„Elektronikai alkatrészek” változatai közötti eltérés
| 2. sor: | 2. sor: | ||
=== Ellenállás === | === Ellenállás === | ||
| + | |||
| + | Az ellenállás mértékegysége az ohm, jele a görög omega: Ω. | ||
| + | |||
| + | Az ellenálláson átfolyó áram hatására az ellenállás két vége közt feszülség mérhető. Az ellenálláson eső feszültség kiszámítása: <math>U=R*I</math>, ahol ''U'' az ellenálláson eső feszültség (volt), ''R'' az ellenálllás (ohm), I pedig az áram (amper). | ||
| + | |||
| + | A képletet átrendezve azt is kiszámíthatjuk, hogy ha egy adott pontban valamekkora feszültség esik, és egy bizonyos nagyságú áramot szeretnénk, hogy átfollyon (például egy LED meghajtásához), akkor <math>R=\frac{U}{I}</math> képlettel határozhatjuk meg a szükséges ellenállást. | ||
| + | |||
| + | Amennyiben ismert az ellenállás és a feszültség, akkor az áramot az <math>I=\frac{U}{R}</math> összefüggéssel határozhatjuk meg. | ||
| + | |||
| + | '''Példa:''' Egy 4,5 V-os laposelemről szeretnénk egy LED-et meghajtani. Azt tudjuk, hogy 10 mA árammal szeretnénk hajtani és azt is, hogy 1,7 V esik a LED diódán ekkora áram hatására. | ||
| + | |||
| + | Mekkora ellenállás kell? | ||
| + | |||
| + | '''Megoldás:''' Az ellenállás és a LED sorba van kapcsolva. Ezáltal a rajta eső feszültségek összege lesz mérhető a LED vége és az ellenállás vége között, <math>U_t=U_D+U_R</math>. Ebből meghatározzuk <math>U_R</math>-t. <math>U_R=4,5 V - 1,7V = 2,8 V</math> -ra adódik. | ||
| + | |||
| + | Mekkora ellenállást kell választanunk, ha azt tudjuk, hogy 10 mA-t kell átengednie 2,8 V-os kapocsfeszültség esetén? | ||
| + | |||
| + | <math>R=\frac{U}{I}=\frac{2,8 V}{0.010 A} = 280 \Omega</math>. | ||
| + | |||
| + | A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 270 Ω -os ellenállást fogunk alkalmazni, mivel ez kapható a boltban. | ||
| + | |||
=== Kondenzátor === | === Kondenzátor === | ||
=== Induktivitás === | === Induktivitás === | ||
A lap 2006. június 8., 14:12-kori változata
Tartalomjegyzék
Passzív alkatrészek
Ellenállás
Az ellenállás mértékegysége az ohm, jele a görög omega: Ω.
Az ellenálláson átfolyó áram hatására az ellenállás két vége közt feszülség mérhető. Az ellenálláson eső feszültség kiszámítása: [math]U=R*I[/math], ahol U az ellenálláson eső feszültség (volt), R az ellenálllás (ohm), I pedig az áram (amper).
A képletet átrendezve azt is kiszámíthatjuk, hogy ha egy adott pontban valamekkora feszültség esik, és egy bizonyos nagyságú áramot szeretnénk, hogy átfollyon (például egy LED meghajtásához), akkor [math]R=\frac{U}{I}[/math] képlettel határozhatjuk meg a szükséges ellenállást.
Amennyiben ismert az ellenállás és a feszültség, akkor az áramot az [math]I=\frac{U}{R}[/math] összefüggéssel határozhatjuk meg.
Példa: Egy 4,5 V-os laposelemről szeretnénk egy LED-et meghajtani. Azt tudjuk, hogy 10 mA árammal szeretnénk hajtani és azt is, hogy 1,7 V esik a LED diódán ekkora áram hatására.
Mekkora ellenállás kell?
Megoldás: Az ellenállás és a LED sorba van kapcsolva. Ezáltal a rajta eső feszültségek összege lesz mérhető a LED vége és az ellenállás vége között, [math]U_t=U_D+U_R[/math]. Ebből meghatározzuk [math]U_R[/math]-t. [math]U_R=4,5 V - 1,7V = 2,8 V[/math] -ra adódik.
Mekkora ellenállást kell választanunk, ha azt tudjuk, hogy 10 mA-t kell átengednie 2,8 V-os kapocsfeszültség esetén?
[math]R=\frac{U}{I}=\frac{2,8 V}{0.010 A} = 280 \Omega[/math].
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 270 Ω -os ellenállást fogunk alkalmazni, mivel ez kapható a boltban.
