|
|
| 1. sor: |
1. sor: |
| | == Passzív alkatrészek == | | == Passzív alkatrészek == |
| | | | |
| − | === Ellenállás ===
| + | * [[Ellenállás]] |
| − | | + | * [[Kondenzátor]] |
| − | Az ellenállás mértékegysége az ohm, jele a görög omega: Ω.
| + | * [[Induktivitás]] |
| − | | + | * [[Biztosíték]] |
| − | Az ellenálláson átfolyó áram hatására az ellenállás két vége közt feszülség mérhető. Az ellenálláson eső feszültség kiszámítása: <math>U=R*I</math>, ahol ''U'' az ellenálláson eső feszültség (volt), ''R'' az ellenálllás (ohm), I pedig az áram (amper).
| |
| − | | |
| − | A képletet átrendezve azt is kiszámíthatjuk, hogy ha egy adott pontban valamekkora feszültség esik, és egy bizonyos nagyságú áramot szeretnénk, hogy átfollyon (például egy LED meghajtásához), akkor <math>R=\frac{U}{I}</math> képlettel határozhatjuk meg a szükséges ellenállást.
| |
| − | | |
| − | Amennyiben ismert az ellenállás és a feszültség, akkor az áramot az <math>I=\frac{U}{R}</math> összefüggéssel határozhatjuk meg.
| |
| − | | |
| − | '''Példa:''' Egy 4,5 V-os laposelemről szeretnénk egy LED-et meghajtani. Azt tudjuk, hogy 5 mA árammal szeretnénk hajtani és azt is, hogy 1,7 V esik a LED diódán ekkora áram hatására.
| |
| − | | |
| − | Mekkora ellenállás kell?
| |
| − | | |
| − | '''Megoldás:''' Az ellenállás és a LED sorba van kapcsolva. Ezáltal a rajta eső feszültségek összege lesz mérhető a LED vége és az ellenállás vége között, <math>U_t=U_D+U_R</math>. Ebből meghatározzuk <math>U_R</math>-t. <math>U_R=4,5 V - 1,7V = 2,8 V</math> -ra adódik.
| |
| − | | |
| − | Mekkora ellenállást kell választanunk, ha azt tudjuk, hogy 10 mA-t kell átengednie 2,8 V-os kapocsfeszültség esetén?
| |
| − | | |
| − | <math>R=\frac{U}{I}=\frac{2,8 V}{0.005 A} = 560 \Omega</math>.
| |
| − | | |
| − | === Kondenzátor ===
| |
| − | | |
| − | A kondenzátor szintén egy fontos építőelem. Feladata:
| |
| − | | |
| − | * energiatárolás (rövidtávú) | |
| − | * zajsimitás (váltakozóáramú komponensek csillapítása)
| |
| − | * egyenáramú komponens leválasztása
| |
| − | * induktivitással összekapcsolva rádiófrekvenciás frekvenciaszűrőt készíthetünk
| |
| − | * ellenállással összekapcsolva hangfrekvenciás szűrő készíthető
| |
| − | | |
| − | '''A kapacitás alapfogalma:'''
| |
| − | | |
| − | <math>C = \varepsilon * \frac{A}{d}</math>, ahol a
| |
| − | * ''C'' a kapacitás, mértékegysége a Farad (F)
| |
| − | * ''epszilon'' a permittivitás
| |
| − | * ''A'' az egymással szemben álló ''fegyverzetek'' területe
| |
| − | * ''d'' a fegyverzetek közti távolság
| |
| − | | |
| − | '''Négány permittivitás:'''
| |
| − | | |
| − | * Vákum: 1
| |
| − | * Levegő: 1,00059
| |
| − | * Fém: 1
| |
| − | * Gumi: 2,5 ... 3,5
| |
| − | * Üveg: 5 ... 7
| |
| − | * Kerámia: 9,5 ... 100
| |
| − | * Desztillált víz: 81
| |
| − | * Báriumtitanát: 10<sup>3</sup> ... 10<sup>4</sup>
| |
| − | | |
| − | '''Kondenzátor egyenáramú körben:'''
| |
| − | A kondenzátor által tárolt töltés: <math>Q = C * U</math>, azaz a kapacitás szorozva a feszültséggel.
| |
| − | | |
| − | A tárolt energia: <math>E=\frac{1}{2}CU^2</math>
| |
| − | | |
| − | '''Megjegyzés:''' A töltés az az áram időbeli integrálja, azaz ''Q = I * t'' ahol ''t'' az idő és ''I'' az áram. Az összefüggés átrendezésével kiszámítható, hogy egy adott töltöttségű kondenzátor mennyi ideig süthető ki egy adott áramerősséggel.
| |
| − | | |
| − | '''Kondenzátor váltakozó áramú körben:'''
| |
| − | | |
| − | A kondenzátorra váltakozóáramú jelet kapcsolva látszólagos ellenállást mutat. Az értéke:
| |
| − | | |
| − | <math>X_c=\frac{1}{2\pi f C}</math>, ahol f a frekvencia és C a kapacitás. Az X<sub>c</sub> pedig a képzetes ellenállás.
| |
| − | | |
| − | '''Példa:''' egy 10 nF -os kondenzátor 455 kHz-en mekkora képzetes ellenállást mutat?
| |
| − | | |
| − | '''Megoldás:''' <math>X_c=\frac{1}{2\pi f C} = \frac{1}{6.283*455*10^3*10*10^{-9}}= 34,98 \Omega</math>
| |
| − | | |
| − | === Induktivitás ===
| |
| − | === Biztosíték ===
| |
| | | | |
| | == Aktív alkatrészek == | | == Aktív alkatrészek == |
