Vétel jellemzése
Általános vételjellemzés
A rádióamatőr vételjellemzés előzményei a Q-kódokra alapulnak. Ennek nyomai ma is megtalálhatóak (lásd: Forgalmazási rövidítések -- QS).
Az alábbi Q-kódok támogatják a vételjellemzést:
- QRI - hangszín 1-9 -es skálán
- QRK - jelek érthetősége 1-5 -ös skálán
- QSA - jelek erőssége 1-5 -ös skálán
A rádióamatőr forgalomban a Q-kódok vételjellemzés céljára nem praktikusak, ezért alapozva ezen kódokra alakult ki az RST rendszer (lásd még: Forgalmazási rövidítések -- RST, RS).
Értelmezés:
- R - readibility - érthetőség (azaz a leadott szővegből hány százalék volt érthető, 20%-os lépésekben) 1-5 -ös skálán.
- S - sinal strenght - jelerősség (műszerrel mérve objektív mérőszám - (lásd: Logaritmikus egységek Rádió S értékei) 1-9 -es skálán + X dB
- T - tone - hangszín, (csak távíró vételnél értelmezhező) 1-9 -es skálán
A vételjellemzést riport - report (- angolul) -nak nevezzük.
A riportadás módszerei:
1. Objektív riportadás
Az objektív riportadás a készüléken lévő, kalibrált S-mérőre alapul, noha az érthetőség és a hangszin értékelése szubjektív.
2. Szubjektív riportadás
A szubjektív riportadás teljes mértékben az operátor megítélésén múlik. A riport inkább relatív, a sávban hallható egyéb állomásokhoz viszonyított. Gyenge terjedés esetén adott jó riport főleg az "S" érték tekintetében nem azonos egy jó terjedés esetén adott jó riporttal.
A riportok többsége relatív, ugyanis az S-mérő szerint adott riport néha humorosnak tűnhet, pl. 519, ugyanis a térerősség és az érthetőség korrelácíóban van egymással, sőt a nem mérhető térerejű állomás is lehet tökéletesen érthető. Megváltozhat még a hangszín is a terjedési sajátosságok miatt (Pl. ES terjedés esetén szétkent spektrumú távírójelet hallunk a diszkrét frekvenciájú jel helyett, de befolyásolhatja visszhang is). A hangszín esetében még meg kell jegyezni, hogy az adóberendezésre jellemző technikai minőséget fejez ki, ugyanis a begerjedt, túlvezérelt végfok, a kellően el nem választott oszcillátor, vagy más fokozat következtében a távírójel lehet erősen kopogós, fröcskölő, kuttyogó.
A riportot ki lehet egészíteni Q-kódokkal, pl. QRM, QRN, QSB és egyéb megjegyzésekkel.
Megjegyzés:
Vitatható, hogy a kétféle riportadási módszer közül melyiket ajánlatos alkalmazni. Rövidhullámon a terjedés általában gyorsan változik, a visszavert jel polaritása foroghat, igy az S-érték csak az adott pillanatban mért térerőre értelmezhető. Emiatt például a nagy távolságból végrehajtott antenna összehasonlító kísérletek sem adnak megbízható eredmény, sőt megtévesztő eredményre is vezethetnek.
