„Antennák villámvédelme” változatai közötti eltérés

Innen: HamWiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
a (+Antenna földelése fejezetcím, szöveg kiemelés)
95. sor: 95. sor:
 
(folyt köv.)
 
(folyt köv.)
  
 +
 +
== Antenna földelése ==
  
 
Rendkívül fontos, hogy az antennáink megfelelő módon le legyek földelve.  
 
Rendkívül fontos, hogy az antennáink megfelelő módon le legyek földelve.  
106. sor: 108. sor:
 
Erre célszerű egy vízmentes villanyszerelő dobozt használni, amelyben a koaxiális kábelt megszakítjuk, feldugózzuk és egy toldóval kötjük össze.  
 
Erre célszerű egy vízmentes villanyszerelő dobozt használni, amelyben a koaxiális kábelt megszakítjuk, feldugózzuk és egy toldóval kötjük össze.  
 
Ezt a toldót pedig egy vastag vezetékkel összekötjük a villámhárítóval.  
 
Ezt a toldót pedig egy vastag vezetékkel összekötjük a villámhárítóval.  
Így a statikus töltéseket könnyedén leviszi ( mivel a szimmetrikus antennáknál kötelező jelleggel jelen lévő balun galvanikusan rövidzár ), esetleges villámcsapásnál pedig az antenna és a földelőpont között lévő kábel "halála" árán jó eséllyel megvédi a többi kábelt illetve a másik végén lévőket.
+
Így a statikus töltéseket könnyedén leviszi ( mivel a szimmetrikus antennáknál kötelező jelleggel jelen lévő balun galvanikusan rövidzár ), esetleges villámcsapásnál pedig az antenna és a földelőpont között lévő kábel „halála” árán jó eséllyel megvédi a többi kábelt illetve a másik végén lévőket.
  
Természetesen a legjobb minőségű földelés mellett is javallt zivatar esetén hanyagolni a rádiózást és célszerű kihúzni az antenna csatlakozót a készülékből.  
+
Természetesen '''a legjobb minőségű földelés mellett is javallt zivatar esetén hanyagolni a rádiózást és célszerű kihúzni az antenna csatlakozót a készülékből.'''  Megéri . . .
Megéri . . .
 
  
  
 
  Kategória: [[Antennák]]
 
  Kategória: [[Antennák]]

A lap 2006. június 26., 23:53-kori változata

Az alábbi szócikk címe megtévesztő lehet, így tisztázásra szorul. A villámvédelem nem a villámokat védi, hanem a villámok káros hatásai elleni védekezést szolgálja. Továbbá nem játék, ugyanis az antennából a rádiót az antennával összekötő tápvonalra kerül a villám árama, a tápvonalról pedig egyenesen be a rádióamatőr helyiségbe. Ezért kell okvetlen védekezni ellene.

A villámvédelem célja

A villámvédelem célja az emberi élet és a vagyontárgyak védelme a villámcsapás káros hatásai ellen. A vagyontárgyak védelme egyben gazdaságossági kérdés is. Ebből következik, hogy csak azon eszközöket védjük, amelyek a villámvédelem hiányában az emberi életet veszélyeztetik, vagy villámcsapás estén a javításuk, pótlásuk számottevően többe kerül, mint a villámhárító rendszer kiépítése. Ez utóbbi tézisből következik, hogy a rádióamatőr antennát villámcsapás ellen nem védjük, mert a villámvédelme többe kerül, mint villámcsapás esetén a javítása, vagy pótlása. Az antennát általában, mint természetes villámvédelmi felfogót hasznosítjuk. Akkor hát mit is védünk? Röviden a rádióamatőrt és a vele együtt élőket, a lakást, az építményt és a drága elektronikus készülékeket.

