„Rádióamatőr műholdak” változatai közötti eltérés

Innen: HamWiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
1. sor: 1. sor:
== Csoportosítása ==
+
Az első műhold az 1957-ben felbocsátott Cпуthиk (Szputnyik) volt, amely még csak jeladót tartalmazott. A 3 évvel később fellőtt Echo már vette és vissza is sugározta a bolygónkról sugárzott jelet. Ezután az események felgyorsultak. Az 1970-es évek végén rádióamatőr célra is lőttek fel műholdat.
 +
 
 +
== Műholdak csoportosítása ==
  
 
# Felhasználási terület szerint:
 
# Felhasználási terület szerint:
#* Műsorszórás céljára
+
#* Műsorszórás céljára (rádió, TV)
#* Kommunikációs célokra
+
#* Kommunikációs célokra (pl. Iridium)
 +
#* Meteorológiai célokra
 +
#* Navigációs célokra (GPS, EGNOS, Galileo)
 
#* Hadászati célokra
 
#* Hadászati célokra
 
#* Rádióamatőr kommunikációs célokra
 
#* Rádióamatőr kommunikációs célokra
 
# Pályamagasság szerint
 
# Pályamagasság szerint
#* LEO (Low Earth Orbit = alacsony pályra állított) műholdak, 400-1500 km magasságban, 1,5..4 órás keringési idővel. Előnye: kis nyereségű antenna elegendő. Hátránya: 20-40 percig látszik a horizonton, az irányított antennát forgatni kell.
+
#* LEO (Low Earth Orbit = alacsony pályra állított) műholdak, 400-1500 km magasságban, 1,5..2 órás keringési idővel. Előnye: kis nyereségű antenna elegendő. Hátránya: 20-40 percig látszik a horizonton, az irányított antennát forgatni kell.
#* MEO (Medium Earth Orbit = középmagas pályára állított) műholdak, 10 000..20 000 km magasságban, kb. 12 órás keringési idővel.
+
#* MEO (Medium Earth Orbit = középmagas pályára állított) műholdak, 10 000..20 000 km magasságban, kb. 6..12 órás keringési idővel.
 
#* GEO (Geostationar = geostacionárius, állandó helyü) műholdak, 36 000 km magasságban, egyenlitő felett. ugyanazon helyen állónak látszik. Előnye: nem kell forgatni az antennát. Hátránya: nagy nyereségű antenna kell a vételéhez.
 
#* GEO (Geostationar = geostacionárius, állandó helyü) műholdak, 36 000 km magasságban, egyenlitő felett. ugyanazon helyen állónak látszik. Előnye: nem kell forgatni az antennát. Hátránya: nagy nyereségű antenna kell a vételéhez.
 
#* Elliptikus pályára állított műhold. Ennek van egy rövid, bolygónkhoz közel levő pályarésze és egy hosszabb idejű távoli pályarésze.
 
#* Elliptikus pályára állított műhold. Ennek van egy rövid, bolygónkhoz közel levő pályarésze és egy hosszabb idejű távoli pályarésze.
  
A rádióamatőr gyakorlatban LEO és elliptikus pályás műholdak vannak üzembeállítva.
+
Összefüggés a magasság és a keringési idő között: <math>T_{sec} = \frac{2\pi}{R} \sqrt{\frac{r^3}{g}} = 9.959\cdot 10^{-3} \cdot \sqrt{{r_{km}}^3} = 314,9 \cdot \sqrt{{r_{ekm}}^3}</math>, ahol T<sub>sec</sub> a másodpercben mért idő, R a Föld sugara (6370 km), r a Föld középpontjától való távolság, r<sub>km</sub> az előző de kilométerben, r<sub>ekm</sub> az előző de ezerkilométerben, g a gravitációs állandó (9.81).
 +
 
 +
A fenti összefüggésből látszik, hogy egy dupla magasságban levő műhold 2,83-szor lassabban kering, míg egy Földközéptől számítva 4-szer magasabban levő műhold 8-szor lassabban kering.
 +
 
 +
'''A rádióamatőr műholdakat LEO és elliptikus pályán találjuk.'''
  
 
== A rádióamatőr műholdak szolgáltatásai ==
 
== A rádióamatőr műholdak szolgáltatásai ==
 +
 +
* [[Fónia]] [[átjátszó]]
 +
* AFSK [[csomagrádió]] node, mini [[BBS]]
 +
* AFSK [[APRS]] node
 +
* Telemetria adatok sugárzása
  
 
== Kommunikáció a rádióamatőr műholdakon keresztül ==
 
== Kommunikáció a rádióamatőr műholdakon keresztül ==

A lap 2006. szeptember 24., 20:24-kori változata

Az első műhold az 1957-ben felbocsátott Cпуthиk (Szputnyik) volt, amely még csak jeladót tartalmazott. A 3 évvel később fellőtt Echo már vette és vissza is sugározta a bolygónkról sugárzott jelet. Ezután az események felgyorsultak. Az 1970-es évek végén rádióamatőr célra is lőttek fel műholdat.

Műholdak csoportosítása

  1. Felhasználási terület szerint:
    • Műsorszórás céljára (rádió, TV)
    • Kommunikációs célokra (pl. Iridium)
    • Meteorológiai célokra
    • Navigációs célokra (GPS, EGNOS, Galileo)
    • Hadászati célokra
    • Rádióamatőr kommunikációs célokra
  2. Pályamagasság szerint
    • LEO (Low Earth Orbit = alacsony pályra állított) műholdak, 400-1500 km magasságban, 1,5..2 órás keringési idővel. Előnye: kis nyereségű antenna elegendő. Hátránya: 20-40 percig látszik a horizonton, az irányított antennát forgatni kell.
    • MEO (Medium Earth Orbit = középmagas pályára állított) műholdak, 10 000..20 000 km magasságban, kb. 6..12 órás keringési idővel.
    • GEO (Geostationar = geostacionárius, állandó helyü) műholdak, 36 000 km magasságban, egyenlitő felett. ugyanazon helyen állónak látszik. Előnye: nem kell forgatni az antennát. Hátránya: nagy nyereségű antenna kell a vételéhez.
    • Elliptikus pályára állított műhold. Ennek van egy rövid, bolygónkhoz közel levő pályarésze és egy hosszabb idejű távoli pályarésze.

Összefüggés a magasság és a keringési idő között: [math]T_{sec} = \frac{2\pi}{R} \sqrt{\frac{r^3}{g}} = 9.959\cdot 10^{-3} \cdot \sqrt{{r_{km}}^3} = 314,9 \cdot \sqrt{{r_{ekm}}^3}[/math], ahol Tsec a másodpercben mért idő, R a Föld sugara (6370 km), r a Föld középpontjától való távolság, rkm az előző de kilométerben, rekm az előző de ezerkilométerben, g a gravitációs állandó (9.81).

A fenti összefüggésből látszik, hogy egy dupla magasságban levő műhold 2,83-szor lassabban kering, míg egy Földközéptől számítva 4-szer magasabban levő műhold 8-szor lassabban kering.

A rádióamatőr műholdakat LEO és elliptikus pályán találjuk.

A rádióamatőr műholdak szolgáltatásai

Kommunikáció a rádióamatőr műholdakon keresztül

A rádióamatőr műhold igen szűk kommunikációs keresztmetszetet biztosít, ugyanis a kevés műholdra sok rádióamatőr felhasználó jut. Ezért az idő nagy részében figyeljünk és csak ritkán akarjunk adni.