„Maxwell-egyenletek” változatai közötti eltérés

Innen: HamWiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
9. sor: 9. sor:
 
# Gerjesztettségi mennyiségek: <math>D=\varepsilon E ~~~ H=\frac{1}{\mu}B ~~~ J=\sigma(E+E_b)</math><br>
 
# Gerjesztettségi mennyiségek: <math>D=\varepsilon E ~~~ H=\frac{1}{\mu}B ~~~ J=\sigma(E+E_b)</math><br>
 
# Energiasűrűség: <math>w=\frac{1}{2}\varepsilon E^2+\frac{1}{2}\mu H^2</math><br>
 
# Energiasűrűség: <math>w=\frac{1}{2}\varepsilon E^2+\frac{1}{2}\mu H^2</math><br>
 +
 +
Megjegyzés:
 +
 +
Ha valaki végig tudná magyarázni, hogy miről szólnak, nagyra értékelném. Valahogy igy gondolom, vagy jobban:
 +
 +
1. Minél nagyobb áramot kergetek át a motor üzemi tekercsén, meg a fáziskondiján, annál jobban húz.
 +
 +
2. Minél gyorsabban tekerem a biciklit, annál jobban világít a lámpa.
 +
 +
3. Ha a teáskanna kifolyócsövét visszavezetema kannába, nulla lesz a tea fogyása.
 +
 +
4. A fizetőképességem egyenlő az összes zsebemben lévő apró összegével.
 +
 +
5. Az elektromos térerő, meg a mágneses térerő a fizikai közeg tulajdonságaitól is függ.
 +
 +
6. Minél nagyobb áramot küldök az antennába annál jobban hallanak.
 +
 +
7. A képletek nem érnek semmit, ha nem tudjuk miről szólnak. ( ez már nem J.C Maxwell )
 +
 +
HA5KJ
  
 
== A Maxwell egyenletek differenciális alakja ==
 
== A Maxwell egyenletek differenciális alakja ==

A lap 2006. június 7., 00:46-kori változata

Bebizonyítható, hogy a Maxwell egyenletek ellentmondásmentes rendszert alkotnak....

A Maxwell egyenletek integrális alakja

Az elektromágneses tér egyenleteit először Maxwell állította össze:

  1. Az eltolási árammal kiegészített gerjesztési törvény: [math] \oint_{l} H\, dl=\int_{A}J\, dA+\int_{A}\frac{\partial D}{\partial t}\, dA[/math]
  2. Faraday indukció törvénye: [math]\oint_{l}E\, dl=-\int_{A}\frac{\partial B}{\partial t}\, dA[/math]
  3. Fluxusmegmaradás törvénye: [math]\oint_{A}B\, dA=0[/math]
  4. Gauss-törvény: [math]\oint_{A}D\, dA=\int_{V}\rho\, dV[/math]
  5. Gerjesztettségi mennyiségek: [math]D=\varepsilon E ~~~ H=\frac{1}{\mu}B ~~~ J=\sigma(E+E_b)[/math]
  6. Energiasűrűség: [math]w=\frac{1}{2}\varepsilon E^2+\frac{1}{2}\mu H^2[/math]

Megjegyzés:

Ha valaki végig tudná magyarázni, hogy miről szólnak, nagyra értékelném. Valahogy igy gondolom, vagy jobban:

1. Minél nagyobb áramot kergetek át a motor üzemi tekercsén, meg a fáziskondiján, annál jobban húz.

2. Minél gyorsabban tekerem a biciklit, annál jobban világít a lámpa.

3. Ha a teáskanna kifolyócsövét visszavezetema kannába, nulla lesz a tea fogyása.

4. A fizetőképességem egyenlő az összes zsebemben lévő apró összegével.

5. Az elektromos térerő, meg a mágneses térerő a fizikai közeg tulajdonságaitól is függ.

6. Minél nagyobb áramot küldök az antennába annál jobban hallanak.

7. A képletek nem érnek semmit, ha nem tudjuk miről szólnak. ( ez már nem J.C Maxwell )

HA5KJ

A Maxwell egyenletek differenciális alakja

  1. Az eltolási árammal kiegészített gerjesztési törvény: [math]\operatorname{rot}H=J+\frac{\partial D}{\partial t}[/math]
  2. Faraday indukció törvénye: [math]\operatorname{rot}E=-\frac{\partial B}{\partial t}[/math]
  3. Fluxusmegmaradás törvénye: [math]\operatorname{div}B=0[/math]
  4. Gauss-törvény: [math]\operatorname{div}D=\rho[/math]
  5. Gerjesztettségi mennyiségek: [math]D=\varepsilon E ~~~ H=\frac{1}{\mu}B ~~~ J=\sigma(E+E_b)[/math]
  6. Energiasűrűség: [math]w=\frac{1}{2}\varepsilon E^2+\frac{1}{2}\mu H^2[/math]