„Elektromos áram” változatai közötti eltérés

Innen: HamWiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
 
(2 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
9. sor: 9. sor:
 
A definíció alapján tehát a következő összefüggést írhatjuk fel a vezető keresztmetszetén Δ''t'' időtartam alatt átáramló töltések Δ''Q'' nagysága és az elektromos áram erőssége között:
 
A definíció alapján tehát a következő összefüggést írhatjuk fel a vezető keresztmetszetén Δ''t'' időtartam alatt átáramló töltések Δ''Q'' nagysága és az elektromos áram erőssége között:
 
:<math>I=\frac{\Delta Q}{\Delta t}</math>
 
:<math>I=\frac{\Delta Q}{\Delta t}</math>
 +
Megjegyzés:
 +
Ampere (1775-1836) elméletei alapul szolgáltak Faraday, Weber, Thomson és mások kutatásaihoz.
 +
A 19-ik század 70-es éveiben kiderült, hogy áram töltéshordozók nélkül is létezhet. Ha egy adó kimenete és az antenna közé kondenzátort kapcsolunk, -mint tudjuk- antennaáram akkor is folyik. Pedig a kondenzátor fegyverzetei között nincsenek szabad töltéshordozók. Lehet például egy vákuum szigetelésű kondenzátorra gondolni. Itt időegység alatt áthaladó töltésmennyiségről sem lehet beszélni. A nagyfrekvenciás áram mégis átfolyik a kondenzátoron. Az ilyen 'nemlétező' töltéshordozók révén kialakuló áramokat Maxwell eltolási áramoknak nevezte. Szerencsére Ohm törvénye ezekre is igaz.
 +
HA5KJ
  
 
== Az áramerősség egységének definíciójáról ==
 
== Az áramerősség egységének definíciójáról ==
1 '''A''' az áram erőssége, ha két párhuzamos, egyenes, végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny kör keresztmetszetű és vákuumban, egymástól 1 m távolságban lévő vezető között méterenként <math>2x10^{-7} </math> '''N''' erőt hoz létre.
+
1 '''A''' az áram erőssége, ha két párhuzamos, egyenes, végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny kör keresztmetszetű és vákuumban, egymástól 1 '''m''' távolságban lévő vezető között méterenként <math>2x10^{-7} </math> '''N''' erőt hoz létre.
  
 
==Kiszámítása==
 
==Kiszámítása==
  
<math>I={Q \over t} = {[C] \over [s]} = [A]</math>
+
<math>I={Q \over t} = {[C] \over [s]} = [A]</math>, ahol
(ahol '''Q''' a villamos töltés, a '''t''' az idő jele; amit '''C''' Coulomb és '''s''' a secundum egységekben fejezünk ki)
+
* '''Q''' a villamos töltés &#91;coulomb&#93;,  
 +
* '''t''' az idő &#91;másodperc&#93;
  
 
==Az áram iránya==
 
==Az áram iránya==
24. sor: 29. sor:
 
==A villamos áram hatásai==
 
==A villamos áram hatásai==
 
===Hőhatás===
 
===Hőhatás===
Joule törvénye kimondja, hogy az ellenáláson átfolyó áram villamos teljesítményének megfelelő hőt termel. A fejlődő hő a Joule-hő.
+
Joule törvénye kimondja, hogy az ellenálláson átfolyó áram villamos teljesítményének megfelelő hőt termel. A fejlődő hő a Joule-hő.
 
===Vegyi hatás===
 
===Vegyi hatás===
 
*folyadékok vezetése:
 
*folyadékok vezetése:
 
**elektrolízis,Faraday törvénye
 
**elektrolízis,Faraday törvénye
 
**galvánelemek
 
**galvánelemek
**akkumlátorok
+
**akkumulátorok
 
**tüzelőanyag-cellák
 
**tüzelőanyag-cellák
 
**korrózió
 
**korrózió
38. sor: 43. sor:
 
*villámlás
 
*villámlás
 
===Élettani (fizológiai) hatás===
 
===Élettani (fizológiai) hatás===
Az emberi test vezeti a villamos áramot; ellenállása általálban 200-3000 &Omega;. A szervezeten áthaladó áram károsodást,sőt halált is okozhat. A károsodás mértékét az áram erőssége és típusa, a hatás ideje, és az áram testen belüli útja határozza meg.
+
Az emberi test vezeti a villamos áramot; ellenállása általában 200-3000 &Omega;. A szervezeten áthaladó áram károsodást,sőt halált is okozhat. A károsodás mértékét az áram erőssége és típusa, a hatás ideje, és az áram testen belüli útja határozza meg.
  
