Vétel jellemzése

A rádióamatőr vételjellemzés az összeköttetés során kicserélt információ nagyon fontos részét képezi. Ezáltal kaphatunk képet arról, hogy az ellenállomás milyen minőségben tudja venni az adásunkat.

Általános vételjellemzés (RST)

A rádióamatőr vételjellemzés paraméterei történelmileg a Q-kódokból alakultak ki:

• QRK - jelek érthetősége 1..5-ös skálán ( R: 1..5 )
• QSA - jelek erőssége 1..5-ös skálán ( S: 1..9 )
• QRI - hangszín 1..9-es skálán ( T: 1..9 )

A rádióamatőr forgalomban a Q-kódok vételjellemzés céljára nem praktikusak, ezért ezen kódokra alapozva alakult ki az RST rendszer (lásd még: Forgalmazási rövidítések -- RST, RS).

Értelmezés

R - readibility - érthetőség (távírón a leadott szövegből hány százalék volt érthető, 20%-os lépésekben, fónián illetve képátvitelnél a zavarását értjük alatta) 1..5 -ös skálán.	S - signal strenght - adott frekvencián az 50 ohmos tápvonalon mért jelerősség 1..9 skálán. Lásd: S érték	T - tone - hangfrekvencia minősége, 1..9 -es skálán
5 - kiválóan érthető adás, nincs zavar alatta. 4 - nehezebben érthető illetve sistergés vagy zavar van alatta 3 - rosszul érthető adás, zavaró sistergés vagy egyéb zavarjel van alatta. 2 - alig érthető adás, sistergésből (zavarjelből) alig kivehető. 1 - érthetetlen adás illetve sistergés, folyamatos rádiózavar.	9 :: 34 dBµV (50 µV) RH-n, 14 dBµV (5 µV) URH-n 8 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség) 7 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség) 6 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség) 5 :: 10 dBµV RH-n, -10 dBµV URH-n 4 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség) 3 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség) 2 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség) 1 :: -14 dBµV (0,2 µV) RH-n, -34 dBµV (0,02 µV) URH-n A fenti feszültségértéket 50 ohmon mért jelszintre vonatkoznak. Szokásos olyat is mondani, hogy S9+20dB vagy S9+60 dB. Ez értelemszerűen rövidhullámon a 34 dBµV-os S9 szint felett ennyi decibellel jelen levő jelszintet jelent.	9 - tökéletes hangfrekvenciás moduláció, brumm mentes 8 - jó hangfrekvenciás moduláció, esetleg kis brumm. 7 - picit torz hang, esetleg brummos hang 6 - torz tang, esetleg erősebb brumm alatta 5 - zavaróan torz hang vagy igen zavaróan brummos jell 4 - nehezen érthető torz hang vagy brummtól nehezen érthető 3 - alig érthető torz hang vagy erős brummtól alól alig érthető 2 - érthetetlen kattogóan torz hang, vagy brummtól nem érthető 1 - hasznos moduláció nélküli vagy csak erős 50 Hz-es brumm Ha 9-től eltérő T értéket kapunk, akkor érdemes megvizsgálni, hogy mi a gond az adóberendezésünkkkel. Brummnak hívjuk az 50 illetve 100 Hz-es búgást, amely általában a hálózati transzformátor egyenirányítójából származik.

A vételjellemzést riport-nak nevezzük (az angol report-ból).

Példa

• 59: tisztán vehető, RH-n 34 dBµV (= 50 µV) jelszinttel. Lásd még: S érték
• 599: fentiek, továbbá a moduláció is rendben van.
• 519: tisztán itt van az állomás, igen kicsi (-14 dBµV) jelszinttel.
• 399: erős jelszinttel, de vételi zavar által zavartatva van itt az állomás.
• 595: RF szépen itt van, jelszintje is jó. Ám a hangfrekis rész erősen brummos, vagy olyan torz hogy nehéz érteni.

Mint látható, az R, S, T paraméterek 3 részre vonatkoznak. R a jeltisztaságra (ami a vevőben jutó jel/zaj viszony), S a vételi jelerősségre, T pedig tisztán a hangfrekvenciás paraméterre utal - RF zavart (R paraméter) ebbe nem beleértve. A három paraméter egymásból nem következtethető ki.

A riportadás módszerei

Objektív riportadás

az objektív riportadás a készüléken lévő, kalibrált S-mérőre alapul, noha az érthetőség (a vektormodulációk kivételével) szubjektív, továbbá a hangszín értékelése szubjektív.

Szubjektív riportadás

a szubjektív riportadás teljes mértékben az operátor megítélésén múlik. A riport inkább relatív, a sávban hallható egyéb állomásokhoz viszonyított. Gyenge terjedés esetén adott jó riport főleg az "S" érték tekintetében nem azonos egy jó terjedés esetén adott jó riporttal.

A riportok többsége relatív, ugyanis az S-mérő szerint adott riport néha humorosnak tűnhet, pl. 519. Ez egyébként a mai igen kis zajú vevőkészülékek esetén teljesen valós - ha nincs a környezetünkben olyan elektronikai berendezés, amely zaja szétverné az érthetőséget. Sajos RH-n nem a jelszíntek kicsik, hanem a környezet zaja erős, ami zavarja a venni kívánt állomásunk jelét. Nagyon gyenge állomások esetén az RST 339, 449-es riportok gyakoriak, az 559 gyenge vételt, de tökéletes érthetőséget jelent. Sajnos az S mérő műszer vagy rádiótervezési hiba folytán vagy pedig a tényleges kicsi jelszint okán mozdulatlan marad.

A hangszín is megváltozhat a terjedési sajátosságok miatt (Pl. ES terjedés esetén szétkent spektrumú távírójelet hallunk a diszkrét frekvenciájú jel helyett, de befolyásolhatja visszhang - azaz a több körös terjedés is). A hangszín esetében még meg kell jegyezni, hogy az adóberendezésre jellemző technikai minőséget fejez ki, ugyanis a begerjedt, túlvezérelt végfok, a kellően el nem választott oszcillátor, vagy más fokozat következtében a távírójel lehet erősen kopogós, fröcskölő, kuttyogó.

A riportot ki lehet egészíteni Q-kódokkal, pl. QRM, QRN, QSB és egyéb megjegyzésekkel.

A kétféle riportadási módszer közül azt ajánlatos alkalmazni, amivel kézzelfogható információt nyújtunk az ellenállomásnak. Rövidhullámon a terjedés általában gyorsan változik, a visszavert jel polaritása foroghat, így az S-érték csak az adott pillanatban mért térerőre értelmezhető. Emiatt például a nagy távolságból végrehajtott antenna összehasonlító kísérletek sem adnak megbízható eredmény, sőt megtévesztő eredményre is vezethetnek.

Speciális vételjellemzések - üzemmódonként

• V - video