„Hívójel” változatai közötti eltérés
| 24. sor: | 24. sor: | ||
== A magyaroszági hívójel rendszer == | == A magyaroszági hívójel rendszer == | ||
| − | Magyaroszági állomások számára a HAA-HAZ és a HGA-HGZ tartományokból jelölhető ki hívójel. | + | Magyaroszági állomások számára a HAA-HAZ és a HGA-HGZ tartományokból jelölhető ki hívójel előtag. |
Rádióamatőr állomások hívójelének kiosztása a [[rádióamatőr szolgálatot felügyelő hatóság]] hatásköre a [[rádióamatőr rendelet]] alapján. | Rádióamatőr állomások hívójelének kiosztása a [[rádióamatőr szolgálatot felügyelő hatóság]] hatásköre a [[rádióamatőr rendelet]] alapján. | ||
A lap 2006. június 29., 05:01-kori változata
A hívójel a rádióállomások (köztük amatőrállomások) azonosítását szolgálja. Minden rádiószolgálat állomása rendelkezik hívójellel. Az amatőr gyakorlatban a hívójel nem annyira a berendezéshez, mint inkább az amatőr személyéhez kötött.
Tartalomjegyzék
A hívójelek nemzetközi rendszere
A hívójelek képzésének nemzetközi rendszerét az ITU (International Telecommunication Union, Nemzetközi Távközlési Egyesület) határozta meg a Nemzetközi Rádiószabályzat (RR, Radio Regulation) 19. pontjában. A hívójelek országokhoz rendelése a Szabályzat 42. mellékletében található.
Ennek a nemzetközi rendszernek segítségével minden rádióállomás egyértelműen azonosítható. Egy hívójel sem fordulhat elõ kétszer az egész világon.
Formája
A hívójel angol betűk és/vagy arab számjegyek nem üres véges sorozata.
Részei:
- előtag, prefix: a hívójel első 1-2 karaktere, az, amit az engedélyt kiadó országnak az ITU kiutalt,
- utótag, suffix: a hívójel prefixet követő része, a prefixszel együtt egyedi azonosítást tesz lehetővé.
A magyaroszági hívójel rendszer
Magyaroszági állomások számára a HAA-HAZ és a HGA-HGZ tartományokból jelölhető ki hívójel előtag.
Rádióamatőr állomások hívójelének kiosztása a rádióamatőr szolgálatot felügyelő hatóság hatásköre a rádióamatőr rendelet alapján.
Használata
Forgalmazáskor adni kell a saját hívójelet. A hívójel szerepel a LOG-ban és a QSL lapon.
