„Csomagrádió” változatai közötti eltérés

Innen: HamWiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(Közérthetőbb formában, ábrával újraírva)
 
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
Ebben a leírásban az [[AX.25]] protokoll alkalmazási rétege lesz ismertetve, méghozzá a csomagrádió céljaira történő felhasználása terén.
+
== Jelentősége ==
Az első 6 réteg is az [[AX.25]] dokumentációban került ismertetésre, tehát itt csak az alkalmazási réteggel foglalkozunk.
 
  
== Az alkalmazási réteg a csomagrádió szemszögéből ==
+
A csomagrádió (angolul packet radio) a hagyományos adatátviteli (szövegátviteli) megoldásoktól eltérően
  
Az alkalmazási rétegről elmondható, hogy IP használata esetén a TCP/IP alkalmazásokat teljes egészében támogatja (www / ftp / ...), azonban a QoS-t nem ismeri.
+
* a végpontok szoftvere megvárja sorvégi <enter> leütését, így gépelés közben nem használja a rádiófrekvenciát.
 +
* egyetlen '''címzett''' csomagban elküldi a kívánt ellenállomásnak a teljes mondatot. Ezáltal egyidejűleg több állomás is dolgozhat ugyanazon frekvencián időosztásos módszerrel egymás zavarása nélkül.
 +
* a csomagban a címzésen kívül [[CRC]] (csomag épségét ellenörző kódszám) is található, ezáltal ha a csomag nem ért át sértetlenül a címzetthez, akkor a címzett számítógépe nem küld pozitív nyugtát, sőt jó eséllyel negatív nyugtát küld vissza, így az üzenet küldője addig ismétli a hibásan átment mondatot, amíg az hibátlanul át nem ér.
 +
* ha nem érjük el közvetlenül az ellenállomást, lehetőség van közvenső állomásokon keresztül (''via'') címezni a csomagot. Lásd alábbi ábrát.
  
Azonban a nem TCP/IP alkalmazások történelmi okokból jelenleg még nagyobb jelentőséggel bírnak.
+
[[Kép:Csomagradio via.gif|center]]
Ezek nagy része inkább terminál alapú alkalmazás, tehát otthonról rácsatlakozunk egy node-ra, és ott a node-on:
 
  
* olvashatunk és írhatunk levelet a világ bármely részére (bbs - mail),
+
A rádiókészüléket a mikrofon bemenetén és a fejhallgató kimenetén keresztül kapcsoljuk a csomagrádió többi komponenséhez. Napjainkban külső [[baycom modem]] illetve külső [[TNC]] helyett a hangkártyára épülő megoldás ([[soundmodem]]) használata is igen elterjedt. Ekkor a rádió mikrofon bemenetét és hangszóró kimenetét a számítógép hangkártyájával kötjük össze, a adás-vétel ([[PTT]]) jelet pedig a soros port egyik, eredetileg adatfolyam vezérlésre ("handshake") használt vezetékéből (RTS) állítjuk elő.
* olvashatunk és írhatunk híreket, hirdetéseket (bbs - news),
 
* rövidke üzenetet küldhetünk node-on belül a másik felhasználónak, amit azonnal kiír neki a képernyőre (msg),
 
* szövegelhetünk node-on belül egymással (convers),
 
* szövegelhetünk nagyobb rádióamatőr közösséggel (convers),
 
* informálódhatunk és informálhatjuk a többieket a friss terjedési eseményekről (dx cluster),
 
* fel és letölthetünk az adott node-ra programokat (bbs)
 
* továbbléphetünk más node felé
 
* Linux shell promptot is kérhetünk.
 
  
A következő részekben az alábbiakhoz kívánok segítséget adni:
+
== Története ==
  
* [[Hogyan üzemeljünk be egyszerűen otthon AX.25 végpontot?]]
+
A rádióamatőr csomagrádió története 1978-ra nyúlik vissza, amikor a kanadai rádióamatőrök egy maroknyi csapata megalkotta a [[VADCG]] adatátviteli [[protokoll]]t. Ezután a következő jelentős lépés az volt, amikor 1984-ben az ARRL kiadta az [[AX.25]] protokoll 2.0-ás verzióját. Ettől kezdve számítjuk a napjainkban is működő rádióamatőr csomagrádió hálózat születését.
* [[Hogyan üzemeljünk be otthon egy egyszerű AX.25 node-ot?]]
 
* [[A packethálózat gerince]]
 
* [http://www.ham.hu/radiosatvitel/adat/Packet/ax25d_node_sw.html További hasznos segédlet egy jó kísérleti node kialakításához]
 
  
Bővebb információ:
+
== Mire használható a csomagrádió? ==
  
* [http://www.tldp.org/HOWTO/AX25-HOWTO/index.html AX.25 howto], illetve egyben, tömörítve [http://www.ham.hu/radiosatvitel/adat/HOWTO/AX25-HOWTO.html.gz innen letölthető] (50 kB)
+
Címzett információátvitelre, és mint a fenti ábrából látszik, akár másik, éppen csomagrádiózó rádióamatőr állomását is felhasználhatjuk arra, hogy automatikusan közvetítse az általunk a célállomásfelé eljuttatni kívánt csomagot. A célállomás a visszaút címzésekor automatikusan ugyanezen útvonalat fogja választani.
* [http://www.tldp.org/HOWTO/Netrom-Node.html Netrom howto], illetve egyben, tömörítve [http://www.ham.hu/radiosatvitel/adat/HOWTO/Netrom-Node.html.gz innen letölthető] (50 kB)
+
Amennyiben a mondat (információ, adat) átvitele nem sikerült hibátlanul, a rendszer automatikusan újraküldi a csomagot, ezzel biztosítva a mondat hibátlan megérkezését a túloldalra.
* [http://www.tldp.org/HOWTO/FBB.html FBB howto], illetve egyben, tömörítve [http://www.ham.hu/radiosatvitel/adat/HOWTO/FBB.html.gz innen letölthető] (4 kB)
+
 
