„Vétel jellemzése” változatai közötti eltérés

Innen: HamWiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(3 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
18. sor: 18. sor:
 
{| border="1"
 
{| border="1"
 
|- valign="top"
 
|- valign="top"
| '''R''' - readibility - érthetőség (azaz a leadott szövegből hány százalék volt érthető, 20%-os lépésekben) 1..5 -ös skálán.
+
| '''R''' - readibility - érthetőség (távírón a leadott szövegből hány százalék volt érthető, 20%-os lépésekben, fónián illetve képátvitelnél a zavarását értjük alatta) 1..5 -ös skálán.
| '''S''' - signal strenght - jelerősség (műszerrel mérve objektív mérőszám - 1..9 -es skálán + X dB. Lásd: [[S érték]]
+
| '''S''' - signal strenght - adott frekvencián az 50 ohmos tápvonalon mért jelerősség 1..9 skálán. Lásd: [[S érték]]
| '''T''' - tone - hangfrekvencia minősége, 1..9 -es skálán
+
| '''T''' - tone - hangfrekvencia minősége, 1..9 -es skálán. Képátvitel esetén a '''V'''-nek (video) hívjuk és a kép alapsávi modulációját írjuk le szubjektív megítélésünk szerint. Például rossz az alapsávi jel, ha hiányzik az egyik színkomponens.
 
|- valign="top"
 
|- valign="top"
  
 
| width="33%" |
 
| width="33%" |
:5 - kiválóan érthető adás
+
:5 - kiválóan érthető adás, nincs zavar alatta.
:4 - nehezen érthető adás
+
:4 - nehezebben érthető illetve sistergés vagy zavar van alatta
:3 - nem jól érthető adás
+
:3 - rosszul érthető adás, zavaró sistergés vagy egyéb zavarjel van alatta.
:2 - rosszul érthető adás
+
:2 - alig érthető adás, sistergésből (zavarjelből) alig kivehető.
:1 - érthetetlen adás
+
:1 - érthetetlen adás illetve sistergés, folyamatos rádiózavar.
  
 
| width="33%" |
 
| width="33%" |
:9 - kiemelkedőn erős jelek
+
:9 :: 34 dBµV '''(50 µV) RH-n''', 14 dBµV '''(5 µV) URH-n'''
:8 - erős jelek
+
:8 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség)
:7 - mérsékelten erős jelek
+
:7 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség)
:6 - jó jelek
+
:6 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség)
:5 - mérsékelten jó jelek
+
:5 :: '''10 dBµV RH-n''', '''-10 dBµV URH-n'''
:4 - gyenge jelek
+
:4 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség)
:3 - nagyon gyenge jelek
+
:3 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség)
:2 - majdnem vehetetlen jelek
+
:2 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség)
:1 - teljesen vehetetlen jelek
+
:1 :: -14 dBµV '''(0,2 µV) RH-n''', -34 dBµV '''(0,02 µV) URH-n'''
 +
 
 +
A fenti feszültségértéket 50 ohmon mért jelszintre vonatkoznak. Szokásos olyat is mondani, hogy S9+20dB vagy S9+60 dB. Ez értelemszerűen rövidhullámon a 34 dBµV-os S9 szint felett ennyi decibellel jelen levő jelszintet jelent.
  
 
| width="33%" |
 
| width="33%" |
:9 - tökéletes egyenáramú hang
+
:9 - tökéletes hangfrekvenciás moduláció, brumm mentes
:8 - jó egyenáramú hang, de érezhető váltakozás (brumm)
+
:8 - jó hangfrekvenciás moduláció, esetleg kis brumm.
:7 - csaknem egyenáramú hang, erős hullámzással
+
:7 - picit torz hang, esetleg brummos hang
:6 - váltakozó áramú hang
+
:6 - torz tang, esetleg erősebb brumm alatta
:5 - durva váltakozó áramú hang
+
:5 - zavaróan torz hang vagy igen zavaróan brummos jell
:4-1 - (alig használják)
+
:4 - nehezen érthető torz hang vagy brummtól nehezen érthető
 +
:3 - alig érthető torz hang vagy erős brummtól alól alig érthető
 +
:2 - érthetetlen kattogóan torz hang, vagy brummtól nem érthető
 +
:1 - hasznos moduláció nélküli vagy csak erős 50 Hz-es brumm
  
