„AM demodulátorok” változatai közötti eltérés

Innen: HamWiki
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
a
15. sor: 15. sor:
 
[[Kép:audion.png]]
 
[[Kép:audion.png]]
  
Az előbb ismertetett germániumdiódás demodulátornál érzékenyebb a fent az audion kapcsolás. Működési elve az áramkör áramfelvételén alapul. Ha megnövekszik a bejövő jel pillanatnyi amplitudója, akkor nagyobb lesz a kapcsolás áramfelvétele, ezáltal a [[FET]] felett látható R2 ellenálláson pillanatnyilag nagyobb feszültség esik, azaz a hangerőszabályozó potenciométer felé kisebb pillanatnyi amplitudó megy. Ennek a kapcsolásnak az [[eletroncsövek|eletroncsö]]ves eredetije a XX. század első felében
+
Az előbb ismertetett germániumdiódás demodulátornál érzékenyebb a fent az audion kapcsolás. Működési elve az áramkör áramfelvételén alapul. Ha megnövekszik a bejövő jel pillanatnyi amplitudója, akkor nagyobb lesz a kapcsolás áramfelvétele, ezáltal a [[FET]] felett látható R2 ellenálláson pillanatnyilag nagyobb feszültség esik, azaz a hangerőszabályozó potenciométer felé kisebb pillanatnyi amplitudó megy. Ennek a kapcsolásnak az [[elektroncső|eletkroncsö]]ves eredetije a XX. század első felében
 
igen nagy népszerűségnek örvendett.
 
igen nagy népszerűségnek örvendett.
  

A lap 2006. június 19., 15:47-kori változata

Alábbiakban összefoglaljuk a lehetséges AM demodulátor áramköröket. A teljesség kedvéért néhány típusnál rákerült a bemenő szűrő és az antenna is a szemléltető rajzra.

Az áramkörök jobb oldalán kisjelű hangfrekvenciás jelet vehetünk le, amit hangfrekvenciás erősítőre vezetve (például aktív számítógép hangszóró) már hallhatjuk is a rádiót.

Kristálydetektoros demodulátor

Kristalydetektor.png

A fenti ábrán egy kristálydetektoros vevő látható. A lelke egyetlen germánium alapú dióda, amely a kis jelet egyenirányítja. Hátránya a gyenge érzékenysége. Bár megjegyzendő, hogy megvelelő kültéri antennát feltételezve a Kossuth rádiót leveszi.

A hangolása az LC rezgőkörrel történik a jól ismert Thomson-képlet alapján: [math]f=\frac{1}{2\pi\sqrt{LC}}[/math], ahol L az induktivitás (Henry), a C a kapacitás (Farad), az eredmény pedig Hz-ben értendő.

Audion

Audion.png

Az előbb ismertetett germániumdiódás demodulátornál érzékenyebb a fent az audion kapcsolás. Működési elve az áramkör áramfelvételén alapul. Ha megnövekszik a bejövő jel pillanatnyi amplitudója, akkor nagyobb lesz a kapcsolás áramfelvétele, ezáltal a FET felett látható R2 ellenálláson pillanatnyilag nagyobb feszültség esik, azaz a hangerőszabályozó potenciométer felé kisebb pillanatnyi amplitudó megy. Ennek a kapcsolásnak az eletkroncsöves eredetije a XX. század első felében igen nagy népszerűségnek örvendett.

Regeneratív

Regenerativ.png

A fenti kapcsolás lényege, hogy a TP2-es beállító (trimmer) potenciométerrel megpróbáljuk gerjedés határára állítani a tekercset. Ha eltaláljuk a gerjedés határát, akkor egy csekény bejövő jel is nagy amplitudóváltozást okoz a kapcsolásban, tekintettel arra hogy a rezgőkör veszteségét egy félvezetős erősítővel pótoljuk, regeneráljuk. Egyetlen komoly hátrányaként megemlítendő, hogy a gerjedéshatárt pontosan be kell állítani, mert átlépve a határt begerjed, távol maradva a határtól pedig az érzékenysége lecsökken.

Ennek a kapcsolásnak egy igen komoly szépséghibája, hogy a vevőkészülékünk - főként gerjedés esetén - jelentős energiát sugároz az antenna felé, ezáltal az ilyen jellegű vevők sűrűn lakott vidéken igen vagy rádiófrekvenciás zavart okoztak volna. Ezért ezt a regeneratív vevő áramkört kizárólag egy leválasztóerősítő után célszerű alkalmazni, így a leválasztóerősítő megakadályozza a vevőáramkör antenna felé történő jelsugárzását.

Megjegyzés: az ismertetett áramkörben a diódás demodulátor kiváltható a fent ismertetett audion demodulátorral is.

Szorzódemodulátor

-- hamarosan --

Digitális demodulátor

-- hamarosan --