„Ellenállás” változatai közötti eltérés
a |
|||
| 19. sor: | 19. sor: | ||
1 Ω ellenálláson 1 A áramot átbocsájtva a feszültésesés 1 V. | 1 Ω ellenálláson 1 A áramot átbocsájtva a feszültésesés 1 V. | ||
| − | A fenti | + | A fenti képlet átrendezett alakjait is gyakran használjuk: |
* <math>I=U/R</math> | * <math>I=U/R</math> | ||
* <math>R=U/I</math> | * <math>R=U/I</math> | ||
| − | Az ellenállásra jutó teljesítmény: <math>P=U*I=U^2/R=I^2*R</math>. | + | Az ellenállásra jutó teljesítmény: <math>P=U*I=U^2/R=I^2*R</math>.<br> |
| − | + | Ez a teljesítmény teljes egészében az ellenállást melegíti | |
| + | (hőként ''disszipálódik''), ezért | ||
| + | nagyon fontos, hogy arra is ügyeljünk, hogy az áramkörben | ||
| + | az ellenállás megengedett maximális terhelhetőségét ne lépjük túl. | ||
== Egy egyszerű példa == | == Egy egyszerű példa == | ||
| − | |||
| − | Mekkora | + | '''Példa:''' Egy 4,5 V-os laposelemről szeretnénk egy LED-et meghajtani. Azt tudjuk, hogy a LED diódát 5 mA árammal szeretnénk hajtani és azt is, hogy ekkor 1,7 V esik rajta. |
| + | |||
| + | Mekkora ellenállást kell a LED-del sorba kapcsolni? | ||
'''Megoldás:''' Az ellenállás és a LED sorba van kapcsolva. Ezáltal a rajta eső feszültségek összege lesz mérhető a LED vége és az ellenállás vége között, <math>U_t=U_D+U_R</math>. Ebből meghatározzuk <math>U_R</math>-t. <math>U_R=4,5 V - 1,7V = 2,8 V</math> -ra adódik. | '''Megoldás:''' Az ellenállás és a LED sorba van kapcsolva. Ezáltal a rajta eső feszültségek összege lesz mérhető a LED vége és az ellenállás vége között, <math>U_t=U_D+U_R</math>. Ebből meghatározzuk <math>U_R</math>-t. <math>U_R=4,5 V - 1,7V = 2,8 V</math> -ra adódik. | ||
| − | Mekkora ellenállást kell választanunk, ha azt tudjuk, hogy 5 mA-t kell átengednie 2,8 V-os kapocsfeszültség esetén? | + | Mekkora ellenállást kell tehát választanunk, ha azt tudjuk, hogy 5 mA-t kell átengednie 2,8 V-os kapocsfeszültség esetén? |
| + | |||
| + | <math>R=\frac{U}{I}=\frac{2,8~{\rm V}}{0,005~{\rm A}} = 560~\Omega</math>. | ||
| + | |||
| + | Az ellenállás disszipációja: <math>P=U*I= 2,8~{\rm V} * 0,005~{\rm A} = 0,014~{\rm W} = 14~{\rm mW}</math>. | ||
| + | Tehát használhatjuk a legkisebb terhelhetőségű, 1/8 W-os (125 mW) ellenállást is. | ||
| + | |||
| + | == Ellenállások fajtái == | ||
| + | |||
| + | * rétegellenállás | ||
| + | * metáloxid | ||
| + | * huzalellenállás | ||
| + | |||
| + | == Ellenállások értéksorai == | ||
| − | + | == Ellenállások jelölése (színkódok) == | |
== Mint érzékelő == | == Mint érzékelő == | ||
A lap 2006. június 14., 13:25-kori változata
Tartalomjegyzék
Az ellenállás szerepe az áramkörben
- áramerősség korlátozása
- kondenzátor kisütése
- feszültségosztó - amivel munkapont állító be
- kondenzátorral váltakozóáramú szűrő alkotása
- fűtés
Az ellenállás fogalma
Az ellenálláson átfolyó áram hatására az ellenállás két vége közt az áram nagyságával egyenesen arányos feszülség mérhető.
Az ellenálláson eső feszültség kiszámítása (Ohm törvénye): [math]U=R*I[/math], ahol U az ellenálláson eső feszültség, R az ellenálllás, I pedig az áram nagysága.
Az ellenállás mértékegysége az ohm, jele a görög nagy omega: Ω.
1 Ω ellenálláson 1 A áramot átbocsájtva a feszültésesés 1 V.
A fenti képlet átrendezett alakjait is gyakran használjuk:
- [math]I=U/R[/math]
- [math]R=U/I[/math]
Az ellenállásra jutó teljesítmény: [math]P=U*I=U^2/R=I^2*R[/math].
Ez a teljesítmény teljes egészében az ellenállást melegíti
(hőként disszipálódik), ezért
nagyon fontos, hogy arra is ügyeljünk, hogy az áramkörben
az ellenállás megengedett maximális terhelhetőségét ne lépjük túl.
Egy egyszerű példa
Példa: Egy 4,5 V-os laposelemről szeretnénk egy LED-et meghajtani. Azt tudjuk, hogy a LED diódát 5 mA árammal szeretnénk hajtani és azt is, hogy ekkor 1,7 V esik rajta.
Mekkora ellenállást kell a LED-del sorba kapcsolni?
Megoldás: Az ellenállás és a LED sorba van kapcsolva. Ezáltal a rajta eső feszültségek összege lesz mérhető a LED vége és az ellenállás vége között, [math]U_t=U_D+U_R[/math]. Ebből meghatározzuk [math]U_R[/math]-t. [math]U_R=4,5 V - 1,7V = 2,8 V[/math] -ra adódik.
Mekkora ellenállást kell tehát választanunk, ha azt tudjuk, hogy 5 mA-t kell átengednie 2,8 V-os kapocsfeszültség esetén?
[math]R=\frac{U}{I}=\frac{2,8~{\rm V}}{0,005~{\rm A}} = 560~\Omega[/math].
Az ellenállás disszipációja: [math]P=U*I= 2,8~{\rm V} * 0,005~{\rm A} = 0,014~{\rm W} = 14~{\rm mW}[/math]. Tehát használhatjuk a legkisebb terhelhetőségű, 1/8 W-os (125 mW) ellenállást is.
Ellenállások fajtái
- rétegellenállás
- metáloxid
- huzalellenállás
Ellenállások értéksorai
Ellenállások jelölése (színkódok)
Mint érzékelő
- elmozdulás ( távolság ) érzékelő - tolópotméter
- elfordulás ( szög ) érzékelő - forgópotméter
- nyúlás ( távolság ) érzékelő "bélyeg"
- hőmérséklet érzékelő - termisztor
- fény érzékelő - fotoellenállás
Mint beavatkozó
- melegítés - fűtőellenállás
- fénykibocsátás - izzólámpa
