Energiatárolás elektromos töltés formájában - kondenzátor forrásának megtekintése

== Technikatörténet ==

A legelső [[kondenzátor]] elvén működő és oktatott ilyen szerkezet a leideni palack (1745) volt.

Ez az energiatárolás az akkumulátorok kémiai tárolásával szemben közvetlen villamos töltéstárolás.

== Tulajdonságai ==

A kondenzátorban tárolt energia: <math>E = \frac{1}{2}C \cdot U^2</math>

Látszik, hogy a tárolható energia
# függ a kapacitástól. Napjainkban kapható már 3000 farád @ 2,7 V-os kondenzátor (BOOSTCAP márka, 2011).
# négyzetesen függ attól, mekkora feszültségre sikerült feltölteni a kondenzátort. Figyelem: a nagyfeszültség ÉLETVESZÉLYES !!!

=== Előnyös tulajdonságai ===

* tisztán elektromos töltéstárolás
* hírtelen nagy energiamennyiséggel tölthető vagy kisüthető.

=== Hátrányos tulajdonságai ===

* a kondenzátor feszültsége tág határok között ingadozik, [[kapcsolóüzemű tápegység]] szükséges.
* a nagyfeszültség ÉLETVESZÉLYES, jól el kell szigetelni.
* mindössze 6 Wh/kg tárolt energia/tömeg arány érhető el. Ne feledjük azonban, hogy nagyon rövid idő alatt betehető/kivehető az energia.

== Felhasználás ==

* 50 Hz-es váltakozóáram [[egyenirányítás]]a után a szinuszos [[lüktető egyenfeszültség]] &#8222;simítására&#8221;
* Kapcsolóüzemű tápegység kimenetére periódikusan juttatott energia átmeneti tárolására.
* KERS (Kinetic Energy Recovery System); Forma-1 kísérletek, fékezés során hirtelen felszabaduló mozgási energia tárolásra, majd gyorsításkor való visszaadására. A mozgási energia egyébként <math>E = \frac{1}{2}m \cdot v^2</math>, ahol m a tömeg, v a sebesség (méter/sec).

[[Kategória: Energiatárolás]]