 +
== Milyen alkalmazások terjedtek el? ==
 +
 
 +
Sok állomás ([[node]], csomópont) biztosítja az alábbi szolgáltatásokat:
 +
 
 +
* '''azonnali üzenetküldés''' az állomásra belépett másik felhasználónak (msg)
 +
* '''szövegelés''' a többi, belépett rádióamatőrrel
 +
* '''levelezés'''
 +
* '''hírek, újdonságok közlése''' (news)
 +
* '''friss hullámterjedési információk''' elérése (dx cluster),
 +
* fájlok fel- és letöltése az adott node-ra (napjainkban ez már kevésbé életszerű)
 +
* megtekinthetjük az állomás által látott további állomások listáját és '''továbbléphetünk más állomások felé'''
 +
* Linux alapú állomás esetén még '''parancssort is kérhetünk''' (ssh-n keresztüli távoli bejelentkezéshez hasonlóan)
 +
 
 +
== Kis segítség az induláshoz ==
 +
 
 +
* [[Hogyan üzemeljünk be egyszerűen otthon AX.25 végpontot?]] - amivel kapcsolódhatsz máshova
 +
* [[Hogyan üzemeljünk be otthon egy egyszerű AX.25 node-ot?]] - erre kapcsolódhat a másik rádióamatőr
 +
 
 +
 
 +
[[Kategória:Rádióamatőr üzemmódok]]

A lap jelenlegi, 2009. február 7., 10:25-kori változata

Jelentősége

A csomagrádió (angolul packet radio) a hagyományos adatátviteli (szövegátviteli) megoldásoktól eltérően

  • a végpontok szoftvere megvárja sorvégi <enter> leütését, így gépelés közben nem használja a rádiófrekvenciát.
  • egyetlen címzett csomagban elküldi a kívánt ellenállomásnak a teljes mondatot. Ezáltal egyidejűleg több állomás is dolgozhat ugyanazon frekvencián időosztásos módszerrel egymás zavarása nélkül.
  • a csomagban a címzésen kívül CRC (csomag épségét ellenörző kódszám) is található, ezáltal ha a csomag nem ért át sértetlenül a címzetthez, akkor a címzett számítógépe nem küld pozitív nyugtát, sőt jó eséllyel negatív nyugtát küld vissza, így az üzenet küldője addig ismétli a hibásan átment mondatot, amíg az hibátlanul át nem ér.
  • ha nem érjük el közvetlenül az ellenállomást, lehetőség van közvenső állomásokon keresztül (via) címezni a csomagot. Lásd alábbi ábrát.
Csomagradio via.gif

A rádiókészüléket a mikrofon bemenetén és a fejhallgató kimenetén keresztül kapcsoljuk a csomagrádió többi komponenséhez. Napjainkban külső baycom modem illetve külső TNC helyett a hangkártyára épülő megoldás (soundmodem) használata is igen elterjedt. Ekkor a rádió mikrofon bemenetét és hangszóró kimenetét a számítógép hangkártyájával kötjük össze, a adás-vétel (PTT) jelet pedig a soros port egyik, eredetileg adatfolyam vezérlésre ("handshake") használt vezetékéből (RTS) állítjuk elő.

Története

A rádióamatőr csomagrádió története 1978-ra nyúlik vissza, amikor a kanadai rádióamatőrök egy maroknyi csapata megalkotta a VADCG adatátviteli protokollt. Ezután a következő jelentős lépés az volt, amikor 1984-ben az ARRL kiadta az AX.25 protokoll 2.0-ás verzióját. Ettől kezdve számítjuk a napjainkban is működő rádióamatőr csomagrádió hálózat születését.

Mire használható a csomagrádió?

Címzett információátvitelre, és mint a fenti ábrából látszik, akár másik, éppen csomagrádiózó rádióamatőr állomását is felhasználhatjuk arra, hogy automatikusan közvetítse az általunk a célállomásfelé eljuttatni kívánt csomagot. A célállomás a visszaút címzésekor automatikusan ugyanezen útvonalat fogja választani. Amennyiben a mondat (információ, adat) átvitele nem sikerült hibátlanul, a rendszer automatikusan újraküldi a csomagot, ezzel biztosítva a mondat hibátlan megérkezését a túloldalra.

Milyen alkalmazások terjedtek el?

Sok állomás (node, csomópont) biztosítja az alábbi szolgáltatásokat:

  • azonnali üzenetküldés az állomásra belépett másik felhasználónak (msg)
  • szövegelés a többi, belépett rádióamatőrrel
  • levelezés
  • hírek, újdonságok közlése (news)
  • friss hullámterjedési információk elérése (dx cluster),
  • fájlok fel- és letöltése az adott node-ra (napjainkban ez már kevésbé életszerű)
  • megtekinthetjük az állomás által látott további állomások listáját és továbbléphetünk más állomások felé
  • Linux alapú állomás esetén még parancssort is kérhetünk (ssh-n keresztüli távoli bejelentkezéshez hasonlóan)

Kis segítség az induláshoz