirálrugó;
- lágyvas mag;
- mutató;
- mágneses sönt;
- lágyvas pólussaruk;
- lengôtekercs
A skála pontos leolvasásának feltétele, hogy a mutatót merőleges szögben és ne oldalról szemléljük. Ezt a számlapon egy tükrösített sáv létrehozásával érik el drágább műszereknél. Így az érték leolvasása akkor helyes, ha a mutatóra ránézve a mutató és tükörképe egymás mögé esik.
Elektromos jellemzők
- Végkitéréshez szükséges áramerősség
- Műszer tekercsének ellenállása
A fenti két adatból egy járulékos műszerminősítő paraméter is adódik, amely a műszer végkitéréséhez szükséges teljesítmény ( P = I2 * R ), amely minél kisebb, annál értékesebb egy műszer, hiszen annál kevésbé „zavarja meg” a mérés alkalmával a mérendő áramkör műszer beiktatása előtti paramétereit.
Méréshatár kiterjesztés
Árammérés
Fennt a jobboldali képen egy alapműszert láthatunk, amely esetünkben 100 uA-es áram hatására kerül végkitérésbe. Amennyiben szeretnénk például 1 A-es áramot mérni vele, akkor kössünk az alapműszerrel párhuzamosan egy megfelelően kicsi ellenállású drótdarabot. Ekkor belátható, hogy amennyivel kisebb értékű a műszer kapcsaira párhuzamosan kötött vezető ellenállása, annál nagyobb erősségű áram fog a vezetőn átfolyni.
Tehát ha például a műszerrel párhuzamosan kötött ellenállás a műszer belső ellenállásának 1/99-e, akkor ezen a söntellenálláson 99-szer több áram fog átfolyni, mint a műszeren, azaz végsősoron az így kialakított áramkörrel 100-szor nagyobb áramot tudunk mérni, mint az alapműszrrel.
Feszültségmérés
Mivel a műszernek van egy meghatározott belső ellenállása, az átfolyó áram erőssége az Ohm törvény értelmében I = U/R. Ha például 1 kΩ a fenti műszer belső ellenállása, akkor a 100 uA-es áramhoz U = I*R = 100 mV-os feszültség tartozik.
Ha például 10 V-ra szeretnénk a fenti műszert kiterjeszteni, akkor tegyünk elé soros ellenállást. Mivel a 100 mV és a 10 V közt százszoros az arány, ezért a műszer belső ellenállásához képest 99-szeres értékű soros ellenállást kell vele sorba kapcsolni.
Váltakozó áram és váltakozó feszültség mérése
A fenti alapműszer egyenáramot mér, ezért a váltakozóáram méréséhez diódás egyenirányítóval kell a mérendő értéket a műszer számára egyenirányítani. A dióda nyitófeszültségét figyelembe kell vennünk a kiegészítő áramkör elkészítésénél.
Ellenállás mérés
Ezt kétféleképp lehet megtenni:
- nem lineáris skálán: egy állandó tápfeszültségű forrásra kapcsoljuk rá a mérendő ellenállást és az árammérő műszert sorosan. A kialakuló áram: I = U/R. Ha fele akkora az ellenállás, akkor dupla akkora az áram, ha negyede az ellenállás, akkor négyszer akkora az áram és vele együtt a műszer kitérése is. Tehát ilyen, nem lineáris skálát kell az előlapra nyomtatni.
- lineáris skálával: ez esetben áramgenerátort kell létrehozni, azaz egy olyan áramkört, amely állandó áramerősséget próbál áthajtani a mérendő ellenálláson. És nincs más dolgunk, mint megmérni az ellenállás kapcsain a feszültséget, mivel U = I * R.
További deprez-trükkök
Amennyiben a fenti deprez műszer állórészébe nem állandó mágnest, hanem lágyvasat és tekercset építenek be gyárilag, akkor a műszer önmagában képes
- kisfrekvenciás váltakozóáram mérésére, és a fent leírt módszerrel feszültség mérésére. Értelemszerűen nemlineáris skálával.
- amennyiben az egyik tekercsre söntellenállással az átfolyó áramot, a másikra előtétellenállással a feszültséget kapcsoljuk rá, teljesítménymérőt kapunk.