Ha 9-től eltérő T értéket kapunk, akkor érdemes megvizsgálni, hogy mi a gond az adóberendezésünkkkel.
+
Ha 9-től eltérő T értéket kapunk, akkor érdemes megvizsgálni, hogy mi a gond az adóberendezésünkkkel. Brummnak hívjuk az 50 illetve 100 Hz-es búgást, amely általában a hálózati transzformátor egyenirányítójából származik.
 
|}
 
|}
  
65. sor: 70. sor:
 
=== A riportadás módszerei ===
 
=== A riportadás módszerei ===
  
* '''Objektív riportadás''': az objektív riportadás a készüléken lévő, kalibrált S-mérőre alapul, noha az érthetőség és a hangszín értékelése szubjektív.
+
;Objektív riportadás: az objektív riportadás a készüléken lévő, kalibrált S-mérőre alapul, noha az érthetőség ''(a [[vektormoduláció]]k kivételével)'' szubjektív, továbbá a hangszín értékelése szubjektív.
  
* '''Szubjektív riportadás''': a szubjektív riportadás teljes mértékben az operátor megítélésén múlik. A riport inkább relatív, a sávban hallható egyéb állomásokhoz viszonyított. Gyenge terjedés esetén adott jó riport főleg az "S"  érték tekintetében nem azonos egy jó terjedés esetén adott jó riporttal.
+
;Szubjektív riportadás: a szubjektív riportadás teljes mértékben az operátor megítélésén múlik. A riport inkább relatív, a sávban hallható egyéb állomásokhoz viszonyított. Gyenge terjedés esetén adott jó riport főleg az "S"  érték tekintetében nem azonos egy jó terjedés esetén adott jó riporttal.
  
A riportok többsége relatív, ugyanis az S-mérő szerint adott riport néha humorosnak tűnhet, pl. 519. Ugyan térerősség és az érthetőség technikailag korrelácíóban vannak egymással, de egy nem mérhető térerejű állomás is lehet tökéletesen érthető, továbbá szubjektív megítélés alapján úgy tűnhet, hogy megfelelő térerővel is rendelkezik. Nagyon gyenge állomások esetén az RST 339, 449-es riportok gyakoriak, az 559 gyenge vételt, de tökéletes érthetőséget jelent, viszont lehet, hogy az S-mérő még mindig mozdulatlan marad.  
+
A riportok többsége relatív, ugyanis az S-mérő szerint adott riport néha humorosnak tűnhet, pl. 519. Ez egyébként a mai igen kis zajú vevőkészülékek esetén teljesen valós - ha nincs a környezetünkben olyan elektronikai berendezés, amely zaja szétverné az érthetőséget. Sajos RH-n nem a jelszíntek kicsik, hanem a környezet zaja erős, ami zavarja a venni kívánt állomásunk jelét. Nagyon gyenge állomások esetén az RST 339, 449-es riportok gyakoriak, az 559 gyenge vételt, de tökéletes érthetőséget jelent. Sajnos az S mérő műszer vagy rádiótervezési hiba folytán vagy pedig a tényleges kicsi jelszint okán mozdulatlan marad.
  
 
A hangszín is megváltozhat a terjedési sajátosságok miatt (Pl. ES terjedés esetén szétkent spektrumú távírójelet hallunk a diszkrét frekvenciájú jel helyett, de befolyásolhatja visszhang - azaz a több körös terjedés is). A hangszín esetében még meg kell jegyezni, hogy az adóberendezésre jellemző technikai minőséget fejez ki, ugyanis a begerjedt, túlvezérelt végfok, a kellően el nem választott oszcillátor, vagy más fokozat következtében a távírójel lehet erősen kopogós, fröcskölő, kuttyogó.
 
