„AM demodulátorok” változatai közötti eltérés
a (kategória) |
|||
7. sor: | 7. sor: | ||
[[Kép:kristalydetektor.png]] | [[Kép:kristalydetektor.png]] | ||
− | A fenti ábrán egy kristálydetektoros vevő látható. A lelke egyetlen germánium alapú [[dióda]], amely a kis jelet egyenirányítja. Hátránya a gyenge érzékenysége. | + | A fenti ábrán egy kristálydetektoros vevő látható. A lelke egyetlen germánium alapú [[dióda]], amely a kis jelet egyenirányítja. Hátránya a gyenge érzékenysége, és rossz szelektivitása. Előnye, hogy nem igényel semmilyen tápfeszültséget, a működéshez szükséges energiát a beérkező rádióhullámok biztosítják. Megjegyzendő, hogy megfelelő kültéri antennát feltételezve a Kossuth rádió még hangszóróval ( szolíd szobahangerővel) is szól rajta. |
− | A | + | A vételi frekvenciát az LC rezgőkör határozza meg. Hangolása a C kondenzátorral történik. A vételi frekvencia a jól ismert Thomson-képlet alapján: <math>f=\frac{1}{2\pi\sqrt{LC}}</math>, ahol L az induktivitás (Henry), a C a kapacitás (Farad), az eredmény pedig Hz-ben értendő. |
== Audion == | == Audion == |
A lap 2006. június 24., 08:03-kori változata
Alábbiakban összefoglaljuk a lehetséges AM demodulátor áramköröket. A teljesség kedvéért néhány típusnál rákerült a bemenő szűrő és az antenna is a szemléltető rajzra.
Az áramkörök jobb oldalán kisjelű hangfrekvenciás jelet vehetünk le, amit hangfrekvenciás erősítőre vezetve (például aktív számítógép hangszóró) már hallhatjuk is a rádiót.
Tartalomjegyzék
Kristálydetektoros demodulátor
A fenti ábrán egy kristálydetektoros vevő látható. A lelke egyetlen germánium alapú dióda, amely a kis jelet egyenirányítja. Hátránya a gyenge érzékenysége, és rossz szelektivitása. Előnye, hogy nem igényel semmilyen tápfeszültséget, a működéshez szükséges energiát a beérkező rádióhullámok biztosítják. Megjegyzendő, hogy megfelelő kültéri antennát feltételezve a Kossuth rádió még hangszóróval ( szolíd szobahangerővel) is szól rajta.
A vételi frekvenciát az LC rezgőkör határozza meg. Hangolása a C kondenzátorral történik. A vételi frekvencia a jól ismert Thomson-képlet alapján: [math]f=\frac{1}{2\pi\sqrt{LC}}[/math], ahol L az induktivitás (Henry), a C a kapacitás (Farad), az eredmény pedig Hz-ben értendő.
Audion
Az előbb ismertetett germániumdiódás demodulátornál érzékenyebb a fent az audion kapcsolás. Működési elve az áramkör áramfelvételén alapul. Ha megnövekszik a bejövő jel pillanatnyi amplitudója, akkor nagyobb lesz a kapcsolás áramfelvétele, ezáltal a FET felett látható R2 ellenálláson pillanatnyilag nagyobb feszültség esik, azaz a hangerőszabályozó potenciométer felé kisebb pillanatnyi amplitudó megy. Ennek a kapcsolásnak az eletkroncsöves eredetije a XX. század első felében igen nagy népszerűségnek örvendett.
Regeneratív
A fenti kapcsolás lényege, hogy a TP2-es beállító (trimmer) potenciométerrel megpróbáljuk gerjedés határára állítani a tekercset. Ha eltaláljuk a gerjedés határát, akkor egy csekény bejövő jel is nagy amplitudóváltozást okoz a kapcsolásban, tekintettel arra hogy a rezgőkör veszteségét egy félvezetős erősítővel pótoljuk, regeneráljuk. Egyetlen komoly hátrányaként megemlítendő, hogy a gerjedéshatárt pontosan be kell állítani, mert átlépve a határt begerjed, távol maradva a határtól pedig az érzékenysége lecsökken.
Ennek a kapcsolásnak egy igen komoly szépséghibája, hogy a vevőkészülékünk - főként gerjedés esetén - jelentős energiát sugároz az antenna felé, ezáltal az ilyen jellegű vevők sűrűn lakott vidéken igen vagy rádiófrekvenciás zavart okoztak volna. Ezért ezt a regeneratív vevő áramkört kizárólag egy leválasztóerősítő után célszerű alkalmazni, így a leválasztóerősítő megakadályozza a vevőáramkör antenna felé történő jelsugárzását.
Megjegyzés: az ismertetett áramkörben a diódás demodulátor kiváltható a fent ismertetett audion demodulátorral is.
Szorzódemodulátor
-- hamarosan --
Digitális demodulátor
-- hamarosan --
Kategória: Rádióamatőr kapcsolások