„Baycom típusú modem” változatai közötti eltérés
a |
(bővítés) |
||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
A jel invertálódására a szoftver nem volt érzékeny, mivel [[NRZI]] kódolást használtak. Ezáltal a rövidhullámon, SSB-be kapcsolt rádió esetén nem okozott problémát az [[LSB]]/[[USB]] mód eltévesztése sem. | A jel invertálódására a szoftver nem volt érzékeny, mivel [[NRZI]] kódolást használtak. Ezáltal a rövidhullámon, SSB-be kapcsolt rádió esetén nem okozott problémát az [[LSB]]/[[USB]] mód eltévesztése sem. | ||
| − | A Baycom típusú | + | A Baycom típusú modem közvetlen PC-re kapcsolásának egyetlen komoly hátránya, hogy a szoftvernek tudnia kell a bitek átvételéhez időzítenie, mivel a soros portot csak mint közvetlen a bitből jelszintet képző eszközt használja. Ez DOS operációs rendszer alatt nem is volt probléma, azonban a multitaszkos modern operációs rendszerek esetén annál nagyobb gondot okoz. A GNU/Linux esetén a kernelbe építették a Baycom szoftvermodult, így GNU/Linux esetén használható maradt. |
| − | A fentiek miatt ezen megoldás csak mint alkalmi illetve kísérleti megoldás jöhet szóba. Tartósabb célra történő rendszer építése esetén ajánlott valami külső, [[KISS]] interfésszel rendelkező mikrovezérlős | + | A fentiek miatt ezen megoldás csak mint alkalmi illetve kísérleti megoldás jöhet szóba. Tartósabb célra történő rendszer építése esetén ajánlott valami külső, [[KISS]] interfésszel rendelkező mikrovezérlős [[TNC]] alkalmazása, amely RS232 protokollal kommunikál a PC-vel. Az RS232-n a [TNC]] teljes AX.25 kereteket cserél a PC-vel (amihez nem fontos a precíz időzítés), ugyanakkor általában a fentiekhez hasonló Baycom típusú modem van a mikrovezérlőre építve. Így ennél a megoldásnál már a külső mikrovezérlő időzít. A PC csak [[AX.25]] szintű kereteket és [[TNC]] vezérlő parancsokat küldözget. |
Alkalmi megoldásként még szóba jöhet a [[soundmodem]] is, amely hangkártyával csinálja a modulációt és a demodulációt. | Alkalmi megoldásként még szóba jöhet a [[soundmodem]] is, amely hangkártyával csinálja a modulációt és a demodulációt. | ||
A lap 2006. október 19., 10:53-kori változata
A Baycom típusú AFSK modem nem más, mint egy H/L jelszintet 1200 illetve 2200 Hz-re leképező jelgenerátor, illetve vételkor az 1700 Hz alatti frekvenciát H szintnek, az 1700 Hz feletti frekvenciát L szintként detektáló eszköz.
A H/L szinteket pedig a számítógépbe vezették. Az NRZI kódolással és az AX.25 keretezéssel a számítógép foglalkozott.
Alább néhány múzeális darab kapcsolása látható. A TCM3105-ös IC-t már ne nagyon akarja senki se beszerezni, mert már 15 éve nem gyártják.
A fenti ábrán látható egyszerű modemek az alábbi módon lettek számítógéphez csatlakoztatva:
- Commodore 64 esetén a katettás egység bitszintű I/O-in keresztül:
- adatbemenet: a magnó billentyűlenyomást detektáló vonala volt, néhány szoftvernél a bitszintű adatbemeneti (RD) láb
- adatkimenet: a magnó motorját vezérlő lába volt.
- adásra kapcsolás (PTT): a magnó csatlakozó bitszintű adatkimenete (WR) lába volt. Érdekessége, hogy a külső áramkör csak addig tartotta „nyomva” a PTT-t, amíg a szoftver fel-le rángatta a WR lábat. Ha elpusztult volna a szoftver, a periodikus lábállapot-invertálás elmaradt, ezáltal a rádió vételre állt vissza.
- IBM PC illetve egyéb, RS232 interfésszel rendelkező számítógépek esetén is az egyszerű, bitállapotot közvetlenül leképző lábak lettek felhasználva. Tehát nem az RS232 szabványban használt RX/TX vonalak.
- adatbemenet: CTS láb (8. pin)
- adatkimenet: DTR láb (4. pin)
- adásra kapcsolás (PTT): RTS láb (7. pin)
A jel invertálódására a szoftver nem volt érzékeny, mivel NRZI kódolást használtak. Ezáltal a rövidhullámon, SSB-be kapcsolt rádió esetén nem okozott problémát az LSB/USB mód eltévesztése sem.
A Baycom típusú modem közvetlen PC-re kapcsolásának egyetlen komoly hátránya, hogy a szoftvernek tudnia kell a bitek átvételéhez időzítenie, mivel a soros portot csak mint közvetlen a bitből jelszintet képző eszközt használja. Ez DOS operációs rendszer alatt nem is volt probléma, azonban a multitaszkos modern operációs rendszerek esetén annál nagyobb gondot okoz. A GNU/Linux esetén a kernelbe építették a Baycom szoftvermodult, így GNU/Linux esetén használható maradt.
A fentiek miatt ezen megoldás csak mint alkalmi illetve kísérleti megoldás jöhet szóba. Tartósabb célra történő rendszer építése esetén ajánlott valami külső, KISS interfésszel rendelkező mikrovezérlős TNC alkalmazása, amely RS232 protokollal kommunikál a PC-vel. Az RS232-n a [TNC]] teljes AX.25 kereteket cserél a PC-vel (amihez nem fontos a precíz időzítés), ugyanakkor általában a fentiekhez hasonló Baycom típusú modem van a mikrovezérlőre építve. Így ennél a megoldásnál már a külső mikrovezérlő időzít. A PC csak AX.25 szintű kereteket és TNC vezérlő parancsokat küldözget.
Alkalmi megoldásként még szóba jöhet a soundmodem is, amely hangkártyával csinálja a modulációt és a demodulációt.