A hangszín is megváltozhat a terjedési sajátosságok miatt (Pl. ES terjedés esetén szétkent spektrumú távírójelet hallunk a diszkrét frekvenciájú jel helyett, de befolyásolhatja visszhang - azaz a több körös terjedés is). A hangszín esetében még meg kell jegyezni, hogy az adóberendezésre jellemző technikai minőséget fejez ki, ugyanis a begerjedt, túlvezérelt végfok, a kellően el nem választott oszcillátor, vagy más fokozat következtében a távírójel lehet erősen kopogós, fröcskölő, kuttyogó.

A lap jelenlegi, 2010. december 3., 13:02-kori változata

A rádióamatőr vételjellemzés az összeköttetés során kicserélt információ nagyon fontos részét képezi. Ezáltal kaphatunk képet arról, hogy az ellenállomás milyen minőségben tudja venni az adásunkat.

Általános vételjellemzés (RST)

A rádióamatőr vételjellemzés paraméterei történelmileg a Q-kódokból alakultak ki:

  • QRK - jelek érthetősége 1..5-ös skálán ( R: 1..5 )
  • QSA - jelek erőssége 1..5-ös skálán ( S: 1..9 )
  • QRI - hangszín 1..9-es skálán ( T: 1..9 )

A rádióamatőr forgalomban a Q-kódok vételjellemzés céljára nem praktikusak, ezért ezen kódokra alapozva alakult ki az RST rendszer (lásd még: Forgalmazási rövidítések -- RST, RS).

Értelmezés

R - readibility - érthetőség (távírón a leadott szövegből hány százalék volt érthető, 20%-os lépésekben, fónián illetve képátvitelnél a zavarását értjük alatta) 1..5 -ös skálán. S - signal strenght - adott frekvencián az 50 ohmos tápvonalon mért jelerősség 1..9 skálán. Lásd: S érték T - tone - hangfrekvencia minősége, 1..9 -es skálán. Képátvitel esetén a V-nek (video) hívjuk és a kép alapsávi modulációját írjuk le szubjektív megítélésünk szerint. Például rossz az alapsávi jel, ha hiányzik az egyik színkomponens.
5 - kiválóan érthető adás, nincs zavar alatta.
4 - nehezebben érthető illetve sistergés vagy zavar van alatta
3 - rosszul érthető adás, zavaró sistergés vagy egyéb zavarjel van alatta.
2 - alig érthető adás, sistergésből (zavarjelből) alig kivehető.
1 - érthetetlen adás illetve sistergés, folyamatos rádiózavar.
9 :: 34 dBµV (50 µV) RH-n, 14 dBµV (5 µV) URH-n
8 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség)
7 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség)
6 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség)
5 :: 10 dBµV RH-n, -10 dBµV URH-n
4 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség)
3 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség)
2 :: 6 dB-lel kisebb az előzőnél (fele feszültség)
1 :: -14 dBµV (0,2 µV) RH-n, -34 dBµV (0,02 µV) URH-n

A fenti feszültségértéket 50 ohmon mért jelszintre vonatkoznak. Szokásos olyat is mondani, hogy S9+20dB vagy S9+60 dB. Ez értelemszerűen rövidhullámon a 34 dBµV-os S9 szint felett ennyi decibellel jelen levő jelszintet jelent.

9 - tökéletes hangfrekvenciás moduláció, brumm mentes
8 - jó hangfrekvenciás moduláció, esetleg kis brumm.
7 - picit torz hang, esetleg brummos hang
6 - torz tang, esetleg erősebb brumm alatta
5 - zavaróan torz hang vagy igen zavaróan brummos jell
4 - nehezen érthető torz hang vagy brummtól nehezen érthető
3 - alig érthető torz hang vagy erős brummtól alól alig érthető
2 - érthetetlen kattogóan torz hang, vagy brummtól nem érthető
1 - hasznos moduláció nélküli vagy csak erős 50 Hz-es brumm

Ha 9-től eltérő T értéket kapunk, akkor érdemes megvizsgálni, hogy mi a gond az adóberendezésünkkkel. Brummnak hívjuk az 50 illetve 100 Hz-es búgást, amely általában a hálózati transzformátor egyenirányítójából származik.