 
==Források==
 
==Források==
 
* Molodványi Gyula: Az SI mértékegységekről ISBN 1022560
 
* Molodványi Gyula: Az SI mértékegységekről ISBN 1022560
 +
 +
[[Kategória:Fizikai háttér]]

A lap jelenlegi, 2009. július 25., 23:01-kori változata

Az elektromos áram (vagy régies, a műszaki életben használt nevén villamos áram) a töltéssel rendelkező részecskék áramlása. Lényegében minden rendezett töltésmozgást elektromos áramnak nevezünk, de mégis különbséget teszünk a fémekben az elektronok által létrehozott konduktív áram és a folyadékokban, gázokban szabad töltéshordozók (ionok) mozgása során létrejövő konvektív áram között.

Elektromos áramerősség

Az áram mennyiségi jellemzésére az áramerősség nevű fizikai SI-alapegységet használjuk. Definíció szerint áramerősségen az áramvezető keresztmetszetén időegység alatt áthaladó töltés nagyságát értjük. Jele: I, általában ill. egyenfeszültség estén vagy i váltakozófeszültség esetén, de az i jelentheti az egyenáramú összetevő leválasztása után maradó váltóáramú összetevőt is.

Mértékegysége az amper, melynek jele A, André-Marie Ampère francia fizikus tiszteletére.

A definíció alapján tehát a következő összefüggést írhatjuk fel a vezető keresztmetszetén Δt időtartam alatt átáramló töltések ΔQ nagysága és az elektromos áram erőssége között:

[math]I=\frac{\Delta Q}{\Delta t}[/math]

Megjegyzés: Ampere (1775-1836) elméletei alapul szolgáltak Faraday, Weber, Thomson és mások kutatásaihoz. A 19-ik század 70-es éveiben kiderült, hogy áram töltéshordozók nélkül is létezhet. Ha egy adó kimenete és az antenna közé kondenzátort kapcsolunk, -mint tudjuk- antennaáram akkor is folyik. Pedig a kondenzátor fegyverzetei között nincsenek szabad töltéshordozók. Lehet például egy vákuum szigetelésű kondenzátorra gondolni. Itt időegység alatt áthaladó töltésmennyiségről sem lehet beszélni. A nagyfrekvenciás áram mégis átfolyik a kondenzátoron. Az ilyen 'nemlétező' töltéshordozók révén kialakuló áramokat Maxwell eltolási áramoknak nevezte. Szerencsére Ohm törvénye ezekre is igaz. HA5KJ

Az áramerősség egységének definíciójáról

1 A az áram erőssége, ha két párhuzamos, egyenes, végtelen hosszúságú, elhanyagolhatóan kicsiny kör keresztmetszetű és vákuumban, egymástól 1 m távolságban lévő vezető között méterenként [math]2x10^{-7} [/math] N erőt hoz létre.

Kiszámítása

[math]I={Q \over t} = {[C] \over [s]} = [A][/math], ahol

  • Q a villamos töltés [coulomb],
  • t az idő [másodperc]

Az áram iránya

  • Technikai áramirány: a pozitív pólustól a negatív pólus irányába (a villamos szakmák hagyományosan ezt használják)
  • Fizikai áramirány: a negatív pólustól a pozitív pólus irányába (az elektronok valós haladási iránya)

A villamos áram hatásai

Hőhatás

Joule törvénye kimondja, hogy az ellenálláson átfolyó áram villamos teljesítményének megfelelő hőt termel. A fejlődő hő a Joule-hő.

Vegyi hatás

  • folyadékok vezetése:
    • elektrolízis,Faraday törvénye
    • galvánelemek
    • akkumulátorok
    • tüzelőanyag-cellák
    • korrózió

Mágneses hatás

  • villamos tér

Fényhatás

  • fényforrások (izzólámpák, fénycsővek)
  • villámlás

Élettani (fizológiai) hatás

Az emberi test vezeti a villamos áramot; ellenállása általában 200-3000 Ω. A szervezeten áthaladó áram károsodást,sőt halált is okozhat. A károsodás mértékét az áram erőssége és típusa, a hatás ideje, és az áram testen belüli útja határozza meg.

Források

  • Molodványi Gyula: Az SI mértékegységekről ISBN 1022560