A villámvédelemre vonatkozó előírások

  • MSZ 274-1:1977; MSZ 274-2:1981; MSZ 274-3:1981; MSZ 274-4:1977; MSZ 274-2:1981/1M:2001;
  • MSZ 274-3:1981/2M:2001 Villámvédelem (szabványsorozat)
  • MSZ IEC 1312-1:1977 Elektromágneses impulzus elleni védelem. Általános alapelvek.
  • 2/2002 (I.23.) BM rendelet (egyebek mellett tartalmazza a teljes 274 szabványsorozat előírásait)

A villámcsapás káros hatásai

  • olvaszó hatás,
  • gyújtó hatás,
  • dinamikus erőhatás,
  • túlfeszültség (vezetési, induktív, kapacitív)
  • közvetlen életveszélyt okozó áramütés

A villámhárító részei

  • felfogó (jele: V)
  • levezető (jele: L)
  • földelő (jele: F)
  • belső villámvédelem (jele: B)

A jel után írt szám az adott elem általános elrendezési fokozatára utal, mégpedig mennél nagyobb, annál hatékonyabb. A felfogó és a levezető utáni számot kisbetű követi, amely az épülettől való távolságot jelzi, valamint ezt követheti még egy méret fokozatot jelző betű. Ahhoz, hogy a villámhárító részek fokozatait meg tudjuk határozni a védett részt a rendeletben leírtak szerint csoportosítani kell rendeltetés, magasság és környezet, a tetőszerkezet és anyaga, a körítő falak anyaga, a környező levegő szennyezettsége, a másodlagos hatások és túlfeszültségek következménye alapján.

Elektromágneses villámimpulzus elleni védelem

Az elektromágneses villámimpulzus a villámcsapás másodlagos hatásainak összefoglaló neve, a védendő térbe vezetéssel, induktív vagy kapacitív módon csatolódhat. A megfelelő védelem elkészítéséhez a védendő teret villámvédelmi zónákra kell felosztani.

  • LPZ 0A közvetlen villámcsapásnak kitett hely, pl: antenna, légvezeték.
  • LPZ 0B nincs közvetlen villámcsapás, de az elektromágneses erőtér csillapítatlanul létrejöhet, pl: földkábel
  • LPZ 1, LPZ 2 az „A” és „B” zónákhoz képest gyengén vagy erősebben csillapítva van minden vezető szerkezeten az áram és az elektromágneses erőtér.

A fentiekből látható, hogy egy korrektül működő villámvédelem kiépítéséhez célszerű kikérni a szakember tanácsait.

Gyakorlati tanácsok a felfogóra

Az antenna tartóoszlop általában megfelel villámvédelmi felfogónak, ha a keresztmetszete nagyobb, mint
acél esetén 30 mm2,
alumínium esetén 50 mm2,
réz esetén 35 mm2
és a cső falvastagsága legalább 3 mm (ezek minimum követelmények, környezeti hatások miatt, pl: agresszív maró anyaggal szennyezett légkör, akár háromszorozódhatnak is). GP antennák felfogó céljára általában nem alkalmasak, villámcsapás esetén kamikáze akciót hajtanak végre, egy részük elolvad és szerteszét fröccsen, ezért az éghető szerkezetektől legalább 50 cm-es távolságra kell tenni.

Villámcsapás ellen a GP antennát nem védjük, mert a védelem maga sokkal többe kerülne, mint az antenna. Vigyázat az antenna leföldelése nem keverendő össze az antenna villámvédelmével, ez a földelés nem más, mint az LPZ 0A zóna megteremtése, vagyis a lakást, vagy adószobát védjük azzal, hogy a villámáramoknak utat nyitunk a föld felé. Tehát a tartóoszlopra helyezett GP-t le kell földelni, ha ez közvetlenül nem lehetséges, akkor szikraköz beiktatásával kell megoldani. Szikraköz alkalmazása esetén gondoskodni kell a sztatikus töltések elvezetéséről is (pl: néhány 100 kohmos ellenállással, vagy megfelelő induktivitással a szikraközt áthidaljuk). A szikraköz nagyságát az adóteljesítménye határozza meg (üzemi feszültségen ne üssön át).