A vételjellemzést riport-nak nevezzük (az angol report-ból).

Példa
  • 59: tisztán vehető, RH-n 34 dBµV (= 50 µV) jelszinttel. Lásd még: S érték
  • 599: fentiek, továbbá a moduláció is rendben van.
  • 519: tisztán itt van az állomás, igen kicsi (-14 dBµV) jelszinttel.
  • 399: erős jelszinttel, de vételi zavar által zavartatva van itt az állomás.
  • 595: RF szépen itt van, jelszintje is jó. Ám a hangfrekis rész erősen brummos, vagy olyan torz hogy nehéz érteni.

Mint látható, az R, S, T paraméterek 3 részre vonatkoznak. R a jeltisztaságra (ami a vevőben jutó jel/zaj viszony), S a vételi jelerősségre, T pedig tisztán a hangfrekvenciás paraméterre utal - RF zavart (R paraméter) ebbe nem beleértve. A három paraméter egymásból nem következtethető ki.

A riportadás módszerei

Objektív riportadás
az objektív riportadás a készüléken lévő, kalibrált S-mérőre alapul, noha az érthetőség (a vektormodulációk kivételével) szubjektív, továbbá a hangszín értékelése szubjektív.
Szubjektív riportadás
a szubjektív riportadás teljes mértékben az operátor megítélésén múlik. A riport inkább relatív, a sávban hallható egyéb állomásokhoz viszonyított. Gyenge terjedés esetén adott jó riport főleg az "S" érték tekintetében nem azonos egy jó terjedés esetén adott jó riporttal.

A riportok többsége relatív, ugyanis az S-mérő szerint adott riport néha humorosnak tűnhet, pl. 519. Ez egyébként a mai igen kis zajú vevőkészülékek esetén teljesen valós - ha nincs a környezetünkben olyan elektronikai berendezés, amely zaja szétverné az érthetőséget. Sajos RH-n nem a jelszíntek kicsik, hanem a környezet zaja erős, ami zavarja a venni kívánt állomásunk jelét. Nagyon gyenge állomások esetén az RST 339, 449-es riportok gyakoriak, az 559 gyenge vételt, de tökéletes érthetőséget jelent. Sajnos az S mérő műszer vagy rádiótervezési hiba folytán vagy pedig a tényleges kicsi jelszint okán mozdulatlan marad.

A hangszín is megváltozhat a terjedési sajátosságok miatt (Pl. ES terjedés esetén szétkent spektrumú távírójelet hallunk a diszkrét frekvenciájú jel helyett, de befolyásolhatja visszhang - azaz a több körös terjedés is). A hangszín esetében még meg kell jegyezni, hogy az adóberendezésre jellemző technikai minőséget fejez ki, ugyanis a begerjedt, túlvezérelt végfok, a kellően el nem választott oszcillátor, vagy más fokozat következtében a távírójel lehet erősen kopogós, fröcskölő, kuttyogó.

A riportot ki lehet egészíteni Q-kódokkal, pl. QRM, QRN, QSB és egyéb megjegyzésekkel.

A kétféle riportadási módszer közül azt ajánlatos alkalmazni, amivel kézzelfogható információt nyújtunk az ellenállomásnak. Rövidhullámon a terjedés általában gyorsan változik, a visszavert jel polaritása foroghat, így az S-érték csak az adott pillanatban mért térerőre értelmezhető. Emiatt például a nagy távolságból végrehajtott antenna összehasonlító kísérletek sem adnak megbízható eredmény, sőt megtévesztő eredményre is vezethetnek.

Speciális vételjellemzések - üzemmódonként

  • V - video

Egyéb vételjellemzési rendszerek

SINPO