Vita:Impedanciaillesztés

Na és mi a helyzet egy villamos erőműnél? Mert ugye változó lehet a terhelés, és egyébként sem volna jó, ha egy 1000 megawattos erőműben 500 megawatt disszipálódna. Lehet hogy az imedanciaillesztésnek más szempontjai, és megoldásai is lehetnek? 5KJ

---

Az illesztesnek lehetnek mas szempontjai, az impedanciaillesztes ezeknek egy specialis esete.

En meg nem voltam eromuhoz 10km-nel kozelebb, de felmerul a kerdes: mi is 1000 MW?

Erzesem szerint ez a leadott teljesitmeny. Ekkor impedanciaillesztett esetben 1000 MW disszipalodna az eromuben. Kovetkezmeny: nem impedanciaillesztest hasznalnak, hanem a terhelo ellenallas valoszinuleg sokkal nagyobb, mint az "eromu belso ellenallasa" (a generatorok tekercseinek ellenallasa, ha a vasvesztesegtol eltekintunk).

Vagy tevedek?

ui: bar ha az egesz eromuvet egy egysegkent nezzuk, akkor azert a hutotornyoknak is van feladata... Ott tavozik valoszinuleg az "disszipacio" nagyresze.

--HA5CQZ 2006. július 12., 10:12 (CEST)

Na jo. Akkor gondolj arra, hogy van egy feszültséggenerátorod, és nulla a belső ellenállása. Akkor mindegy mekkora terhelést raksz rá, mert a leadott teljesítmény csak a terhelőellenállástól függ. ( hisz a belső ellenálás nulla ). Akkor miért nem csinálnak olyan tranzisztoros adóvégfokot, aminek közelíti a kimenőellenállása a nullát. Ilyen végfokot lehet csinálni, például hangfrekis erősítőkben még negatív kimenőimpedanciát is alkalmaznak néhol. ( Amúgy az erőműveknél is a nulla kimeneti ellenállásra törekszenek, a kémény azért füstöl, mert szénből csinálják a gőzt a generátor forgatásához. De a generátort nem kell hűteni) Ha ez igy van, miért nem jó a nulla kimeneti impedanciájú adó végfok?Hisz erre bármilyen impedanciát lehetne tenni! Nem lenne swr, nem számítana az antenna talpponti impedanciája stb. De akkor vajjon mi az igazi ok? Miért kell a bonyolultabb megldást választani? Spekulálj el ezen...

HA5KJ

---

Jóska! Jól gondolom, hogy a legfelső kérdésedet beugrató viccnek szántad?

Ha picit elgondolkozunk, mik a célok: egy elektromos hálózat esetén a fogyasztóig eljuttatni minél jobb hatásfokkal az energiát. Azaz nem minél többet, mert a fogyasztónak nem kell több, hanem minél gazdaságosabban. Ez az egyetlen kivétel - mivel a fogyasztó nem az eltüzelt anyagért fizet, hanem a portáján átvett villamos energiáért.

Egy elektronikus áramkörben pedig a meglevő elektronikát minél jobban kihajtani - gazdaságossági okokból. Ugyanis ha egy erősítő olcsó, az a kelendőbb, nem feltétlenül az, amely jobb hatásfokú. Azaz az energiaforrás-távvezeték-fogyasztó esetén a fogyasztóra minél nagyobb hányadot juttatni, ugyanis az energiaforrásban és a távvezetékben eldisszipálódó energiát nem téríti meg a fogyasztó.

Egy energiaforrás - például egy erőmű - esetén ha belegondolunk, jobban is megterhelhető, és tényleg nagyobb teljesítményt ad le a terhelésre. Csak jobban kell hűteni a villamos energiaforrást. Azonban nem azért rendelik a szenet ill. olajat, ..., hogy az erőműépületet fűtsék a villamos energiaforrásban disszipálódó erősen megnövekedett veszteségi teljesítménnyel, hanem azért, hogy jó hatásfokkal a megtermelt energiából a fogyasztónak való átadási pontban ("villanyóra") a villamos energia eladásából profitot termeljenek. Tehát a villamos energetika - amivel a rádióamatőr a legtöbb esetben nem foglalkozik - esetén a hatásfok (vágsősoron profit) felülkerekedik az alkatrészből elvileg kinyerhető teljesítményre optimalizáláson.

Vagy a generátor és terhelés villamosságtani fogalma zavaró? Tehát az, hogy a villamosságtani generátor fogalma ráragadt a villamos energiaforrás egyik fajtájára is?

Érdekes lenne egy szócikk, amely ismertetné az ideális generátort, az áramgenerátort, a feszültséggenerátort és a Norton-Thevenin átalakítást.

Ha valaki elkezdi, elakadása esetén szívesen segítek...

Másik: negatív ellenállás... Vigyázzunk a fogalomzavarra, negatív ellenállású elem nincs, ugyanis az az átfolyó áram hatására még több energiát termelne disszipáció helyett. A negatív differenciális ellenállás az nem keverendő vele.

És végül egy érdekesség: energetikai távvezeték, mint "villamosságtani távíróvezeték"... Tényleg jelen van az 50 Hz-nél is a reflexió. Szerencsére a hullámhossz nagyságrendileg 5-6000 km, így 1/8 λ-nál gyakorlatilag nincs hosszabb 50 Hz-es energetikai tavvezeték egyben. Kísérleteztek Eurázsia méretek miatt MV-os DC vezetékkel is, de a DC/AC jó hatásokú átalakítóját nem sikerült állítólag megfelelő élettartammal legyártani és megfelelően erős valós igény sem mutatkozott egyenlőre erre a megoldásra. Inkább szakaszolnak...

--HG2ECZ 2006. július 12., 18:30 (CEST)