Az önálló felfogó rúd legalább 2 m hosszú legyen és teljesítse a fenti keresztmetszeti követelményeket. Egy védendő tárgyra (pl.: antennára, feltéve, hogy nem hangolja el) tehetünk felfogó csúcsot, amely 0,3 … 2 m magasan kell, hogy kiálljon és teljesítse a fenti keresztmetszeti követelményeket.

Gyakorlati tanácsok a levezetőre

Az alábbiak minimum keresztmetszeti követelmények, környezeti hatások miatt, pl: agresszív maró anyaggal szennyezett légköresetén a méretek akár háromszorozódhatnak is:

  • acélhuzal minimum 6 mm-es átmérővel,
  • acélsodrony minimum 8 mm-es átmérővel, amiből az elemi szálak legalább 1,6 mm-es átmérőjűek,
  • acélszalag minimum 10X3 mm-es,
  • acélrúd, cső, idomacél legalább 30 mm2-es átmérővel és a falvastagság legalább 3 mm.
  • Alumíniumhuzal minimum 8 mm-es átmérővel.
  • alumíniumsodrony minimum 50 mm2-es átmérővel, amiből az elemi szálak legalább 2,1 mm átmérőjűek,
  • alumíniumszalag minimum 20X4 mm-es.
  • Rézhuzal minimum 8 mm-es átmérővel.
  • rézsodrony minimum 35 mm2-es átmérővel, amiből az elemi szálak legalább 2,1 mm átmérőjűek,
  • rézszalag minimum 10X3 mm-es.

A levezetőkbe éles törést nem szabad beletenni, valamint szűk réseken nem szabad átvinni, mert a villámáram dinamikus hatása roncsolja a levezetőt és környezetét. A levezető vízszintes vetülete ne legyen több 20 m-nél.

Éghető anyagú héjazatnál (pl: bitumenes szigetelésű lapos tető) legalább 50 cm-es távolságra kell vezetni, egyéb esetben általában 15 cm elegendő. Vezetékek, kábelek lehetőleg ne fussanak párhuzamosa a levezetővel. Veszélyes megközelítési távolság: S<=l/20, ahol l a párhuzamos vezetékszakasz hossza méterben.

1 m-en belülre keresztező vezetékkel se közelítsük meg a levezetőt.

(folyt köv.)


Antenna földelése

Rendkívül fontos, hogy az antennáink megfelelő módon le legyek földelve. Villámcsapás esetén a földeletlen antenna a levezető kábelen keresztül beviszi a villámot a lakásba, aminek a következményeit gondolom nem kell különösebben ecsetelni ( a földelt is beviszi, csak kisebb mértékben). De a szimmetrikus huzalantennák statikus feltöltődése sem kellemes dolog, ha rajtunk keresztül egyenlítődik ki . . . .

Yagi és vertikális antennáknál viszonylag könnyű a helyzet. Az antenna általában galvanikusan földelt, így elég az antenna árbocot ill. tartó csövet összekötni megfelelő vastag vezetékkel a házon lévő villámvédelmi rendszerrel, illetve egyedi antennatartó esetén a külön kiépített villámvédelmi földeléssel.

Szimmetrikus ill. földfüggetlen antennák esetén pedig az lehet a megoldás, hogy a tápláló koaxiális vezeték harisnyáját kötjük össze még lehetőleg a tetőn a villámhárító rendszerrel. Erre célszerű egy vízmentes villanyszerelő dobozt használni, amelyben a koaxiális kábelt megszakítjuk, feldugózzuk és egy toldóval kötjük össze. Ezt a toldót pedig egy vastag vezetékkel összekötjük a villámhárítóval. Így a statikus töltéseket könnyedén leviszi ( mivel a szimmetrikus antennáknál kötelező jelleggel jelen lévő balun galvanikusan rövidzár ), esetleges villámcsapásnál pedig az antenna és a földelőpont között lévő kábel „halála” árán jó eséllyel megvédi a többi kábelt illetve a másik végén lévőket.

Természetesen a legjobb minőségű földelés mellett is javallt zivatar esetén hanyagolni a rádiózást és célszerű kihúzni az antenna csatlakozót a készülékből. Megéri . . .


Kategória: Antennák