„Maxwell-egyenletek” változatai közötti eltérés

Innen: HamWiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a (+Kategória)
 
(3 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
9. sor: 9. sor:
 
# Gerjesztettségi mennyiségek: <math>D=\varepsilon E ~~~ H=\frac{1}{\mu}B ~~~ J=\sigma(E+E_b)</math><br>
 
# Gerjesztettségi mennyiségek: <math>D=\varepsilon E ~~~ H=\frac{1}{\mu}B ~~~ J=\sigma(E+E_b)</math><br>
 
# Energiasűrűség: <math>w=\frac{1}{2}\varepsilon E^2+\frac{1}{2}\mu H^2</math><br>
 
# Energiasűrűség: <math>w=\frac{1}{2}\varepsilon E^2+\frac{1}{2}\mu H^2</math><br>
 
De ha valaki végig tudná magyarázni, hogy miről szólnak, nagyra értékelném. Például így:
 
 
A Gauss törvény arról szól, hogy ha van egy feltöltött kondink, amiből valamennyit kisütünk, akkor ennek megfelelően csökken a fegyverzetek között a térerősség. Vagy hogy ez a gyönyörű képlet matematikai megfogalmazása annak, hogy a költekezéstől szegényebbek leszünk.
 
Esetleg a Faraday indukció törvénye nem arról szól, hogy amikor gyorsabban pedálozok jobban világít a bicajom lámpája? Csak benne van a képletben tekercs is meg a mágnespatkó ereje?
 
Mert addig a női szabó rádióamatőr barátom nem lesz tőle okosabb az biztos -ha egyáltalán el tudja olvasni amit lát...
 
 
HA5KJ
 
  
 
== A Maxwell egyenletek differenciális alakja ==
 
== A Maxwell egyenletek differenciális alakja ==
26. sor: 18. sor:
 
# Gerjesztettségi mennyiségek: <math>D=\varepsilon E ~~~ H=\frac{1}{\mu}B ~~~ J=\sigma(E+E_b)</math><br>
 
# Gerjesztettségi mennyiségek: <math>D=\varepsilon E ~~~ H=\frac{1}{\mu}B ~~~ J=\sigma(E+E_b)</math><br>
 
# Energiasűrűség: <math>w=\frac{1}{2}\varepsilon E^2+\frac{1}{2}\mu H^2</math><br>
 
# Energiasűrűség: <math>w=\frac{1}{2}\varepsilon E^2+\frac{1}{2}\mu H^2</math><br>
 +
 +
[[Kategória:Fizikai háttér]]

A lap jelenlegi, 2006. július 7., 15:07-kori változata

Bebizonyítható, hogy a Maxwell egyenletek ellentmondásmentes rendszert alkotnak....

A Maxwell egyenletek integrális alakja

Az elektromágneses tér egyenleteit először Maxwell állította össze:

  1. Az eltolási árammal kiegészített gerjesztési törvény: [math] \oint_{l} H\, dl=\int_{A}J\, dA+\int_{A}\frac{\partial D}{\partial t}\, dA[/math]
  2. Faraday indukció törvénye: [math]\oint_{l}E\, dl=-\int_{A}\frac{\partial B}{\partial t}\, dA[/math]
  3. Fluxusmegmaradás törvénye: [math]\oint_{A}B\, dA=0[/math]
  4. Gauss-törvény: [math]\oint_{A}D\, dA=\int_{V}\rho\, dV[/math]
  5. Gerjesztettségi mennyiségek: [math]D=\varepsilon E ~~~ H=\frac{1}{\mu}B ~~~ J=\sigma(E+E_b)[/math]
  6. Energiasűrűség: [math]w=\frac{1}{2}\varepsilon E^2+\frac{1}{2}\mu H^2[/math]

A Maxwell egyenletek differenciális alakja

  1. Az eltolási árammal kiegészített gerjesztési törvény: [math]\operatorname{rot}H=J+\frac{\partial D}{\partial t}[/math]
  2. Faraday indukció törvénye: [math]\operatorname{rot}E=-\frac{\partial B}{\partial t}[/math]
  3. Fluxusmegmaradás törvénye: [math]\operatorname{div}B=0[/math]
  4. Gauss-törvény: [math]\operatorname{div}D=\rho[/math]
  5. Gerjesztettségi mennyiségek: [math]D=\varepsilon E ~~~ H=\frac{1}{\mu}B ~~~ J=\sigma(E+E_b)[/math]
  6. Energiasűrűség: [math]w=\frac{1}{2}\varepsilon E^2+\frac{1}{2}\mu H^2[/math]